Csáva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csáva (Stoob)
Stoob Gemeindeamt.jpg
Csáva címere
Csáva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Felsőpulyai járás
Alapítás éve1229
Polgármester Bruno Stutzenstein (SPÖ)
Irányítószám 7344
Körzethívószám +43 2612
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség 1390 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület17,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csáva (Ausztria)
Csáva
Csáva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 16° 28′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 16° 28′ 20″
Csáva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáva témájú médiaállományokat.

Csáva (németül: Stoob, horvátul Štuma) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kőszegtől 15 km-re északra, Felsőpulyától 4 km-re északnyugatra az azonos nevű patak mellett található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Répce jobb oldali mellékvize, a Csáva mellett fekszik és arról kapta a nevét, mely vizének savanykás ízével van kapcsolatban.

Története[szerkesztés]

1229-ben "Sawa" alakban említik először, 1250-ben "Chawa", 1280-ban "Chaua", 1394-ben "Poss. Chawa" néven szerepel.[1] Az Osli nemzetség, majd a csornai prépostság birtoka, egykori vaslelőhely volt. A Hegyitemplom a 13. században épült, a Szent János templom pedig 1500-ban már szintén állt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. 1580 körül lakói evangélikusok lettek, katolikus plébániáját csak 1843-ban alapították újra. Nagy hagyományai vannak itt a fazekasságnak. Híres fazekasfaluként, már a 17. században ismert volt. Régi égetőkemencéje ma már muzeális tárgy. Ma is több kerámiaüzem és egy kerámiaiskola is működik itt.

Vályi András szerint " CSÁVA. Stob, Stuma. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s leg inkább evangelikusok, fekszik Sz. Mártonnak szomszédságában. Sok fazekasok lakják, nevezetes agyagjok lévén a’ határban, határja soványas, bora középszerű, vékony tulajdonságaihoz, ’s vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Csáva, németül Stob, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 2 1/2 mfd. 250 kath., 506 evang. lak., s evang. anyatemplommal. Dombos határa nehéz mivelésű; van 735 hold szántóföldje, 230 hold rétje, 800 hold uradalmi tölgyes, fenyves, nyires erdeje. Sok fazekas, 14 urbéri telek. Birja h. Eszterházy."[3]

A települést érintő Sopron–Kőszeg-vasútvonalat 1908. november 5-én adták át a forgalomnak, jelenleg csak teherforgalom üzemel itt.

1910-ben 1395, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.

2001-ben 1386 fős lakosából 1283 német, 13 magyar, 31 horvát, 59 fő egyéb nemzetiségű volt.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

Csáva község fazekasságáról ismert. Több fazekas műhely és a kerámia iskola is található itt, az egész országban egyedülálló jellegzetességgel és formavilággal. Erős a szolgáltató szektora. Gazdasági területei a településtől délre találhatók, összeépülve Felsőpulyával, Csáva-dél (németül: Stoob-Süd) elnevezéssel. Itt található a község autópálya csomópontja az S31-es autóúton, mely a fejlesztés motorja volt. A gazdasági területeire elsősorban a nemzetközi kereskedelmi láncok és üzletek, autókereskedések, kertészeti árudák települtek le.

Csáva dél, összeépülve Felsőpulyával
Csáva dél, bevásárlóközpont az S31-es autóút lejáratánál

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Hegyitemplom a 13. században épült.
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • Evangélikus temploma 1962-ben épült.
  • Fazekasmúzeum
  • Kálváriahegy a kálvária szoborcsopottal.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Mtaki adatbázis