Reggae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reggae
Stíluseredet R&BJazzBluesMentoCalypsoSkaRocksteadySoul
Kulturális eredet 1960-as évek, Jamaica, különösen Kingston-ban jellemző
Hangszerek BasszusgitárDobgitár
Népszerűség 1970-es évek eleje
Leszármazott stílusok
DancehallDub
Társműfajok
Roots reggaeLovers rock
Alműfajok
ReggaetonReggae fusionSeggae2 ToneSamba reggae
Alműfajok régiók szerint
Afrikai reggaeAusztrál reggaeNigériai reggaeSpanyol reggae (Panama)

A reggae egy könnyűzenei műfaj, amely az 1960-as években fejlődött ki Jamaicában.

Bob Marley a leghíresebb reggae előadó

A reggae megnevezést tágabb értelemben szokták használni az összes jamaicai zenére, beleértve a ska, rocksteady, dub, dancehall és ragga műfajokat is. Ez a kifejezés használatos még egy külön stílusra ami az 1960-as évek végén jött létre. A reggae alapját egy különleges ritmus adja, aminek fő jellemzője a taktusok közötti hullámzás amit a gitáros játszik, ezt úgy hívják hogy "bang". A dobos gyakran üt egy harmadik ütemet a taktusok között. Ezt úgy ismerik, hogy "one drop" ("egy csapás"). Jellegzetessége, hogy ez az ütem itt lassabb, mint a reggae előfutárainál a ska-nál, és a rocksteady-nél.

A reggae-t gyakran összefüggésbe hozzák a rasztafári mozgalommal, ami befolyással volt számos kiemelkedő reggae zenészre a '70-es, és '80-as években. A reggae számok sok egyéb témát is felölelnek a rasztafarinizmuson kívül. Ilyen például a szerelem, a szexualitás, és olykor a társadalom kemény bírálata.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredete fellelhető az afrikai karibi zenében, de ugyanakkor az amerikai R&B zenében is. Az előfutára a ska és a rocksteady volt a '60-as években. 1963-ban Jackie Mittoo a The Skatalites nevű ska együttes zongoraművésze felkérést kapott Coxsone Dodd producertől, hogy gyűjtsön össze zenészeket és csináljon eredeti zenét a Studio One stúdióban. Mittoo, a dobos Lloyd Knibbs segítségével a tradicionális ska ütemet is felhasználta a reggae-hez, ám a folyamat végére ritmus lelassult. A reggae-t később Bob Marley tette világszerte népszerűvé, aki karrierje kezdetén a rocksteady műfajban is alkotott. A '60-as évek végére a reggae-t már az Egyesült Királyságban is játszották a rádióban, John Peel műsorában.

A "reggae" szót először a Toots and the Maytals nevű ska együttes használta az egyik albumuk címében: "Do the Reggay".

Stílusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sean Paul a dancehall koronázatlan királya.

Manapság Jamaicában az olyan új stílusok, mint a dancehall vagy a ragga sokkal népszerűbbek. Ezek a stílusok keverik a dub technikáit, a reggae hangszereit, továbbá a hip hop, a drum and bass, és más stílusok különféle elemeit is. Ebben a stílusban alkottak olyan művészek is, mint U-Roy és Dillinger, aki zenéjével az egész világra hatással volt, mert a jamaicai DJ Kool Herc is felhasználta, amikor létrehozott egy új stílust, amiből később a hip hop és a rap nőtt ki. Jamaicában a DJ szó MC-t jelent vagy rappert, amíg az Egyesült Államokban a DJ az, aki kiválasztja a zenét. Ezért amit Jamaicában úgy hívnak hogy dee jaying, toasting vagy chatting, azt a világ többi részén rappelésnek mondják. Napjaink legismertebb jamaicai reggae-dancehall énekese Sean Paul, aki az egész világgal megismertette a modern jamaicai ritmusokat, és szintén ő az a jamaicai előadó, aki Bob Marley után huzamosabb ideje tudja a slágerlisták élén tartani magát.

Roots[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roots-nak, azaz "gyökereknek" hívják a kifejezetten rasztafári reggae zenét. Ez a spirituális fajtája a zenének, aminek szövege gyakran dicsőíti Jah-t (Istent). A szövegben gyakran szerepel a "Rastafári" felkiáltás vagyis "Prince Tafari", ami Haile Selassie etióp uralkodó eredeti neve. A rasztafári vallásban ő szimbolizálja a megtestesült istent.

Visszatérő témák a szövegekben a szegénység, és a tiltakozás a kormány elnyomása ellen. A roots reggae fénykorát a kései 1970-es években élte, olyan előadókkal, mint Bob Marley, Johnny Clarke, Horace Andy, Barrington Levy, és Lincoln Thompson, és olyan producerek segítségével, mint Lee "Scratch" Perry, King Tubby, és Coxsone Dodd. A producerek kísérletezőkedvének gyakran határt szabtak a technikai korlátok, de így született meg a dub zene. Egyes zenetörténészek szerint a dub zene szerepet játszott az elektronikus zene fejlődésében.

