Afganisztáni háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Afganisztáni háború
Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007)
Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007)
Dátum 2001. október 7. – napjainkig
Helyszín Afganisztán
Eredmény

Folyamatban lévő konfliktus

Harcoló felek
Koalíció:
  • ISAF-Logo.svg NATO – ISAF (131 730)[1]
  • Afganisztán
  • Az Operation Enduring Freedom résztvevői
  • 2001-es invázió:

    Felkelő csoportok
  • Flag of Taliban.svg Talibán
  • Flag of Jihad.svg al-Káida
  • Flag of Jihad.svg IMU
  • Flag of Jihad.svg HI-Gulbuddin
  • Flag of Jihad.svg HI-Khalis
  • Flag of Jihad.svg Hakkani hálózat
  • Flag of Jihad.svg Lashkar-e-Taiba
  • Jaishi-e-Mohammed.svg JeM[2]
  • Flag of Taliban.svg TTP
  • Flag of Waziristan resistance (1930s).svg IEW
  • Flag of Taliban.svg TNSM
  • Flag of Jihad.svg IJU
  • 2001-es invázió Invasion:

    Parancsnokok
    Amerikai Egyesült Államok David Petraeus

    Amerikai Egyesült Államok Stanley McChrystal
    Amerikai Egyesült Államok David D. McKiernan
    Amerikai Egyesült Államok Karl W. Eikenberry
    Amerikai Egyesült Államok David Barno
    Amerikai Egyesült Államok Dan K. McNeill
    Amerikai Egyesült Államok Paul T. Mikolashek
    Amerikai Egyesült Államok Tommy Franks
    Egyesült Királyság Nick Parker
    Egyesült Királyság David Richards
    Egyesült Királyság John McColl
    Kanada Rick Hillier
    Kanada Andrew Leslie
    Olaszország Mauro del Vecchio
    Franciaország Jean-Louis Py
    Németország Goetz Gliemeroth
    Németország Norbert Van Heyst
    Törökország Hilmi Akin Zorlu
    Afganisztán Hamid Karzai
    Afganisztán Bismillah Khan Mohammadi
    Flag of Afghanistan (1992).svg Mohammed Fahim
    Flag of Afghanistan (1992).svg Abdul Rasid Dosztum

    Flag of Afghanistan (1992).svg Usztad Atta Mohammed Nur
    Flag of Taliban.svg Mohammed Omar

    Flag of Taliban.svg Obaidullah Akhund hadifogoly
    Flag of Taliban.svg Mullah Dadullah harcban elesett
    Flag of Taliban.svg Mullah Bakht Mohammed hadifogoly
    Flag of Taliban.svg Jalaluddin Haqqani
    Flag of Jihad.svg Osama bin Laden rajtaütés során megölték
    Flag of Jihad.svg Ayman al-Zawahiri
    Flag of Jihad.svg Mustafa Abu al-Yazid harcban elesett
    Flag of Jihad.svg Muhammad Atef harcban elesett
    Flag of Jihad.svg Abu Laith al-Libi harcban elesett
    Flag of Jihad.svg Juma Namangani harcban elesett
    Flag of Jihad.svg Tahir Yuldashev harcban elesett
    Flag of Jihad.svg Abu Usman Adil[3]
    Flag of Jihad.svg Gulbuddin Hekmatyar
    Flag of Taliban.svg Sirajuddin Haqqani
    Flag of Taliban.svg Tehrik-i-Taliban command
    Flag of Taliban.svg Mullah Abdul Ghani Baradar hadifogoly

    Flag of Taliban.svg Maulana Fazlullah
    Haderők
    ISAF-Logo.svg NATO – ISAF: 131 730[1]

    Afganisztán Afgán Nemzeti Hadsereg: 138 200 (2010)[4]
    Afganisztán rendőrség: 120 500 (2010)[4]
    Amerikai Egyesült Államok Amerikai seregek az ISAF kötelékén kívül: 48 000 (2008)[5]

    Összesen: 438 430 (2010)
    Flag of Taliban.svg tálibok: ~36 000[6]

    Flag of Jihad.svg al-Káida: 50-500[7][8]
    Flag of Jihad.svg Hezb-i-Iszlámi: 1 000[9]
    Flag of Jihad.svg IMU: 5 000–10 000[10]
    Flag of Taliban.svg Hakkani milicistái: 1 000[9]

    Flag of Taliban.svg TTP: 30 000–35 000[11]
    Flag of Taliban.svg TNSM:4 500
    Összesen: 93 000 (2010)
    Veszteségek
    Afgán Biztonsági Erők

