A globális felmelegedés mérséklése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
PV nappanelek a háztetőn

A globális felmelegedés mérséklése alatt azokat az intézkedéseket értjük, amelyek célja, hogy csökkenjen a globális felmelegedés mértéke. Ez megkülönböztetendő a globális felmelegedéshez való alkalmazkodástól, ahol a globális felmelegedés emberiséget érintő káros hatásainak minimalizálására törekednek. A felmelegedés mértéke az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenthető. Minél nagyobb mértékben és minél korábban csökken a kibocsátás mértéke, annál kisebb és annál lassabb lesz a várható melegedés és tengerszint-emelkedés.[1][2][3][4][5]

Hogyan csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása?[szerkesztés]

Energiatermelés és ipari kibocsátások[szerkesztés]

A legfontosabb eszközök ezen a téren a megújuló energiaforrások elterjesztése, illetve az energiatermelés, valamint energiafogyasztás hatékonyságának növelése (azaz energiatakarékosság)

A fosszilis energiahordozókat megújuló energiaforrásokra (nap- szél- és vízenergia), vagy atomenergiára cseréljük le. További megoldást jelent a bioetanol, a biodízel ipari alkalmazása. A benzin helyettesítése bioetanollal 17%-kal fogja vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását,[6] viszont az élelmezési célú termőterületet csökkenti és felborítja a termőföldek körüli természeti egyensúlyt. A vízerőművek is fenntartható technológiát képviselnek, viszont az ilyen létesítmények veszélybe sodorják az élőhelyeket és emberi otthonokat, ezért az energiahasznosítás e módját nem tartják megfelelőnek. Egyebek mellett az a baj vele, hogy a víztározókból szén-dioxid és metán kerül a levegőbe, főleg a trópusi vidékeken, ahol gyorsabban bomlanak le a víz alá került növényi anyagok. Az atomenergia felhasználásával is kiválthatjuk a fosszilis energiahordozókat.

A megújuló energiaforrások elterjedése az építészetben átállást jelent egy környezetkímélő energiatermelésre.

Jobban kihasználjuk az égés során keletkező energiát, javítjuk a hatásfokot. Egy kiotói javaslat szerint az ipari országoknak úgy kéne segíteniük a fejlődő országokat az éghajlat védelme terén, hogy a régi erőművek helyére modern technikát telepítenek, ami által a szén-dioxid mennyisége egyszerűbben és olcsóbban csökkenthető.

Föld alatti szén-dioxid tárolással elnapoljuk a probléma megoldását.

Közlekedés és városszerkezet[szerkesztés]

Az üvegházhatású gázok második legfontosabb forrása a közlekedésben elhasznált üzemanyag. Ennek túlnyomó részét a gépjármű-közlekedés teszi ki (a légiközlekedés és hajózás részaránya 10% alatt van.) A kibocsátások csökkenthetők az autók takarékosabbá tételével (ideértve az alternatív üzemmódokat, például hidrogén-autók, hibridautók, villanyautók, bioetanol, üzemanyagcellák). A kibocsátás-csökkentés másik módja a tömegközlekedés elősegítése, az autóhasználat iránti igény visszaszorítása. Ehhez viszont megfelelő városszerkezet szükséges, meg kell előzni a városok szétfolyását.

A közúti közlekedésben a sebességet a járművek optimális fogyasztásának megfelelően választjuk meg.

Épületek és egyéb háztartási kibocsátások[szerkesztés]

Építkezés esetén helyi, természetes anyagok használatával az alapanyagok általi energiafelhasználás nagyságrendekkel csökkenthető ("beépített energia"). A megfelelő tájolás, ablakméretek, hőszigetelés az épület teljes élettartama során meghatározza majd annak energiaszükségletét a fűtést és világítást tekintve. Meglévő épületeknél azok jobb hőszigetelése, energiatakarékos háztartási készülékek és világítás használata hozzájárulnak az energiapazarlás mérsékléséhez.

