Északnyugat-pakisztáni háború
Északnyugat-pakisztáni háború | |||
A NWFP és a FATA térképe. | |||
Dátum | 2004. március 16. – jelenleg | ||
Helyszín | Pakisztán | ||
Eredmény | jelenleg is tartó háború | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
3.44 millió civilt kiköltöztettek,[12] 7,071 civil áldozata van a konfliktusnak[13] 25 külföldit meggyilkkoltak (11 francia, 9 amerikai, 4 kínai, 1 cseh, 1 dán, 1 török és 1 Vietnam)[14] | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Északnyugat-pakisztáni háború témájú médiaállományokat. |
Az Északnyugat-pakisztáni háború 2004 márciusában tört ki, mely a Pakisztáni Hadsereg és iszlamista harcosok, a tálibok és külföldi szélsőségesek között dúl.[15][16][17] A feszültség 2004-ben kezdett növekedni, amikor a Pakisztáni Hadsereg keresni kezdte az al-Káida szervezet tagjait Pakisztán hegyei között Vazirisztán területén (FATA). A helyi családtagok fegyveres ellenállást szerveztek.
Amerikai csapatok a "háború a terror ellen" címszavak alatt vonultak Pakisztánba. Kapcsolatot hoztak az afganisztáni háború és a tálibok afganisztáni felkelései között.[18][19]
A 2006. szeptemberi fegyverszünet után a konfliktus kiújult 2007-ben. Az egyik helyi törzsnek egy része üzbég harcosokat űzött el és pakisztáni védelmi erőket támadott 2007 júliusában.
Mióta a konfliktus elkezdődött kétszer annyi pakisztáni katona esett el, mint amennyi amerikai katona Afganisztánban. Mindamellett a Pakisztáni Hadsereg által megölt katonák száma elérte a 4500-at.
Konfliktus háttere
[szerkesztés]2002 júliusában pakisztáni csapatok léptek a Tirah-völgybe, 1947 óta – mikor is a Pakisztán független állammá vált – először. A csapatok egészen Észak-Vazirisztán Shawal-völgyéig nyomultak tovább, később Dél-Vazirisztánba is bevonultak. Hosszú tárgyalások után megállapodás született a különböző törzsekkel, amelyek vonakodva, de beleegyeztek a katonai jelenlétbe. Ez elvileg biztos fejlődést és munkát garantált a területnek.
2003 decemberében Pervez Musarraf ellen kettős orvgyilkosságot kíséreltek meg, miután Vazirisztánban nyomon követték. A kormány válaszképpen fokozta katonai nyomását a területen, bár a hadsereg fenntartása költséges, és a konfliktus sok halálos áldozattal 2004-ben és a 2005-ös év elején, amikor a kormány taktikát váltott a tárgyalások helyett.[20]
2004 márciusában heves harcok dúltak Dél-Vazirisztán Wana városa mellett. A pakisztáni csapatok beásták magukat, megerősítve néhány települést. Körülbelül 400 harcossal álltak szemben. Spekulációk szerint Oszáma bin Láden helyettesét, Ayman al-Zawahirit elfogta a Pakisztáni Hadsereg.
2004 áprilisában a pakisztáni kormány aláírta a három békemegállapodás egyikét Dél-Vazirisztánban. A békemegállapodást a tálibok parancsnoka, Nek Muhammad Wazir is aláírta, mely azonnal felborult, mikor 2004 júniusában amerikai katonák egy AGM–114 Hellfire-rel megölték Nek Muhammadot. A második békemegállapodás 2005 februárjában született meg Nek utódjával, Baitullah Mehsuddal, amely nyugalmat hozott Dél-Vazirisztánra. Akárhogyan is, ezek a fegyverszünetek lényeges eredményt nem hoztak, a vérontás nem csökkent. A két utolsó próbálkozás egy öngyilkos merénylettel 2007 augusztusában bukott el.
2005. május 4-én a pakisztáni kommandó elfogta Abu Faraj al-Libbit, rajtaütve Mardan városán. A férfi az al-Káida egyik magasabb rangú harcosa, egyes híresztelések szerint a harmadik embere volt, Oszáma bin Láden és Ayman al-Zawahiri után. Al-Libbit Khalid Shaikh Mohammeddel pótolták 2003. márciusi letartóztatása után, akit kapcsolatba hoztak a 2001. szeptember 11-ei terrortámadással.
2008-tól napjainkig
[szerkesztés]2008. február 7-én a harcosok egyik vezetője Baitullah Mehsud békemegállapodást kötött az erőszak felfüggesztése végett.[21]
További információk
[szerkesztés]- Pakisztán ki nem jelentett háborúja – Zaffar Abbas, BBC News, 2004. szept. 10.
- U.S.A. Al-Káida Pakisztánba szállít, 2008. február 5.
- Pakiszáni harcosok változó útjai, 2008. február 6.
- Pakisztán megfélemlítve, 2008. február 6.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bloomberg.com: Worldwide, 2008-10-19
- ↑ Archivált másolat. [2011. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 6.)
- ↑ http://edition.cnn.com/2009/CRIME/07/30/robertson.al.qaeda.training/index.html
- ↑ Suicide attacks kill 1,188 in Pakistan since Archiválva 2008. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2008-10-19
- ↑ Halott családtagok[halott link], October 2008
- ↑ Over 200 soldiers in captivity of militants By Mushtaq Yusufzai & Sailab Mahsud Archiválva 2008. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2007. szeptember 3.The News International, Pakistan
- ↑ Archivált másolat. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
- ↑ Pakistan sees 22,000 killed this year Archiválva 2010. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben CNN, 2009. november 12.
- ↑ 1,080 Pak soldiers among thousands killed in terror war[halott link], 2008-10-19
- ↑ url=Pakistan army kills over 1,000 militants in Bajaur tribal region_English_Xinhua, 2008-10-19
- ↑ Briefing parliament Archiválva 2009. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2008-10-19
- ↑ Red Cross 'gravely concerned' about conditions in Swat Valley CNN, 2009. május 31.
- ↑ Pakisztáni becslés 2010. [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 26.)
- ↑ DefenseLink News Article: American Diplomat Killed In Pakistan Suicide Attack, 2008-10-19
- ↑ The War in Pakistan – washingtonpost.com
- ↑ FEATURE-Pakistan lifts veil on not-so-secret Waziristan war. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 21.)
- ↑ Zaffar Abbas: "BBC NEWS | South Asia | Pakistan's undeclared war
- ↑ David Montero : "Killing scares media away from Waziristan", 2008-08-25
- ↑ "Pakistan attacks Waziristan compound". Al Jazeera, 2008-08-25
- ↑ "Al Qaeda Finds Its Center of Gravity", New York Times, 2006-09-12.
- ↑ Pakistani militants 'call truce, 2008. február 7.