Világélelmezési Program

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világélelmezési Program
World Food Programme Logo Simple.svg
World Food Programme.jpg

Alapítva 1961. december 19.
Székhely Róma (é. sz. 41° 49′ 19″, k. h. 12° 24′ 28″)
é. sz. 41° 49′ 19″, k. h. 12° 24′ 28″Koordináták: é. sz. 41° 49′ 19″, k. h. 12° 24′ 28″
A Világélelmezési Program weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Világélelmezési Program témájú médiaállományokat.

A Világélelmezési Program [a] (WFP) az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó része, mely a világ legnagyobb, az éhezés ellen küzdő és az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó humanitárius szervezete.[1] 1961-ben alapították, székhelye Rómában van, és ezen kívül a világ 80 országában vannak irodái. A hivatalos adatok alapján a WFP minden évben 91,4 millió embernek segít 83 országban.[2] 2019-ben már 88 ország 97 millió lakosán segítettek, mely adatok rekordnak számítanak 2012 óta,[3] tevékenységük kétharmadát pedig konfliktus zónákban fejtik ki.[4]

A sürgősségi ételadományokon kívül a szervezet rehabilitációval, fejlesztési segélyekkel foglalkozik, valamint azon is ügyködik, hogy az élelmiszer lánc minél ellenállóbb legyen a klímaváltozással és a politikai instabilitásokkal szemben.[5] Az ENSZ Fejlesztési csoportjának egyik végrehajtó tagja,[6] mely csoport kollektíven felel a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáért, és a második cél értelmében 2030-ra meg akarják szüntetni az éhezést.[7]

Mivel segített a konfliktus zónában élelmiszer segélyekkel, ezért 2020-ban ez a szervezet kapta a Nobel-békedíjat.

Története[szerkesztés]

A WFP-t 1961-ben hozták létre[8] az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet 1960-as konferenciája után, ahol George McGovern, az amerikai Food for Peace igazgatója azt javasolta, hozzanak létre egy multilaterális élelmezési segélyprogramot. A WFP az első segélyprogramját a FAO és a közgyűlés segítségével 1963-ban indítota el, mikor egy hároméves kísérleti program keretében Vádi-Halfa núbiai lakóit támogatták Szudánvan. A sikert látva a programot 1965-ben kiterjesztették.[9]

Előzmények[szerkesztés]

A WFP tevékenysége a fenntartható fejlődési célok teljes spektrumját lefedi,[7] mivel az élelmiszerhiány, az éhség és az alultápláltság egészségügyi gondokat okoz, mely olyan fenntarthatósági célokat is érint, mint az oktatás, a munkavégzés vagy a szegénység, melyek a lista nyolcadik, negyedik illetve első helyén állnak[7]

A 2020-as Covid19-pandémia és az ezzel együtt járó lezárások nagy súlyt helyeztek a mezőgazdasági termelésre, mert felborult a világot átfogó érték- és ellátási láncolat. Ez felerősítette az alultápláltsággal és ehhez kapcsolódóan az élelmiszer-ellátással kapcsolatos aggodalmakat.[10] Emiatt "2020-ban 132 millió fővel többen érintettek az alultápláltságban."[11]

Finanszírozás[szerkesztés]

A WFP működése a világ kormányainak, vállalatainak és magánszemélyeinek önkéntes adományozásain alapszik, melyek közül a legnagyobb rész a kormányoké.[12] 2018-ban összesen 7,2 milliárd USD-vel gazdálkodtak, melyből a legtöbbet az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió biztosította (2,5 illetve 1,1 milliárd dolláral.) Ezek legnagyobb részét a konfliktus zónákban élők megsegítésére adományozták, így kevesebb pénz maradt a kisebb súlyú veszélyhelyzetekre, valamint stratégiai fejlesztésre.[13]

Szervezet[szerkesztés]

Vezetőség és személyzet[szerkesztés]

David Beasley, a WFP főigazgatója

WFP élén egy vezetői testület áll, melynek mindegyik tagját a 36 tagállam egyike jelöli ki. David Beasley, aki korábban az amerikai Dél-Karolina kormányzója volt, 2017. márciusban lett kinevezve a FAO igazgatója és az ENSZ főtitkára mellé a szervezet élére, mely kinevezés öt évre szól. Ő irányítja a szervezet Rómában székelő titkárságát. Az Európai Unió a szervezet állandó megfigyelője, és mint nagy adományozó, részt vesz a végrehajtó testület munkájában.[14] 2018-ban a, WFP-nek 17. 000 dolgozója volt.[15]

Logisztikai klaszter[szerkesztés]

A Logisztikai Klaszter[16] egy ügynökségek felett álló humanitárius koordinációs mechanizmus, melynek elődleges célja a sürgős kérésekre adott válasz biztosítása. A 11 szektorális koordinációs testület egyikeként az ENSZ Közgyűlésének 1991. decemberi 46/182 számú határozatával jött létre, jogkörét pedig a 2005-ös Humanitárius Reform keretében kibővítették.

