Zeltweg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zeltweg
Blick auf Zeltweg Richtung Norden - panoramio - Robert Guschelbauer.jpg
Zeltweg címere
Zeltweg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Irányítószám 8740
Körzethívószám 03577
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség7212 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság659 m
Terület8,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zeltweg (Ausztria)
Zeltweg
Zeltweg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 11′ 26″, k. h. 14° 45′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 26″, k. h. 14° 45′ 04″
Zeltweg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeltweg témájú médiaállományokat.

Zeltweg osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 7307 lakosa volt. Zeltweg mellett található Ausztria legnagyobb katonai repülőtere.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Zeltweg a Mura-völgyi járásban
A Jézus szíve-plébániatemplom
Airpower 2005 repülőnap a zeltwegi repülőtéren

Zeltweg a tartomány nyugati részén fekszik, a Mura mentén, az Aichfeld medencéjének közepén. A Granitzenbach Zeltwegnél torkollik a Murába. Az önkormányzathoz 2 katasztrális községben (Farrach és Zeltweg) 5 település tartozik: Farrach (1155 lakos), Neufisching (334), Neuzeltweg (740), Pfaffendorf (509), Zeltweg (4591).

A környező önkormányzatok: északkeletre Spielberg, délkeletre Lobmingtal, délre Weißkirchen in Steiermark, északnyugatra Fohnsdorf.

Története[szerkesztés]

Zelweg helyén a 13. században még csak néhány tanya volt található. Neve első említése Celtwich formában 1430-ból származik. 1569-ben II. Károly főherceg szorgalmazta a rönkfaúsztatás bevezetését a Murán, ami a későbbiekben nagy szerepet játszott Zeltweg gazdasági fejlődésében. A következő évtizedekben megindult a munkások betelepülése és a falu növekedésnek indult.

A 18. században az útépítések miatt csökkent a folyón való szállítás jelentősége és Zeltweg lakossága visszaesett. 1848-ban a sziléziai Hugo Henckel von Donnersmarck gróf vaskohót építtetett a településen, ezzel az ipari forradalom megérkezett Zeltwegbe. A vasút 1868-ban ért el a térségbe.

Zeltweg önkormányzata 1874-ben alakult meg, miután elszakadt Fohnsdorftól.

A második világháború alatt a Hermann Göring Művek (ahogyan a linzi voestalpine céget akkor hívták) helyi acélüzemében számos, nyugat- és kelet-európai kényszermunkást dolgoztattak. 1944-45-ben Zeltweget mint vasúti csomópontot és ipari központot többször is bombázta a szövetséges légierő. A háború végén a Vörös Hadsereg vonult be, de később a brit megszállási zónához tartozott.

A zeltwegi katonai repülőtéren rendezték meg Ausztria első Forma 1-es versenyét 1964-ben. A versenyeknek 1969 után a szomszédos Spielbergben épített Austriaring adott otthont.

Zeltweget 1966-ban városi rangra emelték. 2015-ben Kurt Haller volt SPÖ-s polgármestert a bíróság 1,5 millió euró kár okozásában, hűtlen kezelés és befolyással való visszaélés miatt bűnösnek találta és 4,5 év börtönbüntetésre ítélte.

Lakosság[szerkesztés]

A zeltwegi önkormányzat területén 2017 januárjában 7307 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 8715 fő) csökkenő tendenciát mutat, bár a folyamat az utóbbi években megfordulni látszik. 2015-ben a helybeliek 87,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 6,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,4%-a római katolikusnak, 3,8% evangélikusnak, 1,5 muszlimnak, 21,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 21 magyar élt a városban.

Látnivalók[szerkesztés]

A Steirer-Schlössl
  • a Farrach-kastélyt 1670-1680 között építtette Carl Friedrich von Teufenbach olasz reneszánsz stílusban. Ma művészeti és kultúrközpont, valamint étterem működik benne.
  • a Jézus szíve-plébániatemplom 1906-ban készült neogótikus stílusban
  • a neogótikus evangélikus templom 1908-ban épült
  • a Steirer-Schlössl kastély

Híres zeltwegiek[szerkesztés]

  • Franz Böhme (1885–1947) tábornok, a második világháború után a szerb civil lakosság lemészárlása miatt állították bíróság elé

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeltweg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Gernot Fournier: 125 Jahre Eisenbahnsysteme, 1866–1991, Zeltweg 1991.
  • Gernot Fournier: Zeltweg, Zeltweg 1999.
  • Reinhard Möstl: Cosimo Colucci – Ein italienischer Militärinternierter und Zivilarbeiter in den Hermann Göring Werken Zeltweg, Graz 1999.
  • Rainer Puschnig: Zeltweg, Graz 1974.
  • A település honlapja
  • 62038 – Zeltweg Statistik Austria

További információk[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)