Mészverem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mészverem (Kalkgruben)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Veperd településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1301
Polgármester Paul Piniel (SPÖ)
Irányítószám 7331
Körzethívószám 02618
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség357 fő +/-
Földrajzi adatok
Terület5,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mészverem (Ausztria)
Mészverem
Mészverem
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 37′ 15″, k. h. 16° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 15″, k. h. 16° 23′ 45″

Mészverem (németül: Kalkgruben) Veperd község része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőpulyától 15 km-re északnyugatra, Kaboldtól 3 km-re északra a Soproni-hegység délnyugati lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első közvetett említése 1220-ban II. András király adománylevelében történt, melyben "alia villa comitis Petri" (Péter gróf másik faluját) Botus fia Pósa grófnak adja. A település első névszerinti említése csak majdnem egy évszázaddal később 1301-ben történt "Poss. Colgruob" alakban.[1]

Mészvermet a környék településeihez hasonlóan 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította a török. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint "KALCHGRÚBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sopronhoz 2 4/8 mértföldnyire, egy völgyben, Kaboldnak filiája, határja sovány, szőllö hegye nints, réttye kevés, erdeje meszsze van, vagyonnyai meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Kalchgruben, német falu Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd., dombon, 51 kathol., 140 evang. lak. Urbéri szántóföld van 338 h., rét 57 hold. Patakja van. Földje rosz. Birja h. Eszterházy Pál."[3]

1910-ben , 303 lakosából 302 német volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben a szomszédos Veperdhez csatolták. Temetőkápolnáját 1977-ben, tűzoltó szerházát 1996-ban építették. A 2001-es népszámlálás szerint 357 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Temetőkápolnája 1977-ben épített modern épület különálló harangtoronnyal.
  • A világháborús hősi emlékművet 1956-ban emelték.
  • Horgásztava a horgászsport kedvelőinek paradicsoma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.