Erdőirtások megfékezése[szerkesztés]

A kibocsátások csökkenthetők az esőerdők további kivágásának megakadályozásával. (Brazília, Indonézia)

Egyéb megoldások[szerkesztés]

Mesterségesen közbeavatkozásokkal fitoplankton-virágzást idézünk elő. A szén-dioxidot elnyelő fitoplankton növekedésének serkentésével ugyanis szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből. Történtek már erre irányuló kísérletek, egy nemzetközi kutatócsoport fitoplankton-virágzást tudott előidézni a Déli-Csendes-óceán 150 km hosszú és 4 km széles sávjában oly módon, hogy 8500 kg vassót szórtak a tengerbe ezen a területen. A virágzás egy hónapig tartott, de a tudósok nem sok jelét látták annak, hogy a fitoplankton által elnyelt szén-dioxid lejutott volna a tengervíz mélyebb rétegeibe, márpedig ez kellett volna a gáz fokozott elnyelődésének állandósulásához.[7]

A lakosság, a vállalkozások és a közigazgatás lehetőségei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére[szerkesztés]

Általában (elméletben)[szerkesztés]

Korlátozásokat vezetünk be az üvegházgáz-kibocsátásra azzal, hogy adókat vezetünk be a szén-dioxid emisszió mértékének megfelelően. A felmelegedés lassítására a legjobb ismert mód az, ha az ipari országok radikálisan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat.[8] Japánban már hosszabb ideje fontolgatják a szén-dioxid-adó bevezetését, de az ipari lobbinak eddig sikerült azt megakadályoznia. A japán Környezetvédelmi Minisztérium felmérése szerint „a japánok túlnyomó része hajlandó elfogadni a szén-dioxid-adót – leginkább a szén-dioxid-kibocsátás arányában”.[9] A terv szerint egy átlagosan fogyasztó háztartás évi 5000 forintnak megfelelő adót fizetne. A korlátozások bevezetésének hátránya azonban, hogy a költségek régiónként és ágazatonként eltérnek. E költségek csökkentésére viszont jelentős technológiai és egyéb lehetőségek kínálkoznak. Továbbá a kibocsátási jogok hatékony kereskedelme is csökkentheti az abban résztvevők költségeit.

Konkrétan (gyakorlatban)[szerkesztés]

Bár általában mindenki egyetért az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének szükségességével, ennek olyan sokféle módja létezik a gyakorlatban, hogy okvetlenül akad olyan megoldás, amely az individuum - vállalkozás, egyén - érdekeit - bár jogosan, de mégis - sérti. Ezért a konkrét intézkedések kérdésében a közvélemény rendkívül megosztott, a helyzet csak a Biblia által leírt bábeli hangzavarhoz hasonlít, mindenki mást tart fontosnak és mást elhanyagolhatónak. Emiatt politológiai értelemben közvéleményről nem is lehet szó, a politikusok számára a problémakör "forró", kerülendő, ... tehát szükségszerűen nem is történik semmi. Mindezek ellenére azért - a fontossági sorrend kérdését mellőzve - lehetséges leltárba venni azokat az intézkedéseket, amelyek az üvegházgáz-kibocsátást csökkentik. Célszerű külön tárgyalni az intézkedéseket aszerint, hogy ki teszi meg azt önként: az egyén, a vállalkozás, vagy a közigazgatás? (Az önként megtehető intézkedéseken kívül természetesen más intézkedések is kényszerítve lehetnek, a 3 csoport egymásra hatása több dimenzióban is érvényesül.)

A konkrétumok közül az energiahatékonyság növelésére lehet a legtöbbet tenni. A fosszilis eredetű szenek égetésének csökkentésére jóval kevesebb intézkedés tehető ... és a létszámcsökkentési intézkedésre csak a kormányzat képes.

Egyének[szerkesztés]

Családi (osztott) termelés és szolgáltatás[szerkesztés]

Az ipari forradalom megváltoztatta a korábbi - természetes - termelékenységet, azon az áron, hogy ipari (bányászati ill. erőművi, finomítói stb.) eredetű energiával helyettesített emberi munkát (élőmunkát). Bár ez az általános technológia-váltás igen nagy jelentőségű volt az azt követő technikai fejlődés szempontjából, mára a globális melegedés már nyilvánvalóvá tette, hogy ez olyan zsákutcába vezetett, amelyből vissza kell tolatni. Elvileg lehetséges lenne ugyan a továbblépéssel való helyesbítés is, de az annyira kockázatos, hogy semmiképp sem megengedhető (kipusztíthatná a teljes Élővilágot a Földről).

