Küllő (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Küllő (Girm)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Sopronkeresztúr településrésze
Járás Sopronkeresztúr
Alapítás éve1337
Polgármester Manfred Kölly (FBL)
Irányítószám 7301
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Küllő (Ausztria)
Küllő
Küllő
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 16° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 16° 36′ 30″

Küllő (németül: Girm, horvátul: Girma) Sopronkeresztúr mezőváros része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőpulyától 16 km-re észak-északkeletre a Soproni-hegység közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település névadója a Küllői család 1245-ben IV. Bélától kapott itt birtokot. Első birtokosa Philipp de Kürü mester neve a székesfehérváron kiadott királyi adománylevélben olvasható. A falu első írásos említése 1337-ben "Villa Kvrru" alakban történt. 1366-ban "Poss. Kwryw", 1368-ban "Kureu", 1378-ban "Poss. Kury", 1410-ben "Poss. Boncz Kerew et alia Kerew", 1415-ben "Kwrw", 1429-ben "Kerew al. non. Kysbudizlo", 1437-ben "Kwreh", 1469-ben "Kewrew", 1493-ban "Kywlew" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] Egykor Kisbogyiszlónak is nevezték a szomszédos Keresztúr régi Bogyiszló neve után.

Vályi András szerint "KÜLLŐ. Német falu, Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Keresztúrhoz nem meszzse, és annak filiája, Soprontól 1 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős, szőleje nints."[2]

Fényes Elek szerint "Küllő, (Gierm), német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 1 1/2 mfld, 354 kath. lak. Van 380 h. szántóföldje, 32 h. rétje, 337 h. erdeje, 44 hold legelője. Urbériség 567 h., majorság 182 hold. Földe jó, s terem buzát, rozsot, s a t. Goldbach nevü patakja van. Birja h. Eszterházy."[3]

1910-ben 558, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

1936-ban egyesült Sopronkeresztúrral.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.