2011-es líbiai intervenció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2011-es líbiai intervenció
Líbiai polgárháború
Tomahawk-rakétát indítanak a USS Barry hadihajó fedélzetéről
Tomahawk-rakétát indítanak a USS Barry hadihajó fedélzetéről
Dátum 2011. március 19 - október 31.
Helyszín Líbia
Eredmény A felkelők győzelemre segítése, Kadhafi halála
Casus belli Nemzetközi katonai hadművelet indult az ENSZ BT által elrendelt légtérzár kikényszerítésére, Moammer Kadhafi líbiai diktátor haderejével szemben.
Harcoló felek
NATO NATO

USA Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Kanada Kanada
Franciaország Franciaország
Olaszország Olaszország
Dánia Dánia
Spanyolország Spanyolország
 Belgium
 Görögország
 Hollandia
 Katar
 Norvégia
 Románia
 Törökország
 Egyesült Arab Emírségek

 Svédország
Líbia 1977-2011 Líbai hadsereg Moammer Kadhafihoz hű erői
Parancsnokok
USA Carter Ham

USA Samuel J. Locklear
Franciaország Édouard Guillaud
Egyesült Királyság Stuart Peach
Olaszország Rinaldo Veri
Kanada Charles Bouchamp

Kanada André Dechamps
Líbia 1977-2011 Moammer Kadhafi  

Líbia 1977-2011 Szajf al-Iszlám Kadhafi
Líbia 1977-2011 Hamísz Kadhafi  
Líbia 1977-2011 Al-Szaadi Kadhafi

Líbia 1977-2011 Abu-Bakr Júnisz Dzsabr  
Veszteségek
1 F-15 vadászrepülőgép (baleset)
1 MQ–8 Fire Scout robothelikopter lelőve
ismeretlen
A líbiai kormány szerint 60 - 90 civil életét vesztette, ezeket a veszteségeket azonban a szövetségesek nem erősítették meg. Június 19-én hajnalban azonban 7 civil bizonyítottan életét vesztette,[1] majd 21-én hajnalban újabb 19 civil halála bizonyosodott be, nagy részük szudáni és marokkói állampolgár volt, de életét vesztette Kadhafi egyik bizalmasának két óvodáskorú unokája is.[2]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es líbiai intervenció témájú médiaállományokat.

A 2011-es líbiai intervenciót 2011. március 19-én indították koalíciós csapatok a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi hadereje ellen, az ENSZ BT által március 17-én megszavazott líbiai repüléstilalmi zóna betartásának kikényszerítése végett.

Előzmények[szerkesztés]

2011. február 15-én a kelet-líbiai Bengáziban rendszerellenes tüntetések kezdődtek, amelyek a karhatalom beavatkozása után zavargásokká fajultak. A rendfenntartó erők előbb csak gumilövedék, könnygáz és vízágyú használatával próbáltak oszlatni. A zavargások gyorsan elfajultak, nem tisztázott melyik fél kezdett elsőnek éles lőszert használni, de az események utcai harcokba torkollottak.[3] Heves harcok után a Kadhafi által rendet csinálni odaküldött Júnisz tábornok átállása révén a felkelőknek február 20-ára sikerült a várost teljesen uralmuk alá hajtani és ekkortól kezdve ez lett a kormányellenes erők központja.[4]

Február végére felkelések törtek ki az ország nyugati részén is. A lázadóknak heves harcok után sikerült több nagyobb várost is elfoglalni. Tripoliban is heves harcok kezdődtek, de itt a kormányerők március elejére megszilárdították a város feletti fennhatóságukat. A felkelők előrenyomulása azonban lelassult, ahogy elhagyták a lázadást támogató törzsek területeit. A harcok során Kadhafi harci repülőket is bevetett a lázadók ellen. A kormányhadsereg összehangolt akciói végül március 6-án megakasztották a lázadók előretörését, majd sorra foglalták vissza a meghódított településeket. Március 17-én a Kadhafihoz hű erők már elérték Bengázi határát és elkezdték a városban a lázadó állások lövetését.

