Chernelházadamonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Damonya szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Chernelházadamonya
Kápolna és Szent Vendel szobor a Fő utcán
Kápolna és Szent Vendel szobor a Fő utcán
Chernelházadamonya címere
Chernelházadamonya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Németh László[1]
Irányítószám 9624
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 192 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Chernelházadamonya (Magyarország)
Chernelházadamonya
Chernelházadamonya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 42″, k. h. 16° 50′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 42″, k. h. 16° 50′ 53″
Chernelházadamonya (Vas megye)
Chernelházadamonya
Chernelházadamonya
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chernelházadamonya témájú médiaállományokat.

Chernelházadamonya község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sárvártól 21 km-re északnyugatra, Szombathelytől 31 km-re északkeletre, Büktől 9 km-re délkeletre, a Répce bal partján fekszik. A Bük–Tompaládony útról leágazva lehet betérni a községbe.

Története[szerkesztés]

Két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, 1927-ig ideiglenesen Chernelháza volt a neve.[3] Az egyesített település nevének helyesírását a vonatkozó jogszabályokat semmibe véve az innen származó chernelházi Chernel nemesi család nevére tekintettel határozták meg. Határában, a Kukucsa-majorban 1952-ben több római kori urna- és egy 4. századi téglával fedett sírt tártak fel, amelyek mellékleteként bélyeges mécses, illatszeres üveg és agyagkancsó került elő.[4]

Damonya története[szerkesztés]

A község két része közül Damonya tűnt fel először az írott forrásokban. Nevét a szláv eredetű Damján névből eredeztetik. Első ismert birtokosai az Osl nemzetség tagjai, akik közül többen is a Damonyai nevet használták. 1239-ben az ugyanezen nemzetséghez tartozó Szatmár fia, Miklós, a falu egy részét a templomos lovagoknak adományozta, de a Damonyai-családnak jelentős területei maradtak itt. A Nagydamonyának nevezett részt királyi adományként kapták a Chernel-család ősei. Ebből lett a későbbi Chernelháza, melyet 1436-ban említett írásos forrás először.[5] Damonya tulajdonosa a johannita-lovagrend lett 1483-ban, ekkor az itt lakókra is kiterjesztették a vám- és harmincad-mentességet.[5] Az 1400-as évektől azonban a lakosok fokozatosan önállóak lettek, illetve a Damonyai-család birtokaprózódása során egyre több nemesi birtokos jelent meg. 1671-ben 25 egytelkes nemest írtak itt össze. A 18. században elég nagy számban jegyeztek fel jobbágytelkeket. A birtokosok között találjuk a Nagy-, a Chernel-, a Végh- és a Guáry-családot. 1787-ben a 14 jobbágyi jogállású lakos mellett 25 zsellért is összeírtak. A nemesi lakosok száma ekkor 7 volt. A 19. századtól jelent meg a birtokosok között a Simon-család. 1850-ben a lakosság száma 296 fő, amely szinte egységesen katolikus vallású volt.[4]

Chernelháza története[szerkesztés]

A Simon kúria

Chernelháza neve viszonylag későn, 1436-ban jelent meg először írásban. Létezéséről azonban már a 13. század végéről tudósít az az adománylevél, amely szerint 1272-ben V. István a Damonyainak is nevezett Mixét (Miksa) és fiát Mártont, a csehek elleni háborúban szerzett érdemeik okán, kiemelte a karakói várjobbágyok közül. Egyúttal az addig általuk használt négyekényi nagyságú földjüket örökbirtokként nekik adományozta. Az ő leszármazottaik voltak a későbbiekben több jelentős országos tisztet is betöltő Chernel-család tagjai (1360-ban Márton unokája Miklós használta először a Chernel nevet). Az általuk birtokolt faluhoz pedig a család neve társult a 15. századtól.[4] Ugyanebben a században indult el a kisnemesi faluvá válás folyamata is, amelynek következtében 1671-ben már 13 egytelkes nemes élt itt. A 18. századra azonban ez – mint Damonyán is – megfordult, és részben visszaalakult jobbágyfaluvá. Birtokosai a Chernel-család tagjai voltak, akik spanyol mintájú juhtenyészetet és országos hírű ménest hoztak létre. 1787-ben a férfi-lakosságból 5 nemesi, 6 paraszti (jobbágyi) és 13 zselléri jogállású volt.[4] A mindig csekély lakosságszámú települést (1787-ben 95 fő, 1850-ben 145 fő, 1920-ban 161 fő) már a feudális korban együtt írták össze a szomszédos Damonyával. Ennek és egybeépülésüknek lett következménye a közigazgatási egyesítés, amely után 1930-ban 477 lakos élt itt.[4]

