Hamburgi Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hamburgi Egyetem
UHH Universität Hamburg Logo mit Schrift 2010 Farbe CMYK.svg

UniHHHauptgebaeude.jpg
Alapítva 1919
Hely Németország, Hamburg
Típus
  • állami egyetem
  • comprehensive university
Tanulólétszám 43 957 (2020. szeptember 4.)
Tagság
  • Verein zur Förderung eines Deutschen Forschungsnetzes
  • German Rectors' Conference
  • German University Sports Federation
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Informationsdienst Wissenschaft e.V.
  • Franco-German University
Hamburgi Egyetem (Hamburg)
Hamburgi Egyetem
Hamburgi Egyetem
Pozíció Hamburg térképén
é. sz. 53° 34′ 01″, k. h. 9° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 53° 34′ 01″, k. h. 9° 59′ 02″
A Hamburgi Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamburgi Egyetem témájú médiaállományokat.

A Hamburgi Egyetem németül: Universität Hamburg, rövidítve: UHH) német állami egyetem, amelyet 1919. március 28-án alapítottak, a már meglévő intézmények egyesülésével. A fő campus Hamburg Rotherbaum kerületben található, de néhány kapcsolódó intézménynek, kutatóközpontnak és osztálynak az egész városban vannak részlegei.

A Hamburgi Egyetemet a Times Higher Education, a Academic Ranking of World Universities és a CWTS Leiden Ranking a világ 200 legjobbja közé rangsorolja. Hét Nobel-díjas neve kapcsolható hozzá. Országosan a US News & World Report a hetedik, míg a QS World University Rankings a 426 felsőoktatási intézmény közül a 14. helyre sorolja.[1]

Története[szerkesztés]

A huszadik század elején számos petíció érkezett a szenátushoz és a hamburgi parlamenthez egyetem létrehozására. Werner von Melle szenátor ezeknek az igényeknek igyekezett eleget tenni azzal, hogy több felsőoktatási intézmény egyesítésén dolgozott. Ezt a tervet azonban nem hagyták jóvá.

Az első világháború után őt választották Hamburg polgármesterévé. Rudolf Ross-szal együtt végrehajtott egy projektet a hamburgi oktatás megreformálására, amelynek csúcspontja az egyetem létrehozása volt. Az új egyetem első karai a jog- és államtudományok, az orvostudomány, a filozófia és a természettudományok területén oktattak.

A következő évtizedben az egyetem nagy jelentőségű kutatókat, tudósokat és professzorokat vonzott magához, köztük Aby Warburg művészettörténészt, Ernst Cassirer filozófust, William Stern pszichológust, Neumann János fizikus-matematikust, valamint Wolfgang Pauli fizikust. Ezekben az években a hamburgi egyetemen képezték ki a matematikust, a matematikai Wolf-díj leendő győztesét, Shiing-Shen Chernt, a jövőbeni orvosi Nobel-díjas Hans Adolf Krebset és Hans Jensen fizikai Nobel-díjast.

A náci rezsim megjelenése számos prominens személyiség eltávolítását eredményezte.

A második világháború után az egyetem folytatta tevékenységét. A Hittudományi kar kiegészült a már meglévő karokkal, míg a jogi kar elkülönült a társadalomtudományoktól. Az 1968-as diákmozgalmak következtében további átszervezéseket hajtottak végre, de ezeket később hatályon kívül helyezték. A háború utáni időszakban az egyetemen tanult személyiségek között volt Helmut Schmidt és Wolfgang Schäuble politikusok, valamint Peter Sloterdijk filozófus. 1959–60-ban Michel Foucault filozófus tanfolyamokat tartott itt. Tudományos területen a Hamburgi Egyetemen tanult Jens Marklof, a Whitehead matematika-díj nyertese, az orvosi Nobel-díjas Harald zur Hausen és a fizikus, a Max Planck-érem nyertese, Jürgen Ehlers.

A Hamburgi Egyetem jelenleg nyolc karra oszlik: Jogi, Gazdaság- és Társadalomtudományi, Orvostudományi, Oktatási, Bölcsészettudományi, Matematika és Természettudományok, Pszichológiai és Gazdálkodási.

Felépítése[szerkesztés]

2006 óta az egyetemen hat együttműködő kutatóközpont, hat kutatócsoport, két Max Planck nemzetközi kutatóiskola és 13 fiatal tudós kutatócsoport működik. Jelenleg az egyetem nyolc karra oszlik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zahlen und Fakten (német nyelven)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Università di Amburgo című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.