Agyagosszergény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Agyagos szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Agyagosszergény
Szent László templom
Szent László templom
Agyagosszergény címere
Agyagosszergény címere
Agyagosszergény zászlaja
Agyagosszergény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállás község
Polgármester Szalai Istvánné (független)[1]
Irányítószám 9441
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség936 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség47,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Agyagosszergény (Magyarország)
Agyagosszergény
Agyagosszergény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 34″, k. h. 16° 56′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 34″, k. h. 16° 56′ 31″
Agyagosszergény (Győr-Moson-Sopron megye)
Agyagosszergény
Agyagosszergény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Agyagosszergény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Agyagosszergény témájú médiaállományokat.

Agyagosszergény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. 1927-ben jött létre Agyagos és Fertőszergény egyesítésével. Ideiglenes neve 1928-ig Fertőszergényagyagos volt.

Fekvése[szerkesztés]

A Hanság déli szélén fekszik. A legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Kapuvár, ahol vasútállomás is van. A 85-ös főúttól egy 3 kilométeres bekötőúton érhető el. Természetes határa északon, keleten és nyugaton az Ikva, illetve a Répce patak, délen a műút nyomvonala.

Története[szerkesztés]

A község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, bár a két település már a 19. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, ezt 1928-ban változtatták mai nevére.

Szergénnyel az első fennmaradt feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írták a település nevét, 1906-ban pedig a Vas megyében található Szergénytől való megkülönböztetésül a Fertőszergény nevet kapta. Első nevének eredetét nem ismerjük. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit (Fertőendréd, Petőháza, Süttör, Osli stb.), azt találjuk, hogy azok szinte kivétel nélkül a földesuraiktól kapták a nevüket. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresni, de az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúrról nem maradt fenn írás, sokat levon e következtetés helyességének valószínűségéből. Amikor a község neve 1364-ben felbukkan a fennmaradt okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura.

Mások a Zerghen szóban ősi avar szót látnak.

Agyagos Árpád-kori település. Első ismert írásos említése 1258-ből való, Ogegus néven. Ez később Agagussá változott. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokosok a Csák és a Pok nemzetséghez tartoztak. A Csák család még a 16. században is birtokolta. A 17. század végén Esterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa. Agyagos sorsa összefonódott a (fertő)szentmiklósi uradalom történetével.

2007-ben került át a Kapuvári kistérségből a Sopron–Fertődi kistérségbe. 2013-tól a Soproni járáshoz tartozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Mentes Alajos (KDNP)[3]
  • 1994-1998: Mentes Alajos (KDNP-FKgP)[4]
  • 1998-2002: Mentes Alajos (KDNP-FKgP)[5]
  • 2002-2006: Ratatics Tiborné (független)[6]
  • 2006-2010: Ratatics Tiborné (független)[7]
  • 2010-2014: Szabó Alfonz (független)[8]
  • 2014-2019: Szalai Istvánné (független)[9]
  • 2019-től: Szalai Istvánné (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 0,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,1% (14,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (19. század vége): romantikus, műemlék
  • Népi parasztházak
  • Mária-szobor: rokokó, műemlék
  • Nepomuki Szent János-szobor: klasszicista, műemlék
  • Szent család-szobor: késő barokk, műemlék
  • Kálvária szoborcsoport és a stációk: műemlék
  • Csapó Károly 19-szeres válogatott, magyar bajnoki ezüst- és bronzérmes labdarúgó szülőhelye

Testvértelepülése[szerkesztés]

magyar Szergény (Vas megye)

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Agyagosszergény Helységnévtár

További információk[szerkesztés]