A logisztikai klaszter információ menedzsmenti és koordinációs feladatokat lát el, mellyel segíti a döntéshozatalt, és javítja a humanitárius kérésekre adott válaszok kiszámíthatóságát és időbeliségét. Ahol szükséges, a Logisztikai Klaszter hozzáférést biztosít a közös logisztikai szolgáltatásokhoz. Mivel itt van szakértői csapat, mely ért a humanitárius logisztikához, a szervezetet választotta ki az IASC mint a Logisztikai Klaszter irányítóját. A WFP ad hátteret a Globális Logisztikai Klasztert támogató csapatnak, melynek szintén Rómában van a központja. Ezen kívül a WFP az "utolsó erőforrások biztosítója" olyan esetekben, mikor kritikus hiba van a humanitárius válaszban.[17]

Tevékenységek[szerkesztés]

Az ENSZ egxik C–130 Hercules szállítója Szudán déli részébe, Rumbekbe élelmiszert továbbít.
A WFP humanitárius segélyt oszt szét 2003-ban Monrovia szélén Libériában.

Programok[szerkesztés]

2008-ban a WFP koordinálta az ötéves Purchase for Progress (P4P) pilot projektet. A P4P abban segít, hogy a kistermelők is hozzáférhedsenek a mezőgazdasági piacokhoz, és versenyképes szereplők lehessenek ott. A program végül Afrika, Ázsia és Latin-Amerika 20 országába jutott el, és 800.000 farmernek segített a mezőgazdasági termelés növekedésében, a szüret utáni kezelésben, a minőségbiztosításban, a csoportos marketingben, a mezőgazdasági finanszírozásban és a szerződéskötésben. A projekt eredményeképp 366.000 tonna élelmiszert gyártottak, és a kisgazdáknak összesen 148 millió USD bevétele lett.[18]

2010-ben a WFP a WFP a 2010-es haiti földrengésre válaszul csak a nőknek osztott élelmiszersegélyt. Emögött azva majdnem fél évszázados tapasztalat húzódott meg, hogy ha csak nőknek adnak segélyt, akkor azt a háztartáson belül egyenlőbbem osztják szét. 71 országban iskolai ellátást és/vagy hazaviteli programot szerveztek, ezzel pedig azt akarták elérni, hogy a gyetekekk jobban fókuszáljanak a tanulásra, illetve a szülők nagyobb arányban üldjék a gyerekeket, főleg a lányokat iskolába.[19]

2017-ben a WFP elindította a Building Blocks programot. Ez abban segített, hogy a Szíriából Jordániába ment menekültek ételre való pénzt kapjanak. A projekt blockchain technológiát alkalmaz, hogy digitalizálják a személyazonosságukat, és a menekültek szemscannelés után megkaphassák az élelmiszert.[20]

2020-ban a WFP több mint 12 millió jemenit élelmezett egy hónapon bkeresztül, akiknek 80%-a a húti erők által ellenőrzött területen élt.[21]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. angolul World Food Programme franciául: Programme alimentaire mondial; spanyolul: Programa Mundial de Alimentos; olaszul: Programma alimentare mondiale; arabul: برنامج الأغذية العالمي, barnamaj al'aghdhiat alealami; oroszul: Всемирная продовольственная программа, Vsemirnaya prodovol'stvennaya programma; kínaiul: 联合国世界粮食计划署, Liánhéguó shìjiè liángshí jìhuà shǔ

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. WFP: Mission Statement. WFP. [2016. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
  2. Overview Archiválva 2018. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben.. WFP.org. Retrieved 19 November 2018
  3. Overview (angol nyelven). www.wfp.org . (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. CNN, Rob Picheta: World Food Programme was created as an experiment. It sent food to 97 million last year. CNN . (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  5. Country Capacity Strengthening | World Food Programme. www.wfp.org . (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  6. The organization has been awarded the Nobel Peace Prize 2020 for its efforts to combat hunger, for its contribution to bettering conditions for peace in conflict-affected areas and for acting as a driving force in efforts to prevent the use of hunger as a weapon of war and conflict Executive Committee Archiválva 2011. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Undg.org. Retrieved on 15 January 2012
  7. a b c Zero Hunger. World Food Program . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  8. UN Food Programme – History. World Food Program. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  9. Elga Zalite: World Food Programme – An Overview. Stanford University Library . [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  10. Gulseven, Osman (2020. december 4.). „How the COVID-19 Pandemic Will Affect the UN Sustainable Development Goals?” (angol nyelven). SSRN Electronic Journal. DOI:10.2139/ssrn.3592933. ISSN 1556-5068. (Hozzáférés ideje: 2020. október 9.)  
  11. UN/DESA Policy Brief #81: Impact of COVID-19 on SDG progress: a statistical perspective | Department of Economic and Social Affairs (amerikai angol nyelven). www.un.org , 2020. augusztus 27. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
  12. Funding and donors. www.wfp.org . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  13. WFP – Year in review 2018. publications.wfp.org . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  14. European Union. [2016. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 17.)
  15. WFP – Year in review 2018. publications.wfp.org . [2019. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  16. Logistics Cluster. Logistics Cluster. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
  17. Logistics Cluster (angol nyelven). logcluster.org . [2017. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  18. Purchase for Progress: Reflections on the pilot, February 2015 Archiválva 2016. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. WFP.org. Retrieved 8 April 2015.
  19. Contributions to WFP: Comparative Figures and Five-Year Aggregate Ranking. United Nations World Food Programme , 2020. április 19. [2020. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  20. Juskalian, Russ: Inside the Jordan refugee camp that runs on blockchain (amerikai angol nyelven). MIT Technology Review . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
  21. 'Yemen: World Food Programme to cut aid by half in Houthi-controlled areas', BBC, https://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-52239645 Archiválva 2020. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.