Barna ásóbéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Barna ásóbéka
Knoblauchkroete IMGP4749.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Mesobatrachia
Család: Ásóbékafélék (Pelobatidae)
Nem: Pelobates
Faj: P. fuscus
Tudományos név
Pelobates fuscus
(Laurenti, 1768)
Szinonimák
  • Bufo fuscus Laurenti, 1768
  • Rana vespertina Pallas, 1771
  • Rana fusca Meyer, 1795
  • Bufo vespertinus Schneider, 1799
  • Rana alliacea Shaw, 1802
  • Bombinator fuscus Fitzinger, 1826
  • Bombina fusca Sturm, 1828
  • Bombina marmorata Sturm, 1828
  • Pelobates fuscus Wagler, 1830
  • Cultripes minor Müller, 1832
  • Rana cultripes cultripes Schinz, 1833
  • Rana cultripes minor Schinz, 1833
  • Pelobates fuscus var. lividus Koch, 1872
  • Pelobates insubricus Cornalia, 1873
  • Pelobates latifrons Herón-Royer, 1888
  • Pelobates fusca var. marmorata Prazák, 1898
  • Pelobates fuscus var. orientalis Severtsov, 1913
  • Pelobates campestris Severtsov, 1913
  • Pelobates fuscus insubricus Mertens, 1923
  • Pelobates fuscus fuscus Mertens, 1923
  • Pelobates praefuscus Khosatzky, 1985
Elterjedés
ElterjedéseElterjedése
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna ásóbéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna ásóbéka témájú médiaállományokat és Barna ásóbéka témájú kategóriát.

A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának, a békák (Anura) rendjébe és az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása, élőhelye[szerkesztés]

Közép-Európában és Ázsia nyugati részén honos. Homokos, löszös, laza talajú területek lakója. Magyarországon általánosan elterjedt, főleg az alföldi területeken honos, de domb-, és hegyvidékeken is megtalálható néhány száz méter magasságig.[1]

Alfajai[szerkesztés]

  • Pelobates fuscus fuscus
  • Pelobates fuscus insubricus

Megjelenése[szerkesztés]

A hím testhossza 6,5 centiméter, a nőstényé 10 centiméter. Zömök testalkatú, végtagjai rövidek és erősek. Nagy szeme és függőleges állású pupillája van. A hátsó lábának ujjai között úszóhártya feszül, s a lábközéptájékon, elszarusodott, félhold alakú ásósarkantyúk találhatóak, melyet ásáshoz használ. Az állat hátoldala olajzöld, vagy barna, hosszanti sötétebb foltokkal tarkítva. A hasoldala piszkosfehér, világosabb vagy sötétebb, márványos, foltos rajzolattal.

Életmódja[szerkesztés]

Napközben és télen általában 50 centiméter mélyen, a maga ásta lyukban rejtőzködik. Éjszaka vadászik főleg rovarokból álló táplálékára.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény igen sok – több ezer – petét rak, akár 50 centiméter hosszú petezsinórban. A lárvák 6–8 nap múlva kelnek ki. A kifejlett ebihalak mérete 8–10 centiméter.

A peték
és a nagyméretű ebihal

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 31. oldal. ISBN 9789632865102

Források[szerkesztés]