A Coruña

	A Coruña
	Paseo Marítimo
	; A Coruña címere
	; A Coruña címere
	Becenév: Coruñés, coruñesa
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Galicia
Tartomány	A Coruña
Rang	önkormányzat Galiciában
Székhely	A Coruña
Alapítás éve	1208
Polgármester	Xulio Ferreiro (Marea Atlántica)
Irányítószám	15001 - 15011
Körzethívószám	+34-981
Testvérvárosok	Lista Cádiz; Mariglianella; Mar del Plata; Herencia;
	Népesség
Teljes népesség	244 700 fő (2022)
Népsűrűség	6613 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	13 m
Terület	37,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	A Coruña Pozíció Spanyolország térképén
	é. sz. 43° 22′ 16″, ny. h. 8° 23′ 44″Koordináták: é. sz. 43° 22′ 16″, ny. h. 8° 23′ 44″
	A Coruña weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz A Coruña témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Coruña (galiciai nyelven, kiejtése: [akoˈruɲa]; spanyolul: La Coruña, kiejtése: [lakoˈruɲa]) város Északnyugat-Spanyolországban, Galiciában. A Coruña járás székhelye. Az Atlanti-óceán egyik legforgalmasabb kikötője, ipari és kereskedelmi központ.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város neve a római Caronium névre megy vissza. Ennek Crunia változata először a 12. században II. Ferdinánd leóni király uralkodása alatt tűnik fel. A Crunia alakban 1262-ben említik először. Ebből a 18. századra alakul ki fokozatosan a név mai változata. A város nevét ma hol a spanyol, hol a galiciai alakban használják.

Története[szerkesztés]

A város már a középkorban fontos kikötő és a textilgyártás központja volt. 1588-ban a spanyol armada Ferrol kikötőjéből indult az Anglia elleni hadjáratra. 1598-ban a Francis Drake vezette angol kalózflotta rabolta ki a várost. 1809. január 16-án is csata zajlott itt, melyben brit csapatok visszavonuló egységeik behajózását fedezték. A 19. században a város a monarchiaellenes mozgalom központja volt.

A térség ipara főként a hajógyártásban és a szomszédos Ferrol fémiparában nyilvánul meg, de a városnak olajfinomítója is van. Az élelmiszeripar főként a halászaton és a környező települések termékein alapszik.

Nevezetességei[szerkesztés]

A város fő nevezetessége a Herkules-torony (Torre de Hércules), egy 2000 éves világítótorony, mely ma is működik.
A város jellegzetes üvegezett balkonjairól, a galériákról is híres.
Itt áll az Endesa Termeic, Európa legmagasabb kéménye.
Városháza (Palacio Municipal)
Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Belas Artes)
Kapucinusok temploma (Igrexa dos Capuchinos)
Tudományok háza (Casa das ciencias)
Szent Jakab-templom (Igrexa de Santiago)
Kormányzósági Palota (Capitanía Xeral)
Mező Szűz Mária-templom (Igrexa de Santa Maria del Campo)
Szent Barbara-zárda (Mosteiro de Santa Bárbara)
Szent Domonkos-templom (Igrexa de Santo Domingo)
Szent Károly-park (Xardín de San Carlos)
Szent Antal-vár (Castelo de San Antón)
a Paseo de Langar barokk patríciusházai