Bor Ambrus
| Bor Ambrus | |
 | |
| Az 1977-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Élete | |
| Született | 1921. október 31. Gödöllő, Magyarország |
| Elhunyt | 1995. május 18. (73 évesen) Budapest, Magyarország |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Hovhannesian Eghia |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélések, regények |
| Első műve | A nagykorúság órája (elbeszélések, 1961) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1981) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bor Ambrus témájú médiaállományokat. | |
Bor Ambrus (eredeti örmény neve: Hovhannesian Zaven János, majd 1959-től Lukács János, írói neve Bottyán János[1] és Bor Ambrus) (Gödöllő, 1921. október 31. – Budapest, 1995. május 18.) József Attila-díjas (1981) magyar író, műfordító, publicista.
Életpályája[szerkesztés]
1943-ban végzett jogi egyetemet Budapesten. 1966-tól a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése lapjának, az 1956-ban alapított Könyvvilágnak főszerkesztője. 1969-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, 1976-tól főszerkesztője volt.
Műveiben a régi hagyományokon felnőtt értelmiség útkeresését ábrázolta. Többek között a következő íróktól fordított: Goethe, Rainer Maria Rilke, Heinrich Böll, Günter Grass, Jakob Michael Reinhold Lenz, Martin Walser, Anna Seghers, Christine Nöstlinger.
Művei[szerkesztés]
- A nagykorúság órája (elbeszélés, 1961)
- Világfutók (regény, 1961)
- Üvegszekrény (elbeszélés, 1966)
- Fejezetek a fiúért (regény, 1969)
- Genezáret (elbeszélés, 1970)
- Útlevélkép háttérrel (regény, 1972)
- Perújítás (válogatott cikkek, riportok, 1975)
- Rövidítések és jelek (elbeszélés, 1976)
- Hosszabb távok (elbeszélések, 1980)
- Jel (válogatott elbeszélések, 1981)
- Morion (regény, 1983)
- Szakadatlan jelen (regény, 1986)
- Meráni hegedű (1991)
- Szem. Válogatott novellák és kisregények; vál., szerk. Tarján Tamás, utószó Ördögh Szilveszter; Antológia, Lakitelek, 1997
Műfordításai[szerkesztés]
- Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései (1946)
- Erich Kästner: Az emberke (1966)
- Heinrich Böll: Mifelénk, esszék (Rayman Katalinnal, Nemeskürty Istvánnal) (1969)
- Erich Kästner: Emberke meg a kislány (1969)
- Anna Seghers: A bizalom (1970)
- Siegfried Lenz: Németóra, (1971)
- Ernst Barlach: Szemben a gonosszal (1973)
- Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel (1973)
- W. Heynowski-G. Scheumann: A "Hallgatás" hadművelet (1974)
- Oskar Kokoschka: Életem (1974)
- Dieter Wellershoff: Mindenki részt vehet (1974)
- Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége vagy: miből lehet erőszak, és mit tehet velünk (1976)
- Siegfried Lenz: A példakép (1976)
- F. J. Degenhardt: Üszkös terep (1977)
- Georg Saiko: Ember a nádasban (1977)
- Alfred Andersch: A félárnyék barátja (1979)
- Peter Handke: Vágy nélkül, boldogtalan (1979)
- Heinrich Böll: Gondviselő ostromzár (1980)
- Siegfried Lenz: Honismereti gyűjtemény (1980)
- P. Kersten: Apám hétköznapi halála (1981)
- Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei (1982)
- L. G. Buckheim: A hajó (1982)
- Peter Härtling: Panaszos utóhang (1982)
- Martin Walser: Lélekedzés (1982)
- Siegfried Lenz: A veszteség (1983)
- Heinrich Böll: Frankfurti előadások (1984)
- Heinrich Böll: A hagyaték (1984)
- F. Zorn: Mars (1984)
- Christine Nöstlinger: Konzerv Konrád (1985)
- Martin Walser: A hattyús ház (1985)
- Heinrich Böll: És lőn este és reggel (Rayman Katalinnal) (1986)
- Heinrich Böll: Asszonyok rajnai tájban (1987)
- Martin Walser: Hullámverés (1987)
- Günter Grass: A hal (1988)
- Günter Grass: A Patkánynő (1988)
- Christine Nöstlinger: Punk, avagy a hajmeresztő hétfő (1988)
- Peter Härtling: Öreg John szobát és eget meszel (1989)
- Siegfried Lenz: Gyakorlótér (1990)
- Elias Canetti: Tömeg és hatalom (1991)
- F. Denger: A Nagy Főnök, vagy az Ószövetségi Szentírás új, hetyke és hűvös foglalata (1992)
- Stefan Zweig: A változás mámora (1992)
- H. Arnold: Henri de Toulouse-Lautrec. Az élet színháza (1993)
- U. Danella: Regina révbe ér (1993)
- Günter Grass: Békaszó (1993)
- E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép (1993)
- S. M. Grossing: A Habsburgok szerelmi krónikája (1994)
- Johannes Mario Simmel: S a szivárványhoz útnak eredt… (1994)
- Johann Wolfgang von Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (1995)
Díjai[szerkesztés]
- Szocialista Kultúráért (1970, 1977)
- Gábor Andor-díj (1976)
- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1978)
- József Attila-díj (1981)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (Györffy Miklóssal) (1987)
- Az Év Könyve Jutalom (1988)
- Az Európa Könyvkiadó nívódíja (1988, 1991)
- Osztrák Jutalomdíj (1992)
- Kortárs-díj (1994)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn Archiválva 2016. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2013; 246. old.
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
