Kobenz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kobenz
Kobenz bei Knittelfeld von Südost.jpg
Kobenz címere
Kobenz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Irányítószám 8723
Körzethívószám 03512, 03514
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség 1802 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság627 m
Terület17,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kobenz (Ausztria)
Kobenz
Kobenz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 15′, k. h. 14° 51′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 14° 51′
Kobenz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobenz témájú médiaállományokat.

Kobenz osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 1834 lakosa volt.

Elhelyezkedése[forrásszöveg szerkesztése]

Kobenz a Mura-völgyi járásban
A Szt. Rupert-plébániatemplom

Kobenz Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszer legkeletibb hegyei, a Seckaui-Tauern (vagy Seckaui-Alpok) lábánál, a Murától északra. Az önkormányzathoz 3 katasztrális községben (Farrach, Kobenz, Raßnitz) 7 település tartozik: Hautzenbichl (337 lakos), Kobenz (629), Neuhautzenbichl (217), Oberfarrach (94), Raßnitz (237), Reifersdorf (123), Unterfarrach (202).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, délkeletre Sankt Margarethen bei Knittelfeld, délre Knittelfeld, délnyugatra Spielberg, északnyugatra Seckau.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Kobenz neve (ad Chumbenzam) először 860-ban szerepel Német Lajos király egyik oklevelében.

1151-ben I. Eberhard salzburgi érsek a seckaui apátságnak adományozta a falut.

2007-ben a község mezővárosi státuszt kapott (Kobenz lett Stájerország 125. mezővárosa).

Lakosság[forrásszöveg szerkesztése]

A kobenzi önkormányzat területén 2017 januárjában 1834 fő élt. A lakosságszám 1991 óta (akkor 1577 fő) növekvő tendenciát mutatott, de az utóbbi években stagnálni látszik. 2015-ben a helybeliek 97,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 85,4%-a római katolikusnak, 2,4% evangélikusnak, 8,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.

Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

A hautzenbichli kastély
  • a mezőgazdasági múzeum
  • a Szt. Rupert-plébániatemplomot először 860-ban említik, így egyike Stájerország legrégebbi templomainak
  • az 1588-ra datált plébánia
  • a 16. századi Szt. Kálmán-templom
  • a hautzenbichli kastély. Hautzenbichl várát először 1086-ban említik, mint Adalbero stájer őrgróf tulajdonát. Ő a salzburgi érsekségnek adományozta, tőle pedig 1160-ban a seckaui apátsághoz került. Valamikor 1540-1542 között az apátságot szolgáló Joachim Muererre bízták, aki reneszánsz stílusban átépítette. 1782-ben II. József bezáratta a kolostorokat, a kastély pedig az állami egyházalap tulajdonába került. Ezután több kézen keresztül a Vetter von der Lilie grófoké lett. Mai tulajdonosa Maria Pranckh (született Vetter von der Lilie grófnő), aki a melléképületekben kutyákat tenyészt.

Fordítás[forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kobenz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]