Euroszkepticizmus
Az euroszkepticizmus olyan politikai nézetrendszer, amely kritikus az Európai Unió (EU) intézményeivel és centralizációjával szemben. Az euroszkepticizmus számos európai ország pártjának ideológiája, melyek többnyire nemzeti alapról bírálják az EU-t, de vannak ilyen kommunista pártok is. Ezen pártok célja az EU működésében jelentkező hibák bemutatása, és a közvélemény meggyőzése az integráció káros voltáról; az integráció lazítása, az integrációs folyamat lassítása vagy megakadályozása, sőt, egyes esetekben az anyaországuk kilépése az EU-ból. E pártoknak saját frakciójuk van az Európai Parlamentben (EP), a Szabadság és Demokrácia Európája (angolul Europe of Freedom and Democracy, EFD),[1] de más frakciókban és a függetlenek között is ülnek euroszkeptikusok.
Az ideológia elemei[szerkesztés]
Az EU-val szembeni ellenérzéseknek számos oka van.
- az EU a nézetük szerint igazságtalan, mert olyan társadalmi csoportoknak kedvez, amelyek nem érdemlik meg;
- a gazdagabb országok képviselői úgy vélik, hogy túl sokat fizetnek be az EU közös kasszájába, s túl keveset kapnak vissza;
- a szegényebb országok képviselői szerint viszont államuk túlságosan keveset kap a közös kasszából, miközben aránytalanul nagyobb terheket viselnek;
- valamennyi európai országban az írott-, illetve szokásjog társadalmi konszenzus vagy hagyomány folytán létezik, ezzel szemben az EU a tagállamokra vonatkozó előírásoknak megfelelően, a jogharmonizáció szellemében kötelező érvényűvé teszi a jogszabályait;
- az EU tisztségviselői, biztosai, tanácsadói nem feltétlenül reprezentálják az őket delegáló országok politikai véleményét és társadalmi akaratát; mivel az országos és az európai parlamenti választások számos helyen nem esnek egybe, továbbá mert több uniós testület vezetői választás nélkül kerülnek a pozícióikba, mindez szükségtelen és kiterjedt konfliktusokhoz vezethet;
- az EU intézményeinek bürokratikus apparátusa nem elég hatékony, pazarló, fenntartása drága;
- az Európai Bizottság felesleges dolgok szabályozásával foglalkozik, túlságosan bürokratikus;
- a Bizottság nem eléggé problémaérzékeny vagy nem jól old meg problémákat;
- az EU-t rossz politikai kompromisszumok tartják fenn, ezért rossz tagállami struktúrákat konzervál;
- az EU túlságosan beleszól a tagállamok életébe, a nemzeti szuverenitást csorbítja;
- az EU a nemzeti kultúrát veszélyezteti;
- demokratikus deficit: az EU döntéshozó testületeinek legitimációja alacsony, az EU nem közvetlenül választott vezetői nem viselnek felelősséget a rossz döntéseikért az európai polgárok előtt;
- az EU további bővítése (pl. Törökország felvétele) túlságosan nagy gazdasági és társadalmi problémákat okoz;
- az EU-ban nem kap megfelelő hangot a markáns, önállóságra törő gazdaságpolitika, egyes kritikus vélemények szerint kereskedelmi és pénzügyi szempontból túlzottan az Amerikai Egyesült Államok alá rendelődik;
- az EU vezető hatalma a 2008-as gazdasági válság óta a korábbi francia-német tandem helyett gyakorlatilag egyedül Németország lett, és történelmi okokból elutasítják a német hegemóniát;
- végül az euroszkepticizmus mögött néha egyszerűen a xenofóbia áll.
Euroszkeptikus pártok[szerkesztés]
Magyarország[szerkesztés]
Külföld[szerkesztés]
- Nemzeti Tömörülés, Franciaország
- Új Antikapitalista Párt, Franciaország
- Konzervatív Párt, Egyesült Királyság
- Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, Egyesült Királyság
- Brexit Párt, Egyesült Királyság
- Alternatíva Németországért, Németország
- Polgári Demokrata Párt, Csehország
- Szabadság és Közvetlen Demokrácia, Csehország
- Északi Liga, Olaszország
- Direzione Italia, Olaszország
- 5 Csillag Mozgalom, Olaszország
- Új Jobboldali Kongresszus, Lengyelország
- Jog és Igazságosság, Lengyelország
- Kukiz 15, Lengyelország
- Szabadságpárt, Hollandia
- Osztrák Szabadságpárt, Ausztria
- Szövetség Ausztria Jövőjéért, Ausztria
- Szlovén Nemzeti Párt, Szlovénia
- Nemzeti Mozgalom Pártja, Törökország
- Nagy-Románia Párt, Románia
- Egyesült Románia Párt, Románia
- Finnek Pártja, Finnország
- Szlovák Nemzeti Párt, Szlovákia
- Szlovákia Kommunista Pártja, Szlovákia
- Szabadság és Szolidaritás, Szlovákia
- A Mi Szlovákiánk Néppárt, Szlovákia
Magyarországon[szerkesztés]
Hazánkban 2016-ban Kövér László, az Országgyűlés elnöke,[6] Lázár János kancelláriaminiszter[7] és Kovács Zoltán kormányszóvívő[8] nyilatkozott úgy, hogy szívesebben látná az országot az EU-n kívül.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Európai Parlamenti frakció az EU ellen – Index, 2011. november 28.
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
- ↑ Vokskabinː Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
- ↑ Vokskabinː Mi Hazánk Mozgalom
- ↑ http://mandiner.hu/cikk/20141024_kover_brusszel_moszkva_es_a_lassu_ovatos_kihatralas_az_eu_bol
- ↑ https://index.hu/belfold/2016/06/30/lazar_jo_szivvel_nem_tudnek_arra_szavazni_hogy_az_eu-ban_maradjunk/
- ↑ http://www.atv.hu/belfold/20160701-a-kormanyszovivo-is-igennel-szavazna-az-uniobol-valo-kilepesre
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Euroszkepticizmus témájú médiaállományokat.
- Bíró Nagy András – Boros Tamás – Varga Áron: Euroszkepticizmus Magyarországon PDF – Policy Solutions, 2012. június
- Euroszkepticizmus – In: Summa. Magyar Televízió, 2013. október 2.
- Dúró József: Euroszkepticizmus ma Archiválva 2013. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – In: Politikatudományi Szemle, XIX. (2010) évf. 4. szám, 53–85. oldal.
- José Bové: Rablás Brüsszelben. Lobbisták az Európai Unióban; közrem. Gilles Luneau, ford. Molnár Zsófia, Bajomi Iván; L'Harmattan, Bp., 2015
- Dúró József: Ellenzők, kritikusok, kétkedők. A pártalapú euroszkepticizmus arcai; Századvég, Bp., 2017
