Afganisztáni háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Afganisztáni háború
US-UK-Sangin2007.jpg
Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007)
Dátum 2001. október 7. – napjainkig
Helyszín Afganisztán
Eredmény

Folyamatban lévő konfliktus

Harcoló felek
Koalíció:

2001-es invázió:

Felkelő csoportok

2001-es invázió Invasion:

Parancsnokok
Amerikai Egyesült Államok David Petraeus

Amerikai Egyesült Államok Stanley McChrystal
Amerikai Egyesült Államok David D. McKiernan
Amerikai Egyesült Államok Karl W. Eikenberry
Amerikai Egyesült Államok David Barno
Amerikai Egyesült Államok Dan K. McNeill
Amerikai Egyesült Államok Paul T. Mikolashek
Amerikai Egyesült Államok Tommy Franks
Egyesült Királyság Nick Parker
Egyesült Királyság David Richards
Egyesült Királyság John McColl
Kanada Rick Hillier
Kanada Andrew Leslie
Olaszország Mauro del Vecchio
Franciaország Jean-Louis Py
Németország Goetz Gliemeroth
Németország Norbert Van Heyst
Törökország Hilmi Akin Zorlu
Afganisztán Hamid Karzai
Afganisztán Bismillah Khan Mohammadi
Flag of Afghanistan (1992).svg Mohammed Fahim
Flag of Afghanistan (1992).svg Abdul Rasid Dosztum

Flag of Afghanistan (1992).svg Usztad Atta Mohammed Nur
Flag of Taliban.svg Mohammed Omar

Flag of Taliban.svg Obaidullah Akhund hadifogoly
Flag of Taliban.svg Mullah Dadullah harcban elesett
Flag of Taliban.svg Mullah Bakht Mohammed hadifogoly
Flag of Taliban.svg Jalaluddin Haqqani
Flag of al-Qaeda in Iraq.svg Osama bin Laden rajtaütés során megölték
Flag of al-Qaeda in Iraq.svg Ayman al-Zawahiri
Flag of al-Qaeda in Iraq.svg Mustafa Abu al-Yazid harcban elesett
Flag of al-Qaeda in Iraq.svg Muhammad Atef harcban elesett
Flag of al-Qaeda in Iraq.svg Abu Laith al-Libi harcban elesett
Flag of Jihad.svg Juma Namangani harcban elesett
Flag of Jihad.svg Tahir Yuldashev harcban elesett
Flag of Jihad.svg Abu Usman Adil[3]
Flag of Jihad.svg Gulbuddin Hekmatyar
Flag of Taliban.svg Sirajuddin Haqqani
Flag of Taliban.svg Tehrik-i-Taliban command
Flag of Taliban.svg Mullah Abdul Ghani Baradar hadifogoly

Flag of Taliban.svg Maulana Fazlullah
Haderő
ISAF-Logo.svg NATO – ISAF: 131 730[1]

Afganisztán Afgán Nemzeti Hadsereg: 138 200 (2010)[4]
Afganisztán rendőrség: 120 500 (2010)[4]
Amerikai Egyesült Államok Amerikai seregek az ISAF kötelékén kívül: 48 000 (2008)[5]

Összesen: 438 430 (2010)
Flag of Taliban.svg tálibok: ~36 000[6]

Flag of al-Qaeda in Iraq.svg al-Káida: 50-500[7][8]
Flag of Jihad.svg Hezb-i-Iszlámi: 1 000[9]
Flag of Jihad.svg IMU: 5 000–10 000[10]
Flag of Taliban.svg Hakkani milicistái: 1 000[9]

Flag of Taliban.svg TTP: 30 000–35 000[11]
Flag of Taliban.svg TNSM:4 500
Összesen: 93 000 (2010)
Veszteségek
Afgán Biztonsági Erők