    6,500+ halott[12]
    [13]
    Északi Szövetség:
    200 halott[14][15][16][17]
    Koalíciós erők:
    Halott: 2 219 (amerikai: 1,381, brit: 346, kanadai: 154 egyéb: 338)[18]
    Sebesültek: 12 523+ (amerikai: 9,771,[19] brit: 4 091,[20][21] kanadai: 1200+,[22] ausztrál: 162,[23] román: 44,[24] észt: 43[25])
    Pakisztán
    Halottak: 14
    Megsebesült: 3[26]
    Ellenállók:
    Halott: 1 764*[27][28]

    Sérült és sebesült: 59 465*[27][28]
    tálibok és felkelők
    Halott vagy fogságban: 38 000+
    Commons
    A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztáni háború témájú médiaállományokat.

    Az afganisztáni háború a NATO és szövetségeseinek beavatkozása az afganisztáni polgárháborúba, amelynek során megdöntötték az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert. A háború kirobbanásának közvetlen okai a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások voltak, amelyeket a tálibok támogatását élvező és Afganisztánban kiképzőtáborokat működtető al-Káida terrorszervezet hajtott végre az Egyesült Államok területén.

    Előzmények[szerkesztés]

    2001. szeptember 11-én (a hivatalos vizsgálat szerint) az Oszáma bin Láden vezette al-Káida lerombolta a New York-i World Trade Centert, két eltérített utasszállító repülőgépet vezetve belé. Ezzel egyidejűleg egy másik gépet belevezettek a Pentagon épületébe, egy negyedik eltérített repülőgép pedig lezuhant Pennsylvania államban, miközben utasai megkísérelték visszafoglalni a terroristáktól. George W. Bush, az Egyesült Államok republikánus elnöke válaszcsapás-sorozatot indított. Az első lépés 2001. novemberében az Oszama bin Ládent és az al-Káida más vezetőit rejtegető, Omár molla vezette radikális iszlám állam, az Afgán Iszlám Emirátus megszállása volt.

    A háború története[szerkesztés]

    A hadjárat egyik célja az al-Káida afganisztáni kiképző táborainak elpusztítása volt, de az Egyesült Államok katonái azt is feladatul kapták, hogy kényszerítsék a tálib kormányt, hogy adja ki Oszáma bin Ládent és számos más al-Káida-tagot. Az Egyesült Államok emiatt felvette a kapcsolatot korábbi afgán mudzsáhidokkal, majd az év decemberében korábbi afgán mudzsáhidok és az afgán diaszpóra vezetői találkoztak Németországban, és tervet fogadtak el az új, demokratikus afgán kormány megalakítására. Ennek eredménye volt az Afganisztán déli részén fekvő Kandahárból származó Hámid Karzai kinevezése az afgán átmeneti hatóság élére.

    Helyi tolmács segíti az amerikai hadsereg tisztjét egy akció során (2007)

    A 2002-ben megtartott konferencia, a Loja Dzsirga Karzait elismerte Afganisztán ideiglenes elnökének. A NATO 2003 augusztusában átvette az Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) főparancsnokságát. A 2003-ban megtartott Loja Dzsirga új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba. A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afgánisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett. Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban 1973 óta - 2005 decemberében ült össze, soraiban nőkkel. Miközben megkezdődött az újjáépítés, az ország továbbra is küzdött a szegénységgel, a rossz infrastruktúrával, az aknákkal és más fel nem robbant harci anyagokkal, a nagyméretű máktermesztéssel és ópiumkereskedelemmel, illetve Afganisztán továbbra is heves katonai összecsapások színtere volt. Rendszeresek voltak a tálib felkelők akciói, az al-Káida maradványainak támadásai.

    2007 elején a tálibok növekvő jelenlétére válaszul az Egyesült Államok növelte csapatai létszámát. 2007. január 16-án számolt be az Associated Press riportere, Robert Burns arról, hogy „Az Egyesült Államok tisztjei szerint a pakisztáni katonákkal való tálibellenes együttműködésben vak vezet világtalant.” Továbbá: „A felkelők támadásainak száma 300 %-kal nőtt 2006 szeptembere óta, ami annak a következménye, hogy a pakisztáni kormány békeszerződést kötött az északi Vazirisztán terület törzsi vezetőivel Afganisztán keleti határai mentén. Erről amerikai hírszerző tisztek számoltak be.”[forrás?]