A jelenlegi technikai eredmények részbeni felhasználásával vissza kell térni a kézierős (ill. igáslovas), kézműves technológiákhoz, amelyek - alacsonyabb, természetes termelékenységük révén - tömeges munkalehetőséget is biztosítanak (tehát szociológiai szempontból is szükségesek). Ennek a formái részben a magánélet, részben a vállalkozás kkv-s (családi) része, mindenképpen nélkülözve az ipari eredetű energiát.

Az energiatakarékosság esetében nyilvánvaló az energiahatékonyság növelése. A családi/osztott körülmények közötti kkv-k kézműves/igáslovas technológiái pedig közvetlenül nem használnak fel ipari eredetű energiát (csak közvetetten, eszközeikben), ezért azok energiahatékonysága is a lehető legmagasabb szintre emelkedik (egy GJ ipari energiából a legtöbb GDP-t állítják elő).

(Fölmerülhet, hogy ha szabadpiaci körülmények között a gyáripar kiszorította a manufaktúrát, magasabb termelékenysége ill. magasabb profitrátája, profithatékonysága révén, hogy akkor ugyanilyen szabadpiaci körülmények között mi fogja ezt a folyamatot visszafordítani? A válasz: semmi, természetesen. A visszafordításhoz vagy komoly piac-szabályozásra, vagy gazdasági összeomlásra, válságra van szükség. A világméretű gazdasági válság kibontakozóban van: a vadonélő emlősfajok egyedszáma meredeken csökken, ami a tápláléklánc aljának, a Növényvilágnak a kezdeti összeomlását jelzi, egyre nagyobb az élelmiszer- és ipari energia hiány, recesszió lép fel, ... ezek sikeres kezelését pedig a családi/osztott kkv-k tudják csak elvégezni, az energiazabáló gyáripar és dízel-agrárium nem.)

Családi (osztott) biometán-termelés[szerkesztés]

Közvetlenül csökkenti a kibocsátott üvegházgáz mennyiségét, vagyis az energiahatékonyság növelésén kívül a fosszilis eredetű szenek égetését is csökkenti (a földgáznak a helyettesítésével), ugyanakkor a globális melegedésen kívül más környezetszennyezéseket is csökkent, ... az állattartást pedig olyan "tiszta" technológiává teszi, hogy a városok eddig szokásos állattartási korlátozásai, tilalmai merőben feleslegessé válnak (annyira szagtalanná válik az állattartás, hogy még akár lakáson belül is végezhető, ad absurdum).

Családi (osztott) melegvíz- és áram-termelés[szerkesztés]
Családi (osztott) szolár-áram-termelés[szerkesztés]
Családi (osztott) élelmiszer-termelés[szerkesztés]
Családi (osztott) egyéb termelés és szolgáltatás[szerkesztés]
Áramtakarékosság[szerkesztés]

Bár az áramfogyasztás visszafogása is segít kicsit, a jelentős mértékű megtakarításhoz strukturális változtatásra van szükség. Egyrészt a háztartási készülékeinket, másrészt a tetőcserepeinket tudjuk lecserélni. A készülékcserék esetében bár nincs még mindenhol gázcső-hálózat, mégis célszerűbb metánüzemre átállni pb-üzem helyett (a CNG jobb megoldás a PB-gázpalacknál, mivel CNG biogázból is előállítható, a PB-gázpalack viszont nem).

Elektromos hőtermelők cseréje metánüzeműre[szerkesztés]

Az elektromos hőtermelő készülékek a legnagyobb energiapazarlók a háztartásban. A metán (földgáz, biometán) közvetlen felhasználása helyett - erőmű és áramhálózat közbeiktatásával - az energia felét elpocsékoljuk, a maradékot - jó drágán - felhasználjuk.

Ha a villanytűzhelyek, villanybojlerek, olajradiátorok, adszorpciós villanyhűtőszekrények stb. helyett ezek metánüzemű megfelelőit használnánk, az üvegházgáz-kibocsátást a felére, költségünket kb. a harmadára csökkentenénk.

Elektromos világítótestek cseréje metánüzeműre[szerkesztés]
Elektromos motorok cseréje metánüzeműre[szerkesztés]
Tetőcserepek, palák cseréje szolárcserépre[szerkesztés]
Fűtési energiatakarékosság[szerkesztés]

A fűtéssel kapcsolatos fejlesztések meglehetős pénzigényesek, ugyanakkor kivételesen kis pénzigényű megoldások is vannak, ezért ezeket célszerű pénzigényük szerint csoportosítani.