6,500+ halott [12]
[13]
Északi Szövetség:
200 halott[14][15][16][17]
Koalíciós erők:
Halott: 2 219 (amerikai: 1,381, brit: 346, kanadai: 154 egyéb: 338)[18]
Sebesültek: 12 523+ (amerikai: 9,771,[19] brit: 4 091,[20][21] kanadai: 1200+,[22] ausztrál: 162,[23] román: 44,[24] észt: 43[25])
Pakisztán
Halottak: 14
Megsebesült: 3[26]
Ellenállók:
Halott: 1 764*[27][28]

Sérült és sebesült: 59 465*[27][28]
tálibok és felkelők
Halott vagy fogságban: 38 000+

A 2001. szeptember 11-ei támadás után az Egyesült Államok hadjáratot indított az al-Káida terrorista szervezet kiképző táborainak elpusztítására Afganisztánban. Az Egyesült Államok katonái azt is feladatul kapták, hogy kényszerítsék a Talibán kormányát, adja ki Oszáma bin Ládent és számos más al-Káida tagot. Az Egyesült Államok emiatt felvette a kapcsolatot korábbi afgán mudzsahedinekkel. Ugyanennek az évnek decemberében korábbi afgán mudzsahedinek és a diaszpóra vezetői találkoztak Németországban és tervet fogadtak el az új afgán demokratikus kormány megalakítására, ennek eredménye volt Hámid Karzai kinevezése az afgán átmeneti hatóság élére. Hamid Karzai pastu, az Afganisztán déli részén fekvő Kandahárból származik.

A 2002-ben megtartott konferencia, a Loja Dzsirga Karzait elismerte Afganisztán ideiglenes elnökének. A NATO 2003 augusztusában átvette az Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) főparancsnokságát. A 2003-ban megtartott Loja Dzsirga új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba. A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afgánisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett. Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban 1973 óta - 2005 decemberében ült össze, soraiban nőkkel. Az országban folytatódik az újjáépítés, harc a szegénységgel, a rossz infrastruktúrával, az aknákkal és más fel nem robbant harci anyagokkal, és a nagyméretű máktermesztéssel és ópiumkereskedelemmel. Afganisztán továbbra is heves politikai harcok színtere. Folytatódnak a tálib felkelők akciói, veszélyt jelentenek az al-Káida csekély maradványainak támadásai. 2007 elején a tálibok növekvő jelenlétére válaszul az Egyesült Államok növelte csapatai létszámát. 2007. január 16-án számolt be az Associated Press riportere, Robert Burns arról, hogy „Az Egyesült Államok tisztjei szerint a pakisztáni katonákkal való tálibellenes együttműködésben vak vezet világtalant.” Továbbá: „A felkelők támadásainak száma 300%-kal nőtt 2006 szeptembere óta, ami annak a következménye, hogy a pakisztáni kormány békeszerződést kötött az északi Vazirisztán terület törzsi vezetőivel Afganisztán keleti határai mentén. Erről amerikai hírszerző tisztek számoltak be.”

Magyar katonák szinte a kezdetektől részt vesznek a NATO-hadműveletekben: először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott, lásd: MH Tartományi Újjáépítési Csoport. Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll.[30]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001. szeptember 11-én az Oszáma bin Láden vezette al-Káida lerombolta a New Yorki World Trade Centert, két eltérített utasszállító repülőgépet vezetve belé. Egyidejűleg egy gépet belevezettek a Pentagon épületébe, valamint a negyedik eltérített repülőgépet utasai leszállították Pennsylvania államban. George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok republikánus elnöke válaszcsapás-sorozatot indított. Az első lépés 2001. novemberében az Oszama bin Ládent és az al-Káida más vezetőit rejtegető, Omár molla vezette radikális iszlám állam, az Afgán Iszlám Emirátus megszállása volt.

