Seckau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Seckau
Seckau - Färberkreuz.JPG
Seckau címere
Seckau címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Irányítószám 8732
Körzethívószám 03514
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség 1282 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 843 m
Terület 46,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Seckau (Ausztria)
Seckau
Seckau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″
Seckau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Seckau témájú médiaállományokat.

Seckau osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 1279 lakosa volt. Seckau bencés apátságáról híres és hogy régen itt volt a Graz-Seckaui egyházmegye központja.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Seckau a Mura-völgyi járásban
A seckaui apátság
Az apátsági bazilika belső tere

Seckau Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszer legkeletibb hegyei, a Seckaui-Tauern (vagy Seckaui-Alpok) között, a Mura völgyének egy mellékvölgyében. Az önkormányzathoz 3 katasztrális községben (Dürnberg, Neuhofen, Seckau) 5 település tartozik: Dürnberg (186 lakos), Hart (148), Neuhofen (180), Seckau (603) és Sonnwenddorf (186).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, délkeletre Kobenz, délre Spielberg, nyugatra Gaal.

Története[szerkesztés]

Seckau neve először 1142-ben fordul elő az írott forrásokban, I. Konrád salzburgi érsek egyik oklevelében. Neve a felégetett erdőt jelentő szláv zegova szóból ered.

Az ágostonrendi kolostort 1140-ben alapította Adalram von Waldeck (akkor még St. Mareinben, de két év múlva Seckauba költöztek). Néhány évvel később apácakolostorral is kiegészítették. Az 1218-ban alapított Seckaui püspökség az apátságban helyezte el székhelyét. Egy 1259-es tűzvészben a kolostor nagy része elpusztult. Az apácazárdát 1491-ben, az ágostonos apátságot pedig 1782-ben bezárták.

1660-ban I. Lipót császár meglátogatta a kolostort és a mellette lévő településnek mezővárosi jogokat adományozott. 1714-ben pestisjárvány sújtotta a térséget és Seckau polgársága fogadalmat tett, hogy minden évben Mária látogatásának ünnepén (július 2.) felzarándokolnak a Hochalm csúcsára. A szokás ma is él, a július 2. utáni első vasárnapon tartják. A pestis megszűntének örömére 1719-ben emlékoszlopot állítottak.

Miután a kolostort II. József 1782-ben bezáratta (ekkor került az egyházmegye központja Grazba), az épületkomplexum 1883-ban a bencés rend kezébe került, amely Németországból menekült Bismarck Kulturkampfja elől. A bencések iskolát nyitottak az épületben (ma gimnázium). 1886-ban a bazilika északi tornya összedőlt; ezután a másikat is lebontották, majd 1891-1893-ban mindkettőt újjáépítették.

1940-ben a náci kormányzat elkobozta a szerzetesrendtől az épületet, de a második világháború után, 1945-ben visszaszolgáltatták.

Lakosság[szerkesztés]

A seckaui önkormányzat területén 2017 januárjában 1279 fő élt. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

A Havas Szűz Mária-templom a Hochalmon
  • a seckaui apátság Ausztria egyik legjelentősebb kolostorépülete. Az épületegyüttes reneszánsz, a bazilika (1782-ig katedrális) román stílusú.
  • II. Károly főherceg mauzóleuma a bazilikában
  • Havas Szűz Mária-zarándoktemplom a Hochalm csúcsán (1822 m magasan).
  • Kálváriatemplom az 1194 méteres Tremmelbergen
  • az 1719-es pestisoszlop
  • az 1830-ban épült biedermeier stílusú Oberwirt fogadó
  • a műemlék városháza (volt lányiskola)

Híres seckauiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Seckau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.