Chernelházadamonya

Chernelházadamonya
Kápolna és Szent Vendel-szobor a Fő utcán
Chernelházadamonya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Károly Zsolt (független)
Irányítószám	9624
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	209 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	24,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 21′ 41″, k. h. 16° 50′ 28″47.361380555556, 16.841169444444
Chernelházadamonya Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Chernelházadamonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Chernelházadamonya község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

Sárvártól 21 kilométerre északnyugatra, Szombathelytől 31 kilométerre északkeletre, Büktől 9 kilométerre délkeletre, a Répce bal partján fekszik.

Megközelítése

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy irányból érhető el: a Cirák–Tompaládony–Bük–Zsira között húzódó 8614-es útról Mesterháza legnyugatibb házaitól mintegy 1,5 kilométerre, Bő keleti szélétől 7-800 méterre dél felé leágazva lehet betérni a községbe.

Vasútvonal nem érinti a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Hegyfalu vasútállomása, közúton mintegy 8 (légvonalban 4,5) kilométerre nyugatra, illetve Bük vasútállomás 8,6 km távolságra, Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vonal.

Története

Két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, 1927-ig ideiglenesen Chernelháza volt a neve. Az egyesített település nevének helyesírását – a vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérve – az innen származó chernelházi Chernel nemesi család nevére tekintettel határozták meg. Határában, a Kukucsa-majorban 1952-ben több római kori urna- és egy 4. századi téglával fedett sírt tártak fel, amelyek mellékleteként bélyeges mécses, illatszeres üveg és agyagkancsó került elő.

Damonya története

A község két része közül Damonya tűnt fel először az írott forrásokban. Nevét a szláv eredetű Damján névből eredeztetik. Első ismert birtokosai az Osl nemzetség tagjai, akik közül többen is a Damonyai nevet használták. 1239-ben az ugyanezen nemzetséghez tartozó Szatmár fia, Miklós, a falu egy részét a templomos lovagoknak adományozta, de a Damonyai családnak jelentős területei maradtak itt. A Nagydamonyának nevezett részt királyi adományként kapták a Chernel család ősei. Ebből lett a későbbi Chernelháza, melyet 1436-ban említett írásos forrás először. Damonya tulajdonosa a johannita-lovagrend lett 1483-ban, ekkor az itt lakókra is kiterjesztették a vám- és harmincad-mentességet. Az 1400-as évektől azonban a lakosok fokozatosan önállóak lettek, illetve a Damonyai család birtokaprózódása során egyre több nemesi birtokos jelent meg. 1671-ben 25 egytelkes nemest írtak itt össze. A 18. században elég nagy számban jegyeztek fel jobbágytelkeket. A birtokosok között találjuk a Nagy, a Chernel, a Végh és a Guáry családot. 1787-ben a 14 jobbágyi jogállású lakos mellett 25 zsellért is összeírtak. A nemesi lakosok száma ekkor 7 volt. A 19. századtól jelent meg a birtokosok között a Simon család. 1850-ben a lakosság száma 296 fő, amely szinte egységesen katolikus vallású volt.

Chernelháza története

A Simon kúria

Chernelháza neve viszonylag későn, 1436-ban jelent meg először írásban. Létezéséről azonban már a 13. század végéről tudósít az az adománylevél, amely szerint 1272-ben V. István a Damonyainak is nevezett Mixét (Miksa) és fiát Mártont, a csehek elleni háborúban szerzett érdemeik okán, kiemelte a karakói várjobbágyok közül. Egyúttal az addig általuk használt négyekényi nagyságú földjüket örökbirtokként nekik adományozta. Az ő leszármazottaik voltak a későbbiekben több jelentős országos tisztet is betöltő Chernel család tagjai (1360-ban Márton unokája Miklós használta először a Chernel nevet). Az általuk birtokolt faluhoz pedig a család neve társult a 15. századtól. Ugyanebben a században indult el a kisnemesi faluvá válás folyamata is, amelynek következtében 1671-ben már 13 egytelkes nemes élt itt. A 18. századra azonban ez – mint Damonyán is – megfordult, és részben visszaalakult jobbágyfaluvá. Birtokosai a Chernel család tagjai voltak, akik spanyol mintájú juhtenyészetet és országos hírű ménest hoztak létre. 1787-ben a férfi-lakosságból 5 nemesi, 6 paraszti (jobbágyi) és 13 zselléri jogállású volt. A mindig csekély lakosságszámú települést (1787-ben 95 fő, 1850-ben 145 fő, 1920-ban 161 fő) már a feudális korban együtt írták össze a szomszédos Damonyával. Ennek és egybeépülésüknek lett következménye a közigazgatási egyesítés, amely után 1930-ban 477 lakos élt itt.