Azonnali eredmény, kis befektetés[szerkesztés]

A lakások fűtési hővesztesége a) éjszaka, b) az üvegfelületeken keresztül a legnagyobb. Ha hungarocell (Nikecell, Austrotherm stb.) lappal fedjük (belülről) a teljes homlokzati nyílást,

Hosszútávú eredmény, jelentős befektetés[szerkesztés]

Vállalkozások[szerkesztés]

Bár a vállalkozás ma alapvetően eredmény-orientált, lehetséges (elvileg) más orientáció is, pl. energia-orientáció. Ma már elfogadott tény, hogy a globális felmelegedésnek az energia-orientáció hiányához is van köze. Ezért - bár alapvető változás (a piaci verseny szorító hatása miatt) csak kényszer (törvény stb.) hatására történhet, mégis - lehetséges a vállalkozás energiahatékonyságának az önkéntes növelése is (a verseny által kevéssé kényszerített, környezettudatos vállalkozásoknak, tudva azt, hogy ez a profithatékonyság csökkenésével jár együtt).

A vállalkozás két úton juthat eredményhez: 1. egyenlőtlen szerződéssel (forrás: valaki másnak a tulajdona: munkaerő, alapanyag stb.), 2. a Természet megterhelésével (forrás elvonás, emissziós terhelés stb.). A kétfajta forrás közül az első monoton csökken, tehát szükségszerű, hogy a másodikról a vállalkozás nem mondhat le önként. Ezért a vállalkozás kénytelen az első csoport új formáit kiagyalni, bevezetni. Ezek túlnyomórészt tőkeátcsoportosítások, kisebb részt új formációk (franchise stb.).

Energiahatékonyság növelése[szerkesztés]

Több formája létezik, amelyek részletesen a közigazgatási intézkedéseknél vannak felsorolva.

Kibocsátás-csökkentés és olajcsúcs[szerkesztés]

Nem csupán a klímaváltozás, hanem a globális olajcsúcs miatt is szükségszerű a fosszilis energiahordozóktól való elhatárolódás.

Az olajcsúcs - a kőolaj kitermelésének időbeli tetőzése - már sok országban bekövetkezett. Ez a fosszilis energiahordozóktól való elszakadásra kényszeríti a világot. Egyes számítások szerint globális éghajlati fordulópont következhet be 2015-ben, ha nem történik radikális csökkentés a kibocsátást illetően.[10] Az üvegházhatású gázok emisszióját több módon is csökkenthetjük. A megoldások egyik része a felhasznált energia mennyiségének csökkentésére, míg a többi a felhasznált energia minőségének megváltoztatására koncentrál.

A CIS-torony, Manchester, Anglia, a PV panelek költsége 5,5 millió GBP volt. 2005 novemberétől kezdett energiát termelni
Kyocera központ. A PV cellák az épület oldalán napfényből állítanak elő áramot
Marlai napelemek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pacala, Stephen und Robert Socolow (2004):Stabilization Wedges: Solving the Climate Problem for the Next 50 Years with Current Technologies, in: Science 305, 14. August, S. 968-972 (PDF)
  2. New Economics Foundation (2005): Mirage and oasis. Energy choices in an age of global warming, London (PDF, 1,2 MB)
  3. Leggett, Mark (2006): An indicative costed plan for the mitigation of global risks, in: Futures 38, Vol. 7, S. 778–809,
  4. O. Edenhofer, K. Lessmann, C. Kemfert, M. Grubb, J. Köhler (2006):Induced Technological Change: Exploring its Implications for the Economics of Atmospheric Stabilization. Synthesis Report from the Innovation Modeling Comparison Project, in: The Energy Journal (PDF)
  5. ZDF heute.de: Studie: Klimawandel lässt Weltwirtschaft schrumpfen, 30. Oktober 2006
  6. Heimer, György: Érvek és ellenérvek. hvg.hu, 2007. június 20. (Hozzáférés: 2007. június 25.)
  7. Steve Connor, The Independent, 2000. október 13.; Hail and high water, New Internationalist, 1999. december
  8. T.J. Blasing and Karmen Smith: Recent Greenhouse Gas Concentrations, CDIAC (Carbon Dioxide Information Analysis Center), 2006
  9. Háztartási szén-dioxid adó Lelegzet.hu, 2005. december
  10. 2015, 8 év a törésig Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben(2007. január. 10.)