A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai David Petraeus tábornok irányítása alatt működő[31] Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő egy 42 ország katonáit tömörítő katonai csapat. Az itt szolgálók fele amerikai.[32] Az ISAF-ot eredetileg 2001. december 20-án az ENSZ BT azért hozta létre, hogy fenntartsa Kabul környékének a nyugalmát. Pár évig csak ezen a területen fejtette ki tevékenységét.[33] 2003. augusztus 11-én a NATO vette át az ISAF politikai irányítását és koordinálását.[33] 2006. július 31-én az ország déli, majd 2006. október 5-én a keleti részei is az ISAF felügyelete alá kerültek.[34]

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b International Security Assistance Force (ISAF): Key Facts and Figures (PDF). ISAF, 2010. július 6. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
  2. Aunohita Mojumdar, Correspondent of The Christian Science Monitor: Outpost attack in Afghanistan shows major boost in militant strength. Csmonitor.com. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
  3. http://www.longwarjournal.org/archives/2010/08/islamic_movement_of_2.php
  4. ^ a b Afghan National Security Forces (ANSF). NATO, 2010. október 26
  5. RS22633 – U.S. Forces in Afghanistan – July 15, 2008
  6. Major-General Richard Barrons puts Taleban fighter numbers at 36,000
  7. Partlow, Joshua. „Moins de 50 combattants d’al-Qaida en Afghanistan”, slate.fr, 2009. november 11. (Hozzáférés ideje: 2010. július 1.) 
  8. Roberston, Nic., Cruickshank, Paul. Al Qaeda's training adapts to drone attacks. CNN. 31 July 2009.
  9. ^ a b A Sober Assessment of Afghanistan — washingtonpost.com”, Washingtonpost.com (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.) 
  10. Uzbek Fighters in Pakistan Reportedly Return to Afghanistan. Jamestown.org. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
  11. Bajoria, Jayshree. „Pakistan's New Generation of Terrorists”, Council on Foreign relations, 2009. október 26. (Hozzáférés ideje: 2010. április 6.) 
  12. While U.S. debates Afghanistan policy, Taliban beefs up. Mcclatchydc.com, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  13. Violence kills 100 afghan police every month
  14. Friendly fire kills 3 GIs”, Post-gazette.com, 2001. december 6. (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.) 
  15. Terry McCarthy/Kunduz. „A Volatile State of Siege After a Taliban Ambush – Printout – TIME”, Time.com, 2001. november 18. (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.) 
  16. John Pike: VOA News Report. Globalsecurity.org, 2001. december 9. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  17. US Bombs Wipe Out Farming Village. Rawa.org. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  18. OEF: Afghanistan: Fatalities By Year. iCasualties, 2005. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. január 13.)
  19. Defenselink Casualty Report 2010 07 02. Defenselink, 2010. augusztus 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  20. Op Herrick casualty and fatality tables. UK Ministry of Defence
  21. Afghanistan Casualty and Fatality Tables UK Ministry of Defence
  22. Brewster, Murray. Two Canadian Soldiers Wounded In Roadside Bomb Attack. The Canadian Press. 2009/02/06
  23. Australian wounded by insurgent gunfire. Australian Government Department of Defence
  24. ROMANIAN MILITARIES IN THE THEATERS OF OPERATIONS Ministry of National Defense (Romania)
  25. Afghanistan. Vm.ee. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  26. http://www.csmonitor.com/World/Asia-South-Central/2010/0930/NATO-helicopter-strike-on-Pakistan-shows-new-strategy-of-hot-pursuit
  27. ^ a b http://www.dol.gov/owcp/dlhwc/dbaallemployer.htm
  28. ^ a b http://projects.propublica.org/tables/contractor_casualties
  29. Augusztus az afgán civilek leghalálosabb hónapja: UN riport
  30. ^ a b [1]
  31. Petraeus népszerű Afganisztánban (angolul)
  32. International Security Assistance Force Factsheet
  33. ^ a b ISAF Chronology
  34. afnorth.nato.int. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztáni háború témájú médiaállományokat.

Képgalériák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]