Dél-thaiföldi lázadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dél-thaiföldi lázadás
Souththailandmap.GIF
Thaiföld déli provinciáin maláj-muszlim többségű területet találunk
Dátum 2004. november 7.
Helyszín Thaiföld (Pattani, Yala és Narathiwat provinciák)
Eredmény jelenleg is tartó konfliktus
Harcoló felek
Flag of Thailand.svg Királyi Thai Fegyveres Erők
támogatók
Flag of the United States.svg USA
 PHL
Flag of Indonesia.svg Indonézia (valószínűleg)
Flag of Japan.svg Japán
Flag of Jihad.svg Mujahideen Pattani Mozgalom (BNP)
Flag of Pattani.svg Pattani Egyesült Felszabadítási Szervezet (PULO)
Flag of Jihad.svgPattani Iszlám Mujahideen Mozgalom (GMIP)
Flag of Jihad.svg Mujahideen Iszlám Pattani Csoport
Flag of Jihad.svg Nemzeti Forradalmi Front (BRN)
Flag of Jihad.svg Pattani Felszabadítási Nemzeti Front (BNPP)
Flag of Jihad.svg Jemaah Islamiyah (JI)
Flag of Jihad.svg Runda Kumpulan Kecil (RKK)
Flag of Jihad.svg Abu Sayyaf
Parancsnokok
Anupong Paochinda
Somchai Wongsawat
Wan Kadir Che Wan
Veszteségek
1600 halott
körülbelül 1500 fogságba esett
155 katona halt meg [1][2]
Plusz több mint 1 200 halott
2729 civil sebesült

A dél-thaiföldi lázadás egy szeparatista hadjárat iszlám terroristák vezetésével, mely túlnyomóan a maláj Pattani régióban, jelenleg is zajlik. A Pattani régióból Thaiföld legdélebbi provinciáira is átterjedt az erőszak, így a konfliktus Yala és Narathiwat területeket is sújtja. Habár a szeparatista erőszak előfordult a régióban az utóbbi évtizedekben is, az erőszak mértéke 2004-ben terebélyesedett konfliktussá.[3] 2005 júliusában a thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Shinawatra, átvette a kiterjedt vészhelyzet kezelésének irányítását. 2006 szeptemberében a hadsereg parancsnoka, Sonthi Boonyaratkalin elismerte az összecsapások és a nyugtalanság rendkívüli mértékű növekedését.[4] Annak ellenére, hogy az erőszak mértéke növekedett, a kormányzói testület kijelentette, hogy a biztonság kielégítő, és béke köszönt a régióra 2008-ban.[5] A halálos áldozatok száma meghaladta a 3000-et 2008 márciusában.[6] Egy katonai klikk azt állította, hogy a lázadó éttermek tom yam kung levesének eladásából finanszírozták a kiadásokat Malajziában. [7] A malajziai kormány „teljességgel alaptalannak” és „gazdag fantáziájúnak” nevezte a feltételezést.[8] A lázadók, a felkelők és az ő anyagi támogatóik identitását homály fedi.

Konfliktus háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lázadás okai között történelmi okokat említenek, beleértve a 200 éves megszállást, az 1960-as években véghezvitt északkeleti thaiok újratelepítését,[9] a thai kultúrát és a neokolonizációt Pattiniban, beleértve a rendőrség brutális fellépését, a bűnözői aktivitást, az iszlám iránti tisztelet hiányát, a drogkereskedelmet és a Dél-Thaiföldön uralkodó magas korrupciót. Elemzők szerint a drogkereskedésből befolyó összegből támogatják a felkelést.

Néhány helyi a függetlenség egy formáját támogatja Thaiföldről.

Mindenekelőtt politikai okokat kell keresnünk a dél-thaiföldi lázadás megértéséhez, majd emberjogi kérdésekhez jutunk, végül a gazdasági kérdéseket is meg kell vizsgálni.

Máig tartó konfliktus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. augusztus 3-án 5 bomba robbant Songkhla városában, két ember sebesült meg. Ugyanezen az estén még két bombát felrobbantottak Hat Yai városban: ott senki sem sebesült meg.[10]

2007. május 14-én szeparatista lázadók lelőttek egy thai–buddhista párt a muszlim többségű Bannang Sata területen. Hároméves lányuk megsebesült.[11]

2007. április 13-án thai katona Pattaniban 3 muszlim tinédzsert ölt meg.[12]

2007. április 9-én 4 diákot lőttek le. Pár százas tömeg tüntetett a lövöldözést elítélve, követelve a kormánytól, hogy tegyen lépéseket.[13]

2007. február 19-ére virradóan a lázadók 38 bombarobbantást hajtottak végre; 26 gyújtogatásra és 7 rajtaütésszerű támadásra került sor. A bombatámadások hotelek, karaokebárok ellen irányultak. Két iskolát gyújtottak fel. Három embert letartóztattak.[14][15]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]