Seckau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Seckau
Seckau - Färberkreuz.JPG
Seckau címere
Seckau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Irányítószám 8732
Körzethívószám 03514
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség1281 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság843 m
Terület46,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Seckau (Ausztria)
Seckau
Seckau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″
Seckau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Seckau témájú médiaállományokat.

Seckau osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában. Bencés apátságáról híres és hogy régen itt volt a Graz-Seckaui egyházmegye központja. 2017 végén 1281 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés]

Seckau a Mura-völgyi járásban
A seckaui apátság
Az apátsági bazilika belső tere

Seckau Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszer legkeletibb hegyei, a Seckaui-Tauern (vagy Seckaui-Alpok) között, a Mura völgyének egy mellékvölgyében. Az önkormányzathoz három katasztrális községben (Dürnberg, Neuhofen, Seckau) öt település tartozik: Dürnberg (186 lakos), Hart (148), Neuhofen (180), Seckau (603) és Sonnwenddorf (186).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, délkeletre Kobenz, délre Spielberg, nyugatra Gaal.

Története[szerkesztés]

Seckau neve először 1142-ben fordul elő a fellelhető írott forrásban, I. Konrád salzburgi érsek egyik oklevelében. Neve a felégetett erdőt jelentő szláv zegova szóból ered.

Az ágostonrendi kolostort 1140-ben alapította Adalram von Waldeck (akkor még St. Mareinben, de két év múlva a szerzetesek Seckauba költöztek). Néhány évvel később apácazárdával is kiegészítették. Az 1218-ban alapított Seckaui püspökség az apátságba helyezte a székhelyét. Egy 1259-es tűzvészben a kolostor nagy része elpusztult. Az apácazárdát 1491-ben, az ágostonos apátságot pedig 1782-ben bezárták, II. József császár egyházellenes rendeletei miatt.

1660-ban I. Lipót császár meglátogatta a kolostort, és a mellette lévő településnek mezővárosi jogokat adományozott. 1714-ben pestisjárvány sújtotta a térséget, ezért Seckau polgársága fogadalmat tett, hogy minden évben Szűz Mária látogatásának ünnepén (július 2.) felzarándokolnak a Hochalm csúcsára. A szokás ma is él, a július 2. utáni első vasárnapon tartják. A pestis megszűntének örömére 1719-ben emlékoszlopot állítottak.

Miután a kolostort a császár 1782-ben bezáratta (ekkor került az egyházmegye központja Grazba), az épületkomplexum 1883-ban a bencés rend kezébe került, amely Németországból menekült Bismarck Kulturkampfja elől. A bencések iskolát nyitottak az épületben (ma gimnázium). 1886-ban a bazilika északi tornya összedőlt; ezután a másikat is lebontották, majd 1891–1893-ban mindkettőt újjáépítették.

1940-ben a náci kormányzat elkobozta a szerzetesrendtől az épületet, de a második világháború után, 1945-ben visszaszolgáltatták.

Lakossága[szerkesztés]

2015-ben az 1260 körüli helybeli 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

A Havas Szűz Mária-templom, a Hochalmon
  • a seckaui apátság Ausztria egyik legjelentősebb kolostorépülete. Az épületegyüttes reneszánsz, a bazilika (1782-ig katedrális) román stílusú.
  • II. Károly főherceg mauzóleuma a bazilikában
  • Havas Szűz Mária-zarándoktemplom a Hochalm csúcsán (1822 m magasan)
  • Kálváriatemplom az 1194 méteres Tremmelbergen
  • az 1719-es pestisoszlop
  • az 1830-ban épült biedermeier stílusú Oberwirt-fogadó
  • a műemlék városháza (volt leányiskola)

Híres seckauiak[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Seckau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)