Répcefő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Répcefő (Schwendgraben)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Alsórámóc-Répcefő településrésze
Járás Burgenland
Polgármester Wilhelm Heißenberger (ÖVP)
Irányítószám 7371
Körzethívószám 02616
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Répcefő (Ausztria)
Répcefő
Répcefő
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 28′ 15″, k. h. 16° 21′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 15″, k. h. 16° 21′ 20″

Répcefő (németül: Schwendgraben) Alsórámóc-Répcefő része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőpulyától 16 km-re délnyugatra a Répce két partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos adata 1554-ből való Swengrob formában.[1] A Répcefő név, amelynek korai említései 1398-ban Rapchafey (családnévként), 1434-ben Rapchafeu, 1438-ban Repezefew, 1496-ban Repczefew, Alsorepczefew, Felsewrepczefew, eredetileg Alsó- és Felsőrámócra vonatkoztak, csak 1851-től lett hivatalos névadással a mai településre ruházva.[2] A „Rabchafey” azaz Rábcafőy család ősi birtoka volt, majd a 15. század végén a monyorókeréki Elderbachoké. A 17. századtól az Esterházy családé volt.

Vályi András szerint "SVENTGRÁBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura Inkey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ramóczanak szomszédságában, mellynek filiája; két nyomásbéli határja középszerű, leginkább gabonát termő, ’s egyebet is, szőleje nintsen, fája van erdőjéből, piatza Sopronyban négy mértföldnyire."[3]

Fényes Elek szerint "Répczefő, németül Schwendgraben, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 3 3/4 mfd. Ausztria szélén, 220 kath. lak., 79 5/8 hold szántófölddel, 43 h. réttel. F. u. h. Eszterházy.” [4]

1910-ben 215 túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben Alsórámóc, Répcefő és Répcebónya falvakat egy nagyközségben egyesítették, de 1991-ben Répcebónya újra önálló község lett.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Nagylexikon 1-19. Akadémiai Kiadó, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993-2004. ISBN 963 05 6611 7: 15. kötet, 416. o.
  2. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. 2. jav., bőv. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 05 4567 5:II. kötet, 409. o.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.