Szegénység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.

Az egyén életvitelét tekintve különféleképpen fejti ki hatását:

Enyhébb anyagi gondoknál:

  • lakás fenntartásának nehézségei illetve nem megfelelő lakás
  • számla befizetésének nehézségei
  • rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás)
  • olcsóbb gyógyszerek
  • közteherviselés nehezen oldható meg

Súlyos anyagi gondoknál:

  • lakás fenntartásának nehézségei illetve lakáshiány
  • számla befizetésének nehézségei
  • élelmiszerhiány
  • gyógyszerhiány
  • évszaknak nem megfelelő ruházat
  • közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg

Következményei és okai lehetnek:

  • alacsony iskolázottság
  • munkanélküliség
  • elszigeteltség, kirekesztődés
  • anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli nehézségek
  • tapasztalathiány
  • mobilitás hiánya
  • depresszió
  • társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága

A szegénység hatása a különböző életszakaszokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkori hátrányos helyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény)

  • nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz)
  • könyvhiány
  • osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes
  • öltözködés
    • évszaknak nem megfelelő
    • „túlhordott” ruhadarabok
  • magántanár megfizetése lehetetlen

Felnőttként hátrányos helyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A tanulás mellett diákmunkára kényszerül.
  • családalapítási nehézségek
  • nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen oldható meg
  • Anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegénység Ázsiában
  • Abszolút szegénység

Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él.

  • Relatív szegénység

Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent. A társadalom nagy többségéhez képest szegény.

  • Hagyományos szegény
    • egyszülős család
    • nagy család
    • nyugdíjas
  • Új szegénység
    • hajléktalan
    • munkanélküli
    • elszegényedő középosztály, akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjén meghaladni, elszegényesedése folyamatos, nincs rendszeres pénzbeli jövedelem
  • Etnikai szegénység: pl.: cigányság
  • Demográfiai szegénység: pl.: korcsoport szegény. Magyarországon 1998-ig a nyugdíjasok, 1998-tól pedig a gyerekek.[forrás?]

Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsod megye, Szabolcs megye, Nógrád megye.[forrás?]

Az abszolút szegénységi típusba tartozó réteg létminimum alatt él. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal.

A létminimum kiszámításához a „fogyasztási kosarat” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés szerint pl.: egy négy tagú családnak szüksége lehet (élelmiszer, tisztálkodás, stb.)

Az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. (kárpótolja önmagát, ha pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy) HITELEK és KÖLCSÖN.

A szegénységet mindig az adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell kialakítani. (Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország)

A szegénység statisztikai felvétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A statisztikai jelentések (KSH) objektív – szubjektív szegénység megkülönböztetést alkalmaznak.

  • objektív szegénység
A jövedelmi szegénységet legtöbbször a megfigyelt (a háztartás tagok által bemondott) jövedelem alapján definiáljuk, ekkor objektív szegénységről beszélhetünk.
  • szubjektív szegénység
Bizonyos lakossági felvételek esetén azonban a megkérdezett háztartások maguk is nyilatkoznak arról, mekkora összeget tartanak szükségesnek egy, az övékével azonos összetételű háztartás „nagyon szűkös megélhetéséhez”. E szubjektív összegek egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó súlyozott átlaga alapján definiálható a szubjektív szegénység. (Ezek a súlyok (az OECD1 ekvivalencia skála esetén) az első személy 1,0 a további személy 0,7, a gyermek 0,5 fogyasztási egységet képviselnek.
A forrásban [1] hivatkozott elemzés ezzel a fogyasztási skálával készült.

Szegénységi Index[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegénységi kérdőív, EU[2]:

  1. Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni?
  2. Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést?
  3. Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel?
  4. Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?
  5. Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy számlákkal?
  6. Van-e telefonja?
  7. Van-e színes TV-je?
  8. Van-e kocsija?
  9. Van-e mosógépe?

A szegénység Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajléktalanok sátra, Magyarország, 2004 március

Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:

  • tartósan munkanélküliek
  • részidőben foglalkoztatottak
  • tartós betegségben szenvedők
  • fogyatékossággal élők
  • nyugdíjasok – a nyugdíjasok 50%-a szegény [3]; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el
  • nagycsaládosok és egyszülős családok
  • romák
  • hajléktalanok

Jelentős az egyszülős családok aránya (női egyszülős). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A fekete gazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele, felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést, mivel nincsenek anyagi tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával.

Magyarországon 2010 decemberében mintegy 2,8 millió ember tekinthető szegénynek, vagy nélkülözőnek.[4]

Gyermekszegénység Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felmérések szerint 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők. A szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint ma Magyarországon.[5]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érzelmi szegénység

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]