    2011[szerkesztés]

    A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő[szerkesztés]

    Az amerikai David Petraeus tábornok irányítása alatt működő[31] Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő egy 42 ország katonáit tömörítő katonai csapat. Az itt szolgálók fele amerikai.[32] Az ISAF-ot eredetileg 2001. december 20-án az ENSZ BT azért hozta létre, hogy fenntartsa Kabul környékének a nyugalmát. Pár évig csak ezen a területen fejtette ki tevékenységét.[33] 2003. augusztus 11-én a NATO vette át az ISAF politikai irányítását és koordinálását.[33] 2006. július 31-én az ország déli, majd 2006. október 5-én a keleti részei is az ISAF felügyelete alá kerültek.[34]

    Magyar részvétel[szerkesztés]

    Magyar katonák – az MH Tartományi Újjáépítési Csoport néven – szinte a kezdetektől részt vettek a NATO-hadműveletekben. Először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott Afganisztánba. Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból állt.[30]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. ^ a b International Security Assistance Force (ISAF): Key Facts and Figures (PDF). ISAF, 2010. július 6. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
    2. Aunohita Mojumdar, Correspondent of The Christian Science Monitor: Outpost attack in Afghanistan shows major boost in militant strength. Csmonitor.com. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
    3. http://www.longwarjournal.org/archives/2010/08/islamic_movement_of_2.php
    4. ^ a b Afghan National Security Forces (ANSF). NATO, 2010. október 26. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
    5. RS22633 – U.S. Forces in Afghanistan – July 15, 2008. [2009. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
    6. Major-General Richard Barrons puts Taleban fighter numbers at 36,000
    7. Partlow, Joshua. „Moins de 50 combattants d’al-Qaida en Afghanistan”, slate.fr, 2009. november 11. (Hozzáférés ideje: 2010. július 1.) 
    8. Roberston, Nic., Cruickshank, Paul. Al Qaeda's training adapts to drone attacks. CNN. 31 July 2009.
    9. ^ a b A Sober Assessment of Afghanistan — washingtonpost.com”, Washingtonpost.com (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.) 
    10. Uzbek Fighters in Pakistan Reportedly Return to Afghanistan. Jamestown.org. [2013. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
    11. Bajoria, Jayshree. „Pakistan's New Generation of Terrorists”, Council on Foreign relations, 2009. október 26.. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. április 6.) 
    12. While U.S. debates Afghanistan policy, Taliban beefs up. Mcclatchydc.com, 2009. október 14. [2009. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
    13. Violence kills 100 afghan police every month. [2010. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)
    14. Friendly fire kills 3 GIs”, Post-gazette.com, 2001. december 6. (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.) 
    15. Terry McCarthy/Kunduz. „A Volatile State of Siege After a Taliban Ambush – Printout – TIME”, Time.com, 2001. november 18. (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.) 
    16. John Pike: VOA News Report. Globalsecurity.org, 2001. december 9. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
    17. US Bombs Wipe Out Farming Village. Rawa.org. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
    18. OEF: Afghanistan: Fatalities By Year. iCasualties, 2005. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. január 13.)
    19. Defenselink Casualty Report 2010 07 02. Defenselink, 2010. augusztus 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
    20. Op Herrick casualty and fatality tables. UK Ministry of Defence
    21. Afghanistan Casualty and Fatality Tables UK Ministry of Defence
    22. Brewster, Murray. Two Canadian Soldiers Wounded In Roadside Bomb Attack. The Canadian Press. 2009/02/06
    23. Australian wounded by insurgent gunfire. Australian Government Department of Defence
    24. ROMANIAN MILITARIES IN THE THEATERS OF OPERATIONS Ministry of National Defense (Romania)
    25. Afghanistan. Vm.ee. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
    26. http://www.csmonitor.com/World/Asia-South-Central/2010/0930/NATO-helicopter-strike-on-Pakistan-shows-new-strategy-of-hot-pursuit
    27. ^ a b http://www.dol.gov/owcp/dlhwc/dbaallemployer.htm
    28. ^ a b Archivált másolat. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
    29. Augusztus az afgán civilek leghalálosabb hónapja: UN riport
    30. ^ a b [1]
    31. Petraeus népszerű Afganisztánban (angolul)
    32. International Security Assistance Force Factsheet
    33. ^ a b ISAF Chronology
    34. afnorth.nato.int. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.)

    Források[szerkesztés]

    További információk[szerkesztés]

    Commons
    A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztáni háború témájú médiaállományokat.

    Képgalériák[szerkesztés]

    Videók[szerkesztés]