A roots reggae fontos szerepet játszott Jamaica kultúrájában, és amíg a reggae többi változatát felváltották a népszerűbb irányzatok, addig a roots reggae elfoglalt helye nem változott, és kicsi, de egyre növekvő hallgatóságra talált világszerte.

Társadalmi témák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reggae egyik fő témája a társadalom szabadsága. Mind politikai, mind vallási szempontból.

Politikai ébredés

A zene megkísérli a hallgatóság figyelmét felhívni a politikai öntudatra.

The American dream
Is not what it seem.
Why do you slumber? (Jimmy Cliff, "American Dream" 1983)
Az amerikai álom
Nem az aminek látszik
Miért alszol?

Alternatívák az ortodox vallási dogmára

Most people think
Great God will come from the sky
Take away everything
And make everybody feel high
But if you know what life is worth
You would look for yours on earth
And now-a you seen the light
You stand up for your right. (Bob Marley, Peter Tosh, "Get Up, Stand Up")
A legtöbb ember azt gondolja
Az isten az égből fog jönni / Isten majd eljön az égből
Tégy félre mindent, hogy másokat boldoggá tégy / Mindent felemel és mindenkit édes kábulatba ejt
De ha tudod, mit ér az élet / De ha tudnád, mit ér az élet
A tieidet keresed a földön / A földön a tieidről gondoskodnál
És most látod a fényt / És most, hogy látod a fényt
Felállsz, kiállsz a jogaidért / Kiállsz a jogotokért

Sok dolog elnyomása, különösen a marijuana (ganja) tiltása az, ami fontos kelléke a rasztafári vallásnak. Ez is egy visszatérő téma a zenében.

Viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakori utalások a marijuanára sok vita forrását képzik, csakúgy mint a nőgyűlöletről és a homoszexualitásról szóló szövegek.

Cannabis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cannabis használatának bemutatása dalszövegekben és az albumborítókon összekapcsolódott a reggae-vel a '70-es évek óta. Bob Marley híres Catch a Fire albumborítója, ami egy hatalmas marihuánás cigarettát szívva ábrázolja, nagyon vitatott téma volt abban az időben. Peter Tosh is gyakran jelent meg marihuánás cigarettával a kezében, és dalaiban is gyakran megjelent a cannabis (például a Legalize It (Legalizáld) című számában).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reggae zenei fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Manuel, Peter, with Kenneth Bilby and Michael Largey. Caribbean Currents: Caribbean Music from Rumba to Reggae (2nd edition). Temple University Press, 2006. ISBN 1-59213-463-7 
  • O'Brien, Kevin & Chen, Wayne. Reggae Routes: The Story of Jamaican Music. Ian Randle Publishers. ISBN 976-8100-67-2 (1998) 
  • Larkin, Colin (ed.). The Virgin Encyclopedia of Reggae. Virgin. ISBN 0-7535-0242-9 (1998) 
  • Barrow, Steve & Dalton, Peter. The Rough Guide to R.62036 publisher=Rough Guides. ISBN 1-84353-329-4 (2004 for the 3rd edition) 
  • Morrow, Chris. Stir It Up: Reggae Cover Art. Thames & Hudson. ISBN 0-500-28154-8 (1999) 
  • Jahn, Brian & Weber, Tom. Reggae Island: Jamaican Music in the Digital Age. Da Capo Press. ISBN 0-306-80853-6 (1998) 
  • Hurford, Ray (ed.). More Axe. Erikoispaino Oy. ISBN 951-99841-4-3 (1987) 
  • Potash, Chris (ed.). Reggae, Rasta, Revolution: Jamaican Music from Ska to Dub. Schirmer Books. ISBN 0-8256-7212-0 (1997) 
  • Baek, Henrik & Hedegard, Hans. Dancehall Explosion, Reggae Music Into the Next Millennium. Samler Borsen Publishing, Denmark. ISBN 87-981684-3-6 (1999) 
  • Katz, David. People Funny Boy: The Genius of Lee Scratch Perry. Payback Press, UK. ISBN 0-86241-854-2 (2000) 
  • Lesser, Beth. King Jammy's. ECW Press. ISBN 1-55022-525-1 (2002) 
  • Stolzoff, Norman C.. Wake The Town And Tell The People. Duke University Press, USA. ISBN 0-8223-2514-4 (2000) 
  • Davis, Stephen & Simon, Peter. Reggae Bloodlines: In Search of the Music and Culture of Jamaica. Da Capo Press. ISBN 0-306-80496-4 (1979) 
  • Katz, David. Solid Foundation – An Oral history of Reggae. Bloomsburry, UK. ISBN 1-58234-143-5 (2003) 
  • de Koningh, Michael & Cane-Honeysett, Laurence. Young Gifted and Black – The Story of Trojan Records. Sanctuary Publishing, UK. ISBN 1-86074-464-8 (2003) 
  • de Koeningh, Michael & Griffiths, Marc. Tighten Up – The History of Reggae in the UK. Sanctuary Publishing, UK. ISBN 1-86074-559-8 (2003) 
  • Bradley, Lloyd. When Reggae Was King. Penguin Books Ltd, UK. ISBN 0-14-023763-1 (2001) 

Hangminta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap