Knittelfeld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Knittelfeld
Knittelfeld Stadtpfarrkirche.jpg
Knittelfeld címere
Knittelfeld címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Irányítószám 8720
Körzethívószám 03512
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség
  • 12 668 fő (2016. jan. 1.)
  • 12 626 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság645 m
Terület13,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Knittelfeld (Ausztria)
Knittelfeld
Knittelfeld
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 12′ 54″, k. h. 14° 49′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 54″, k. h. 14° 49′ 46″
Knittelfeld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Knittelfeld témájú médiaállományokat.

Knittelfeld osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. Lakossága 2017 januárjában 12 658 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Knittelfeld a Mura-völgyi járásban
A város dél felől

Knittelfeld Felső-Stájerországban, a Mura mentén, az Aichfeld-medence keleti végében fekszik, 645 m-es tengerszint fölötti magasságon. Az önkormányzathoz három település tartozik: Apfelberg (235 lakos), Knittelfeld (11 375 lakos) és Landschach (936 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Kobenz, keletre Sankt Margarethen bei Knittelfeld, délre Lobmingtal, nyugatra Spielberg.

Története[szerkesztés]

A települést először 1224-ben említik. 1292-ben Knittelfeld mellett győzte le I. Albert herceg a Landsberger-szövetség seregét. 1302-ben városjogot kapott.

Az első világháborúban a város mellett fogolytábort létesítettek. 1915-ben kb. 30 ezer - jórészt orosz - hadifoglyot őriztek itt, a város lakosságának többszörösét. Olaszország hadbalépése után a táborban az Isonzó-front sebesültjeinek hoztak létre kórházat, amelynek kapacitása meghaladta az 5 ezer beteget. A háború után a tábort Knittelfelder Neustadt városrésszé alakították.

A második világháborúban 1945. február 23-án a szövetségesek teljesen lebombázták Knittelfeld belvárosát.

A város 2002-ben az országos hírlapok címlapjára került, amikor az Osztrák Szabadságpárt itt rendezte gyűlését és az ún. "knittelfeldi puccs" az első Schüssel-kormány bukásához vezetett.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Apfelberg községet Knittelfeldhez csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

Knittelfeld lakosságát 2016. január 1-én 12 667 főre becsülték. A város lakosainak száma 1971-ig folyamatosan nőtt és elérte a 15 693-at, azóta azonban fokozatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 83,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 9,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára.

A 2001-es népszámlálás során a knittelfeldiek 65,8%-a vallotta magát katolikusnak, 5,8% protestánsnak, 3,5% muszlimnak, 2,2% ortodox kereszténynek, 20,4% pedig felekezet nélkülinek. Ugyanekkor 42 magyar élt a városban.

Gazdaság[szerkesztés]

Az osztrák ipar hanyatlása éreztette magát a környéken és a munkahelyek száma lecsökkent. A munkanélküliség az országos átlag fölött van. A legnagyobb munkaadók a vasút, amely több mint kétezer embert foglalkoztat, az Austria Email AG, a városi önkormányzat és a villanymotorokat gyártó ATB AG (utóbbi mintegy 600 dolgozóval).

Látnivalók[szerkesztés]

A temetői Szt. János-templom
A kapucinusok temploma

A második világháborúban Bécsújhely mellett Knittelfeld szenvedte el a legnagyobb károkat az osztrák városok közül, így történelmi épületeinek nagy része megsemmisült.

  • a Krisztus király-plébániatemplom
  • az 1719-es főtéri pestisemlékoszlop
  • a neuistadti volt fogolytábor
  • Friedensplatz
  • a kapucinusok Angyali üdvözlet-temploma
  • vasútmúzeum
  • városházi képtár
  • a fatornyos Szt. János-templom

Híres knittelfeldiek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Knittelfeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Gerhard Ebner (Hrsg): Großmutter, wie war das damals? Oral-History-Projekt 1988.
  • Gerhard Ebner (Hrsg): Als Großvater in den Krieg ziehen musste. Oral-History-Projekt 1993.
  • Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam, Graz 1986, ISBN 3-7011-7302-8, S. 391.
  • A város honlapja
  • 62041 – Knittelfeld Statistik Austria
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)