Ujhelyi Imre
| Ujhelyi Imre | |
 | |
| Újhelyi Imre | |
| Született | 1866. január 12. Dunapataj |
| Elhunyt | 1923. március 21. (57 évesen) Magyaróvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | mezőgazdász, állatorvos, gazdasági akadémiai tanár, igazgató |
| Sírhelye | Magyaróvár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ujhelyi Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ujhelyi Imre máshol Újhelyi (Dunapataj, 1866. január 12. – Magyaróvár, 1923. március 21.[1]) gazdasági akadémiai tanár, igazgató.
Életpályája[szerkesztés]
1884-ben kezdte meg tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, ahol 1886-ban végzett. 1887 őszétől a budapesti állatorvosi főiskolán folytatta tanulmányait, s ezek befejezése után a szentimrei földműves iskolához nevezték ki ösztöndíjas segédnek. Fél év múlva, 1889 októberében állami ösztöndíjasként került Magyaróvárra, s mint okleveles állatorvos az állategészségtan és állatkereskedés tárgyakat oktatta. 1893. augusztus 16-án segédtanárrá lépett elő, és az ekkor létesült Állatgyógyászati Állomás vezetője lett. 1895. március 15-én rendes tanár (az akadémiához beosztva), 1896. november 24-én rendkívüli tanár, 1898. május 2-án pedig rendes tanár lett. Az állatbonc- és élettan, az állategészségtan, állatgyógyászat és állatkereskedés tantárgyak oktatása mellett előadásokat tartottak a gazdáknak falusi téli tanfolyamokon Moson vármegye községeiben. Az 1900-1903 közötti években többször járt bel- és külföldi kiküldetéseken, tanulmányutakon. 1903-ban a földművelésügyi miniszter által Magyaróvárott szervezett Tejkísérleti Állomás vezetőjévé nevezték ki. 1906-tól tanította az akadémián a tejgazdaság című tantárgyat is.
1909-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója lett és az intézményt 1919-ig vezette, amikor megrendült egészségi állapotára hivatkozva 1920-ban nyugalomba vonult. Nem sokáig élvezhette a nyugdíjas éveket, 57 éves korában, 1923. március 21-én halt meg.[1][2]
Műveiből[szerkesztés]
- Kísérletek Koch tuberkulinjával szarvasmarhákon (Bp., 1891);
- Kísérletek a ragadós tüdőlob diagnosztizálhatása céljából (Bp., 1893);
- Kísérleti védőoltások a sertésvész ellen (Bp., 1896);
- A gümőkór elterjedéséről s az ellene való védekezésről (Sopron, 1898);
- Tejvizsgálatok a hazai tejgazdaságban (Bp., 1903);
- A Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület tíz évi működése, 1896 – 1906 (Magyaróvár, 1906, németül is).
Munkássága[szerkesztés]
Magyarországon elsőként ismerte föl az állati gümőkór kártételét, és eredményesen vette fel vele a küzdelmet, megszabadítva így a tejet a tüdővész terjesztésnek veszedelmétől. Nevéhez fűződik a Moson megyei tejszövetkezetek megalakítása és fellendítése. Nagy súlyt helyezett a tejelőképességre, a tenyészkiválasztásra és a törzskönyvezésre. E célt szolgálta az 1896-ban megalapított Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület, amelynek lelkes vezetőjeként országosan ismert és elismert eredményeket ért el az intenzív tejgazdaságban.
Emlékezete[szerkesztés]
Először Levélen, a községháza falában állították föl mellszobrát. A mai egyetem kertjében a Pátzay Pál által készített mellszobrát pedig 1935. május 31-én leplezték le. A hálás utókor Mosonmagyaróváron egy általános iskolát és utcát nevezett el róla, 1973-ban pedig szülőfalujában avattak szobrot tiszteletére. A magyaróvári temetőben nyugszik.
1963-ban a Baranya megyei Szentlőrincen található, 1930-ban átadott Mezőgazdasági Technikum vette fel a nevét.[3] Szintén az ő nevét viseli 1968 óta a Vitnyéd melletti Csermajorban működő Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium is. Gödöllőn egy domborművet helyeztek el az emlékére (Madarassy Walter alkotása).
A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az agrárszakoktatás területén dolgozók számára alapította 2003-ban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Újhelyi Imre-díjat, amelyet minden évben március 15-én adnak át.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b (1923. március 25.) „Gyászrovat”. Budapesti Hírlap 43 (69), 7. o.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 925. o.
- ↑ Iskolánk története Archiválva 2011. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben VM DASzK Szakképző Iskola, Ujhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium honlapja.
- ↑ Adományozható a 91/2003. (VII. 31.) FVM rendelet alapján
Források[szerkesztés]
- Mezőgazdasági Panteon
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 925–926. o.
- Szajkó László: Ujhelyi Imre szerepe a szarvasmarhatenyésztés és a tejgazdaság fejlesztésében. In: Tejipar 15. 1966. 4. 73-78.
- Szajkó László Emlékbeszéd Újhelyi Imre (1866-1923) halálának 70. évfordulójára. In: Állattenyésztés és takarmányozás 1993. 42. 5-6. 567-573.
- Kurucz Miklós: Újhelyi Imre (1866-1923). In: Magyar mezőgazdaság 1996. 51. 6. 22.
- Szajkó László: 130 éve született Ujhelyi Imre, a magyar szarvasmarhatenyésztés és tejgazdaság egyik legnagyobb alakja (1866-1923) (130th anniversary of the birth of Imre Ujhelyi, one of the greatest figures in Hungarian cattle breeding and dairy field (1866-1923) In: Tejgazdaság 56. 1996. 2. 5-7.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.