A líbiai erők erőszakosságáról terjengő - később eltúlzottnak bizonyuló[3] - hírek hatására a rezsimet Barack Obama amerikai elnök és az ENSZ is elítélte, felszólítva Kadhafit a vérontás azonnali beszüntetésére. Mivel a felek tovább folytatták a harcot, ezért a polgári lakosság védelmére kilátásba helyezték egy Líbia feletti légtérzár felállítását, amelyet végül március 17-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa 10 igen és 5 tartózkodó szavazattal jóváhagyott. Kadhafi a határozat hírére tűzszünetet hirdetett, amelyet azonban nem tartott be és tovább támadta a felkelők állásait Bengáziban, így március 19-én a koalíciós haderők megkezdték a légtérzár kikényszerítését, és a lázadók támogatását célzó hadműveletet.

A hadművelet[szerkesztés]

Rakéta indítása az USS Barry fedélzetéről
Francia repülőgépek által szétlőtt katonai járművek Bengázi határában
B-2 Spirit bevetésről visszatérve leszállás közben

Március 19-én elsőként francia repülőgépek hatoltak be Líbia légterébe, és délután az egyik Bengázi határában megsemmisítette az első líbiai célpontot, egy katonai járművet. Időközben a líbiai partok közelében tartózkodó USS Barry és USS Stout amerikai rombolók, valamint három amerikai tengeralattjáró mintegy 110 Tomahawk-típusú irányítható rakétát lőtt ki, amelyekkel a szövetséges repülőkre komoly veszélyt jelentő légvédelmi ütegeket próbálják megsemmisíteni.[5]

Közben nyugati harci repülőgépek – köztük három B–2 Spirit lopakodó is – bombatámadást hajtott végre Tripoli, Miszráta, Zuvara és Szurt városban katonai célpontok ellen, francia repülőgépek pedig több katonai járművet és harckocsit is megsemmisítettek Bengázi határában.[6] Eddig legalább 48 személy vesztette életét, a líbiai kormány közlése szerint többségük civil, ezt azonban a koalíció cáfolta.

Moammer Kadhafi családjával és a főemberekkel együtt egy titkos katonai bunkerben húzta meg magát és elítélte a szövetséges katonai beavatkozást, „brutális agressziónak” és „gyarmatosító keresztes háborúnak” nevezve, valamint válaszcsapással fenyegetőzőtt. Szombaton este több ezer kormánypárti tüntető gyűlt össze Tripoliban, mintegy élő pajzsként védve a diktátor palotáját és a fontosabb katonai épületeket, ennek ellenére francia csapás érte a líbiai légierő főparancsnokságát is.

A líbiai légtér ellenőrzése mellett Líbiát tengeri blokád alá is vonták. Ennek a megvalósítására több amerikai hajót is útnak indítottak a térségbe. Vasárnap elindult Líbia partjai fele a Charles de Gaulle francia anyahajó, a Brit Királyi Haditengerészet egy Trafalgar-osztályú tengeralattjáróval erősíti a blokádot.[7]

A támadás második napján a szövetségesek gépei végeztek a líbiai légvédelem maradékával, így sikerült megvalósítani a légtérzárat, de a gépeknek továbbra is nagyszámú, könnyen elrejthető légvédelmi géppuskával, gépágyúval, valamint hordozható légvédelmi rakéták ezreivel kell számolnia.[8]

Eközben a szövetséges bombázások ellenére tovább folynak a harcok a lázadók és a kormánypárti erők között. A legsúlyosabbak Miszráta és Adzsdábija városokban voltak, de március 22-én a kormányerők nagyerejű támadást indítottak Zintán városa ellen. A szövetséges légierő hétfő éjjel ismét célba vette Tripolit, Kadhafi főhadiszállását is lebombázva.