A községet érintette a Sárvár–Répcevis-vasútvonal, amelyet 1913. november 8. és 1974. május 26. között üzemelt, majd a pályát felszedték. Az 1950-es megyerendezés keretében Vas megyéhez csatolták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 3,2% németnek, 2,7% cigánynak, 1,1% horvátnak mondta magát (2,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,9%, református 2,1%, evangélikus 4,3%, felekezet nélküli 2,1% (10,6% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességek[szerkesztés]

Lebontott kastélyok[szerkesztés]

Mindkét községrésznek volt kastélya. Verebi Végh vagy Nagycenki Cukorgyári Rt. kastélya volt a damonyai részen álló épület, amelyet a 18. század végén a Végh-család birtokolt. Tőlük az Ürményiek vették meg. Az 1930-as években a Nagycenki Cukorgyáré volt, de akkor már nagyon elhanyagolt állapotban.[5] A Chernelházi-kastély a Mező utcában állt. Az L alakú, korábban emeletes épület azonban inkább csak kúriának volt nevezhető. A kastélyban egykor tíz szoba volt, a legdíszesebb kiképzést a nagyszalonnak nevezett díszterem kapta. A kastélyt 1945-ben elvették a Chernel családtól, Szemes nevű bérlőt kitelepítették, majd szükséglakásokat helyeztek el az épületben. Miután a lakók kiköltöztek a kastélyból, az épület állapota teljesen leromlott; a település vezetői és lakói megpróbálták megmenteni a kastélyt, de nem sikerült a felújításhoz szükséges összeget előteremteni. Így 1982-ben lebontották. Az egykor a homlokzatát díszítő kettős címert a Simon-féle kúria (egykoron a termelőszövetkezet irodaépülete) kapuja mellett helyezték el 1984-ben a család emlékére.[5]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Simon-kúria a Fő utca 59. alatt található, szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület. A kúriát építtető Simon család a 19. század elején szerzett birtokokat a településen, itteni rezidenciájuk 1858-ban már biztosan állt a kataszteri térkép tanúsága szerint. Az 1945-ös kisajátítás után a Répcevölgye Termelőszövetkezet kezelésébe került a kúria, amely irodákat helyezett el falai között, illetve a korábbi tulajdonos özvegyének is itt volt egy lakrésze. Később a tanácsházát és a művelődési otthont is az épület egyik részében helyezték el, majd az 1980-as évek végétől ismét csak a tsz használta a kúriát.[7]
  • A Szent Vendel szobor a Vasút utca és a Fő utca kereszteződésében áll, amely érdekes alakban, pásztorfiúként ábrázolja az állattenyésztők védőszentjét. 1854-ben állíttatta Végh Johanna az 1851. év emlékére.
  • Végh kastély maradványa és magtár az egykori épületből még megmaradt részek romos állapotban, de új tetővel áll a Fő utca 33. alatt.
  • Kápolna Fő utca 26.
  • Harangtorony Fő utca
  • Lurdi barlang a falutól északnyugatra.
  • Répce és vízierőmű maradványa.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Chernelházadamonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Chernelházadamonya története a KSH online helységnévtárában
  4. ^ a b c d e [Chernelházadamonya Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2006.]
  5. ^ a b c d [Virágos Zsolt: Magyar kastélylexikon, Vas megye kastélyai és kúriái - Budapest 2004.]
  6. Chernelházadamonya Helységnévtár
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

További információk[szerkesztés]