Bad Mergentheim
| Bad Mergentheim (1926-ig: Mergentheim) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Main-Tauber járás | ||
| Polgármester | Udo Glatthaar (CDU) | ||
| Irányítószám | 97980 | ||
| Körzethívószám | 07931 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 564 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 189,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 206 m | ||
| Terület | 129,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 30′, k. h. 9° 46′Koordináták: é. sz. 49° 30′, k. h. 9° 46′ | |||
 Bad Mergentheim
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Main-Tauber járás térképén | |||
| Bad Mergentheim weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Mergentheim témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Mergentheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben, a Frankföldön. Lakosainak száma 24 564 fő (2022. december 31.).[1] Bad Mergentheim Weikersheim, Igersheim, Lauda-Königshofen, Boxberg, Assamstadt, Dörzbach, Mulfingen és Niederstetten községekkel határos.
Neve[szerkesztés]
Neve eredetileg Mergentheim, néha Mergenthal volt, helyi „fränkisch” dialektusban Märchedol. 1826-ban kezdték hasznosítani termálvizű gyógyforrásait. A település fürdővárossá fejlődött. 100 évvel később, 1926-ban nevét erre utalva Bad Mergentheim-re egészítették ki.
Történelme[szerkesztés]
1526 és 1809 között Mergentheim a Német Lovagrend székvárosa, a nagymester székhelye volt. A Lovagrend Frankföldi Rendtartományához (Ballei Franken) tartozott, a mergentheimi kamarabirtok (Meistertum Mergentheim) jövedelmei fölött rendelkezett.
1809-ben a Württembergi Királysághoz csatolták. A mergentheimi közigazgatási körzet (Oberamt) székhelye lett. 1826-ban újra „felfedezték” és tudományosan felmérték az ókor óta ismert termálvizes gyógyforrásait. 1934-ben a Német Birodalom közigazgatási reformja keretében Mergentheim körzetet Mergentheim járássá (Kreis majd 1938-tól Landkreis) nevezték át.
1938. november 8-9-én a Kristályéjszaka pogromjai során lerombolták a város zsinagógáját, sok zsidó lakost elhurcoltak (úgymond „védőőrizetbe” vettek). 1945 után a város az amerikai megszállási zónába került, az amerikai katonai hatóságok a város peremén nagy menekülttábort létesítettek, ahol elsősorban a szovjet megszállás alá került Kelet-Poroszországból és Litvániából elmenekült és elűzött németek kaptak menedéket.
Az 1973. január 1-jén hatályba lépett közigazgatási reform keretében a Mergentheimi járást beolvasztották az új, összevont Majna-Tauber-járásba (Main-Tauber-Kreis), melynek székhelye Mergentheimből átkerült Tauberbischofsheimbe.
Népessége[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 19 895 | 23 064 | 23 502 | 23 704 | 24 247 | 24 247 | 24 564 |
| 1975 | 2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2021 | 2022 |
Történelmi neve Mergentheim, a Bad (fürdőhely) előnevet 1926-ban kapta.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
