Porosz Hercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porosz Hercegség
15251618
Porosz Hercegség címere
Porosz Hercegség címere
Porosz Hercegség zászlaja
Porosz Hercegség zászlaja
Duchy of Prussia.svg
Általános adatok
Fővárosa Königsberg
Hivatalos nyelvek német
Vallás evangélikus kereszténység
Kormányzat
Dinasztia Hohenzollern
Elődállam
Utódállam
 A Német Lovagrend állama
Porosz Királyság 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosz Hercegség témájú médiaállományokat.

A Porosz Hercegség történelmi államalakulat volt Kelet-Poroszországban, amely ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebb részt Oroszországhoz tartozik.

A hercegséget 1525-ben hozta létre Brandenburgi Albert, a Német Lovagrend nagymestere. A lovagoknak 1226 óta volt birtokukban a terület, amelyet a balti poroszoktól hódítottak meg. Jelentős területeket engedtek át a lengyel királynak 1466-ban, s hűbéri kötelezettséget vállaltak.

Albert, aki a brandenburgi Hohenzollernek közül való, felvette az evangélikus vallást és világi hercegséget hozott létre, a lovagrendet pedig Németországba űzte.

A lovagok V. Károly német-római császár segítségével 1530-ig több kísérletet tettek a terület visszaszerzésére, de Albert hűségesküt tett II. Zsigmond Ágost lengyel királynak, aki megvédte a németekkel szemben. Poroszország ráadásul eredetileg nem volt része a Német-római Birodalomnak. A különválást a rimini aranybulla szentesítette 1226-ban. Albert szövetségre lépett skandináv államokkal és a protestáns német fejedelmekkel, így egyre erősebb támogatókra talált.

A Porosz Hercegség térképe 1576-ból
A Porosz Hercegség térképe 1576-ból

1618-ban a Hohenzollernek itteni ága kihalt, a hercegséget János Zsigmond brandenburgi választófejedelem kapta meg. Országát, a Brandenburgi Választófejedelemséget ettől kezdve Brandenburg–Poroszországnak (Brandenburg–Preußen) is nevezték (1701-ig, a Porosz Királyság kikiáltásáig). A gazdag, stratégiailag jó helyzetű országra Svédország is pályázott, és 1629-ben elfoglalt több kikötőt, ezeket csak 1633-ban adta vissza Lengyelországnak, illetve Poroszországnak.

1655-ben, az északi háború idején a hercegség a svédek mellé állt, akkor a tatárok feldúlták. Az 1660-as olivai béke a hercegség teljes egészét Brandenburg–Poroszországnak ítélte. 1679-ben, a svéd–brandenburgi háborúban Svédország észak felől megkísérelte elfoglalni, de Frigyes Vilmos választófejedelem csapatai gyors ellencsapással felszabadították. A Brandenburgi Választófejedelemség 1701-ben átalakult Porosz Királysággá. A hercegség az új monarchiának is része maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források, kapcsolódó információk[szerkesztés]