A községet érintette a Sárvár–Répcevis-vasútvonal, amelyet 1913. november 8. és 1974. május 26. között üzemelt, majd a pályát felszedték. Az 1950-es megyerendezés keretében Vas megyéhez csatolták.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Giczi Kálmán (független)
• 1994-1998: Giczi Kálmán (független)
• 1998-2002: Giczi Kálmán (független)
• 2002-2006: Horváth Károly Lászlóné (független)
• 2006-2010: Giczi Kálmán (független)
• 2010-2014: Németh László (független)
• 2014-2019: Németh László (független)
• 2019-től: Horváth Károly Zsolt (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	208	200	192	206	216	209
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 3,2% németnek, 2,7% cigánynak, 1,1% horvátnak mondta magát (2,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,9%, református 2,1%, evangélikus 4,3%, felekezet nélküli 2,1% (10,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességek

Lebontott kastélyok

Mindkét községrésznek volt kastélya. Verebi Végh vagy Nagycenki Cukorgyári Rt. kastélya volt a damonyai részen álló épület, amelyet a 18. század végén a Végh család birtokolt. Tőlük az Ürményiek vették meg. Az 1930-as években a Nagycenki Cukorgyáré volt, de akkor már nagyon elhanyagolt állapotban. A Chernelházi-kastély a Mező utcában állt. Az L alakú, korábban emeletes épület azonban inkább csak kúriának volt nevezhető. A kastélyban egykor tíz szoba volt, a legdíszesebb kiképzést a nagyszalonnak nevezett díszterem kapta. A kastélyt 1945-ben elvették a Chernel családtól, Szemes nevű bérlőt kitelepítették, majd szükséglakásokat helyeztek el az épületben. Miután a lakók kiköltöztek a kastélyból, az épület állapota teljesen leromlott; a település vezetői és lakói megpróbálták megmenteni a kastélyt, de nem sikerült a felújításhoz szükséges összeget előteremteni. Így 1982-ben lebontották. Az egykor a homlokzatát díszítő kettős címert a Simon-féle kúria (egykoron a termelőszövetkezet irodaépülete) kapuja mellett helyezték el 1984-ben a család emlékére.

Látnivalók

• Simon-kúria a Fő utca 59. alatt található, szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület. A kúriát építtető Simon család a 19. század elején szerzett birtokokat a településen, itteni rezidenciájuk 1858-ban már biztosan állt a kataszteri térkép tanúsága szerint. Az 1945-ös kisajátítás után a Répcevölgye Termelőszövetkezet kezelésébe került a kúria, amely irodákat helyezett el falai között, illetve a korábbi tulajdonos özvegyének is itt volt egy lakrésze. Később a tanácsházát és a művelődési otthont is az épület egyik részében helyezték el, majd az 1980-as évek végétől ismét csak a tsz használta a kúriát.
• A Szent Vendel szobor a Vasút utca és a Fő utca kereszteződésében áll, amely érdekes alakban, pásztorfiúként ábrázolja az állattenyésztők védőszentjét. 1854-ben állíttatta Végh Johanna az 1851. év emlékére.
• Végh kastély maradványa és magtár az egykori épületből még megmaradt részek romos állapotban, de új tetővel áll a Fő utca 33. alatt.
• Kápolna Fő utca 26.
• Harangtorony Fő utca
• Lurdi barlang a falutól északnyugatra.
• Répce és vízierőmű maradványa.

Galéria

• 
  Chernel család címere a lebontott Chernel-kastélyról a Simon kúria parkjába áthelyezve
• 
  Répce a falutól délre