Brandenburgi Albert
| Brandenburgi Albert | |
 | |
| Német Lovagrend nagymestere | |
| Uralkodási ideje | |
| 1510 – 1525 | |
| Elődje | Frigyes szász herceg |
| Utódja | Kronenbergi Walter |
| Porosz Hercegség hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1525 – 1568. március 20. | |
| Elődje | nincs |
| Utódja | Albert Frigyes |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hohenzollern-ház |
| Született | 1490. május 17.[1] Ansbach[2][3] |
| Elhunyt | 1568. március 20. (77 évesen)[1][4][5][6][7] Burg Tapiau |
| Nyughelye | königsbergi dóm |
| Édesapja | Brandenburgi Frigyes (1460–1536) |
| Édesanyja | Zofia lengyel hercegnő (1464–1512) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Dorothea dán hercegnő (1504–1547) |
| Házastársa | Anna Mária braunschweigi hercegnő (1532–1568) |
| Gyermekei | Anna Sophie (1527–1591) Katharina (*/† 1528) Friedrich Albrecht (1529–1530) Lucia Dorothea (1531–1532) Lucia (1537–1539) Albrecht (*/† 1539) Erzsébet (1551–1596) Albert Frigyes (1553–1618) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brandenburgi Albert témájú médiaállományokat. | |
Brandenburgi Albert, teljes nevén Albrecht von Hohenzollern am Brandenburg-Ansbach, (Ansbach, 1490. május 17. – Tapiau, 1568. március 20.) a Német Lovagrend 37. nagymestere 1510-től, majd Poroszország hercege 1525-től haláláig.
Élete és pályája
[szerkesztés]Édesapja Brandenburgi Frigyes Bayreuth őrgrófja. Testvére György őrgróf II. Lajos magyar király egyik nevelője és az őrgrófság örököse.
1510-ben a császár, V. Károly kinevezte a Német Lovagrend nagymesterévé, s megpróbálta a rendi államot újra teljesen független, szuverén országgá tenni, de tervét részben saját ambíciói is hajtották. 1511-ben már kijelentette, hogy nem akar engedelmeskedni a lengyel királynak, s további törekvései következtében 1519-ben háború robbant ki I. Zsigmond Ágost lengyel királlyal. A háborút, amelynek csak 1521-ben lett vége, súlyosan megszenvedte Poroszország.
A lengyelek, hogy elejét vegyék a rend függetlenedési törekvéseinek, a német császárság ellenében a francia királyt, I. Ferencet támogatták, aki azonban a paviai csatában súlyos vereséget szenvedett.
A külpolitikai helyzet látszólagos kedvező alakulása ellenére a rend helyzete nem javult, épp ellenkezőleg tovább súlyosbodott. 1517-ben terjedni kezdtek Luther Márton német reformátor tanai, s az új vallást a szomszédos észak-német és skandináv államok viszont sorra vették fel, szorító gyűrűt vonva a katolikus Német Lovagrend köré. Egyidőben már Poroszországban és Livónia földjén is terjedőben volt a reformáció.
A Német Lovagrend országából világi hercegség
[szerkesztés]
Hohenzollernt elhívták a nürnbergi birodalmi gyűlésre. Ott kapcsolatba került Luther Márton reformátorral és az ő tanait hirdető Andreas Osianderrel. Utóbbi hatására vette fel az evangélikus hitet.
A lovagrend egyházi birtokait szekularizálta és protestáns világi államot hozott létre Porosz Hercegség néven, mely továbbra is Lengyelország hatalma alatt állt. 1525. április 10-én a krakkói piactéren le is tette a hűbéri esküt Zsigmond királynak.
Magát a lovagrendet Luther tanácsára feloszlatta, de ezt a lovagok, a pápa és V. Károly nem fogadta el. A császár új nagymestert nevezett ki Kronenbergi Walter személyében, ki a lovagrend székhelyét inkább áttette a württembergi (frankföldi) Mergentheimbe. Ez volt a lovagok központja 1809-ig, amikor is Napóleon feloszlatta.
Az 1530-as években többször felszólították Albertet, hogy adja vissza a porosz területeket a lovagoknak, de ezt nem sikerült elérni, mert Poroszország soha nem tartozott a Német birodalomhoz. Ennek oka a német lovagoknak 1226-ban a császárságtól kapott nagy kiváltsága, a rimini aranybulla, amely a rendi államot a német birodalomtól elkülönülő fejedelemséggé nyilvánította. Tehát fennálló helyzeten nem változtatott az ügy felülvizsgálatával megbízott császári-kamarai szék sem. A lovagoknak Európában amúgy is csak szétszórtan elhelyezkedő birtokai voltak, amit megcsappant tekintélyük miatt nem bírtak megtartani és így a 15. század óta tartó lassú hanyatlásuk változatlanul folytatódott tovább. A császár bár szerette volna, de nem sokat tehetett. A lovagrend ügyénél komolyabb fejtörést okozott a protestantizmus és a Münzer Tamás vezette német parasztháború.
Hohenzollern csatlakozott a császárellenes protestáns koalíciókhoz, amiket többnyire Dánia és Svédország szerveztek az észak-német uralkodókkal együtt. A Hercegi Poroszországban világi irányítás alá helyezte a közigazgatást és több más ügyet. Privilégiumokat és előjogokat biztosított az őt támogató nemességnek, s megerősítette a városok még a német lovagrend adományozta kiváltságait, s újakat is biztosított számukra. Északon szekularizációjának hatására Livónia független állammá szerveződött az újjáéledő kardtestvérek lovagrendje irányítása alatt, így nem tudta azon tervét véghez vinni, hogy oda is kiterjeszti hatalmát.
Mint a lengyel király vazallusa, katonái harcoltak az oroszok ellen a livóniai háborúban. 1544-ben megalapította a Königsbergi Egyetemet. Idős korára vallási és politikai kalandorok hatása alá került és uralkodását nagyban veszélyeztették az ezekkel járó viszályok.
Halála után a poroszországi evangélikus egyház megszilárdult és helyreállt a rend, az őt befolyásoló kalandorokat pedig kiűzték az országból.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ dw.3149
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ International Music Score Library Project. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Vajda Tamás: A Német lovagrend a Baltikumban.
- Bernt Engelmann: Poroszország, Gondolat kiadó 1986.
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001.
További információk
[szerkesztés]| Előző uralkodó: Frigyes szász herceg |
Következő uralkodó: Kronenbergi Walter |
| Előző uralkodó: nem volt |
Következő uralkodó: Albert Frigyes |
