Lajtaszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lajtaszék (Stotzing)
Lajtaszék címere
Lajtaszék címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve1583
Polgármester Wolfgang Kostenwein (ÖVP)
Irányítószám 2443
Körzethívószám 02255
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség825 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253 m
Terület12,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 25″, k. h. 16° 32′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 25″, k. h. 16° 32′ 38″
Lajtaszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtaszék témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lajtaszék (1899-ig Stoczing, németül Stotzing, horvátul Štucinga) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kismartontól 6 km-re északra, a Lajta-hegységben fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar neve talán az ősi szék (= cserjék, bokrok, fák szövevénye, gyepű) szóból származik. Német nevét alapítójáról Rupprecht von Stotzingenről kapta.

Története[szerkesztés]

Lajtaszék területe a 16. század második feléig a szarvkői váruradalomhoz tartozott. A falut 1593-ban Rupprecht von Stotzingen alapította, aki 1584-ben kapta a birtokot Habsburg Rudolf császártól. A település róla kapta a nevét, a község címere ma is a Stotzingen család ősi címerével azonos.

Valószínűleg területén feküdt Rov (Roburg) vára, melyet 1271-ben említenek először, mint Koloni Gyanur fia Merkur várát, később testvére utódai‚ a Rovi családé, de 1390-ben Zsigmond elkobozta és a Kanizsaiaknak adta. 1409-ben Kanizsai János érsek királyi engedéllyel leromboltatta, felszíni nyoma nem maradt, pontos helye sem ismert.

1593-ban Stotzingen az újonnan alapított falut württembergi svábokkal telepítette be. Templomát és szervita kolostorát 1594-ben a falu alapítójának fia, Georg Leonhard von Stotzingen alapította. A templomot 1610-ben Keresztelő Szent János és Szent János apostol tiszteletére szentelték fel. 1683-ban a török a faluval együtt lerombolta. 1713-ban közelében szántás közben egy 1640-ben készült elrejtett Mária-szobrot találtak, azon a helyen épült a 18. században a Megtalálás Kápolnája. A szobor az új 1743-45 közt épült templom főoltárára került mint kegyszobor. Templomát 1743-ban építették újjá, korábban búcsújáróhely volt. A falu kegyura a 17. századtól az Esterházy család volt.

Vályi András szerint " STOCZING. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 3 5/8 mértföldnyire; határja hegyes, gabonát, árpát, zabot terem; bora nem jeles, szénája kevés; a’ Szervitáknak vólt Rezidentziájokban most a’ Plébánia van."[2]

Fényes Elek szerint " Stoczing, német falu, Sopron vmegyében, Ausztria határszélén, Kismartonhoz 3/4 mfd., 73 házzal, 603 kath. lak. s paroch. egyházzal. Van 386 5/8 hold sovány szántóföldje, 33 hold rétje, 178 kapa szőlője, 100 hold legelője, és 2000 hold uradalmi erdeje, melly tölgy, bikk, gyertyán fákból áll. – Birja h. Eszterházy."[3]

1910-ben 677, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1594 és 1610 között épült. Az 1683-ban elpusztult templomot 1743 és 1748 között építették újjá barokk stílusban. A főoltáron álló 130 cm magas festett Madonna-kegyszobor 1640 körül készült, eredetileg a lorettomi út mellett állt egy 1645-ben állított oszlopon. 1683-ban a török közeledtére elásták és feledésbe merült. A szobrot egy földműves találta meg véletlenül szántás közben 1713-ban, majd 1745-ben ünnepélyes körmenetben vitték az újonnan épülő templomba. Történetét a templomban korabeli festmény ábrázolja. Megtalálásának helyén építették a 18. században megtalálás kápolnáját. A főoltár építménye 1750-ben készült el. A szószék szintén ekkor készült, a szervita rend alapítójának, Philip Benizinek szentelték.
  • A templomhoz csatlakozó szervita kolostort 1760 és 1787 között építették.
  • A Pestiskápolna az 1713-as nagy pestisjárvány emlékére épült.
  • A Megtalálás kápolnája 18. századi építmény.
  • A lorettomi út mellett álló Immaculata-szobor 1756-ban készült.
  • A Szent Donát-oszlop 1767-ben készült.
  • A régi tűzoltószerház mellett álló „Ecce Homo” oszlop a 18. század első felében készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]