A brit védelmi miniszter cáfolta, hogy a diktátor életére törnének, de megjegyezte, hogy Kadhafi meggyilkolása is egy lehetőség, amennyiben az akció nem követel civil áldozatokat.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok rövidesen befejezi a líbiai harcokban való részvételt és a légtérzár fenntartását a koalíció többi tagjára szeretné bízni.[9]

A harcok ötödik napján a NATO tagállamoknak sikerült megállapodniuk abban, hogy a repüléstilalom betartását a szervezet fogja irányítani, de a koalíció tagjai a NATO által meghatározottakon kívüli célpontokat is támadhatnak.[10] Március 31-én reggel 8 órakor a NATO hivatalosan is átvette a légtérzár ellenőrzését.[11]

Április 3-án Egyiptom rakétákat küldött a líbiai felkelőknek, amelynek használatára egyiptomi és amerikai különleges egységek készítik fel őket. Ugyanakkor viszont a lázadók felfegyverzésének kérdésében megoszlanak a koalíció tagjainak véleményei, az USA támogatja a fegyvereladást, Nagy-Britannia viszont ellenzi.[12] Katar, és Franciaország is megsérti a fegyverembargót, és fegyverekkel támogatja a lázadókat.[13][14]

A NATO parancsnokság hamar nyilvánvalóvá tette hogy az akció céljai messze túlmutatnak az ENSZ felhatalmazás keretein, és az ENSZ határozatok pártatlan betartatása helyett, célja Kadhafi rendszerének megdöntése, és a lázadó csoportok hatalomba segítése. Ennek keretében önhatalmúlag üzemanyag embargót vezettek be, valamint a fegyverembargó, és a repülés tilalmi övezet betartatása során a lázadó erők kivételt képeznek. Júliusra a NATO csapatok már nyíltan a lázadó erők légi erejeként vesznek részt a harcokban.[15]

Tripoli lakosságának egy része júliusra felsorakozott a diktátor mögött, napi rendszerességgel tartottak sok százezres NATO ellenes tüntetéseket Tripoliban, és a többi kormány ellenőrzés alatt lévő városban. Mindeközben a frontokon a folyamatos NATO bombázás ellenére érdemi területi változás nem történt, néhány kisebb településtől eltekintve a frontok nem változtak április óta.[16] A NATO repülőgépei ellenben számos esetben tévedésből a felkelőkre nyitottak tüzet.[17][18]

Április 22-től kezdve a NATO nagyobb erejű támadásokat indított Kadhafi hadereje ellen pilóta nélküli repülőgépeket is bevetve.[19] Május 24-én a légicsapások hatékonyságának növelésére francia harci helikoptereket is Líbiába vezényeltek.[20] Így végül is a NATO csapatok hathatós támogatásának köszönhetően a felkelők visszaverték a Miszrátát ostromló kormánycsapatokat, majd a nyugati-fronton sikerült súlyos csapást mérni Kadhafi haderejére, mikor augusztus 15-én sikerült elfoglalni a stratégiai fontosságú Závija várost, majd egy nappal később Szurmánt és Garjánt, ezzel körbezárva Tripolit. Augusztus 21-én a lázadó csapatok a NATO csapatok támogatásával elfoglalták Tripoli nagy részét, de a Kadhafihoz hű erők néhány városrészben még mindig tartják magukat.[21]

Miközben Tripoli pacifikálása még mindig folyik, a NATO megkezdte a még mindig Kadhafi-párti erők ellenőrzése alatt levő Szirt bombázását, a felkelők pedig offenzívát indítottak a térségben a város irányába.

Október 17-én elesett Bani Valíd városa, majd október 20-án a felkelők végső rohamot indítottak Szurt még Kadhafi kezén levő részei ellen is. A harcokban a diktátor is életét vesztette, a város pedig a felkelők kezére került.[22]

Anders Fogh Rasmussen közölte, hogy a NATO hadműveletek október 31-én befejeződnek, de a légtérzárat továbbra is fenntartják egy ideig.[23] Az ENSZ végül október 27-én lezártnak tekintette az intervenciót, habár az ÁNT kérte, hogy a NATO katonák legalább az év végéig az országban járőrözzenek. Az ENSZ bejelentését követően megkezdődik a csapatok kivonása a térségből, a NATO főtitkár pedig október 31-én hivatalosan is bejelentette a hadművelet végét.[24][25]

Tárgyalások Kadhafival[szerkesztés]

Április 4-én Kadhafi külügyminiszterét küldte Görögországba egy, a nyugati koalíció államaival folytatandó béketárgyalás előkészítésére. A szövetségesek tárgyalási feltétele Kadhafi lemondása, ezt a diktátor úgy szeretné megoldani, hogy valamelyik fiára, nagy valószínűség szerint Szajf al-Iszlám Kadhafira ruházná át a hatalmat, de ezt azonban a koalíció több tagja és a lázadók is elvetették.[26][27]

Szövetséges veszteségek[szerkesztés]

Március 21-én műszaki hiba miatt lezuhant egy F-15 típusú amerikai vadászgép. A két pilóta sikeresen katapultált és csak kisebb sérüléseket szenvedtek. Mindkettőjüket helyi civilek mentették meg.[28] A pilóták kimenekítése során az amerikai katonák tüzet nyitottak a pilótáknak segítő civilekre, és hat embert megsebesítettek.[29]

Július 21-én egy MQ–8 Fire Scout amerikai robothelikoptert lőttek le Kadhafi katonái, Zintán város felett.

Nemzetközi reakciók[szerkesztés]

Az intervenció résztvevői

A katonai akciót számos ország vezetése részéről is negatív bírálat érte. A beavatkozást a latin-amerikai országok közül eddig Nicaragua, Bolívia, Paraguay, Peru és Venezuela ítélte le.[30] Az ázsiai országok közül India felszólította a szövetséges haderőt a támadás leállítására, Irán pedig a szövetséges beavatkozást és a líbiai kormány cselekedeteit egyaránt elítélte.[30] Kína aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a helyi jelentések szerint a bombázásoknak Líbiában már polgári áldozatai is vannak, kihangsúlyozva, hogy a légtérzárnak a civil lakosság védelmét kell szolgálnia.[28] Az Arab Liga is egyet nem értését fejezte ki a bombázásokkal, az Afrikai Unió pedig egyenesen a támadás leállítására szólította fel a koalíciót.

A NATO-tagállamok Brüsszelben tárgyaltak a katonai szövetség esetleges részvételéről az akcióban. Habár a Líbia elleni hadműveleteket NATO-tagállamok irányítják, a szövetség még hivatalosan nem vesz részt a hadműveletben. Olaszország sürgeti a szövetség hadba lépését, kijelentve, hogy ellenkező esetben visszavonhatják a szövetségesek rendelkezésére bocsátott repülőterek használati jogát. A szervezet hadba lépése ellen Törökország egyértelműen tiltakozik, míg több más EU tagország is kijelentette – például Németország és Magyarország –, hogy nem vesz részt katonai akcióban.[31] Szerdára Törökországot sikerült meggyőzni, hogy ne ellenezze a NATO szerepét a misszióban, de még mindig folynak a tárgyalások arról, hogy a szövetség milyen mértékben vegyen részt a hadműveletben, egyelőre még csak annyiban sikerült megegyezni, hogy a NATO átveszi a líbiai fegyverembargó betartásának ellenőrzését és ennek megvalósítására hadihajókat küldött a térségbe, melyek megkezdték a járőrözést.[32] Egy nappal később a tagországok megállapodtak abban is, hogy a szervezet fogja irányítani a légtérzár fenntartását.

A szövetséges hadművelettel kapcsolatban Oroszország ellentétes nyilatkozatokat tett közzé, amennyiben Vlagyimir Putyin kormányfő és Dmitrij Medvegyev egymással ellenkező véleményt mondott. Míg Putyin szerint a szövetséges katonai akció egy „keresztes háború” Líbia ellen, addig Medvegyev szerint Oroszország helyesen cselekedett, amikor nem vétózta meg az ENSZ BT ülésén a légtérzár felállításának tervét, mert az szerinte helyes és szükséges. Egyúttal bírálta Putyint is, amiért a katonai beavatkozást a keresztes háborúhoz hasonlította.[33] Március 23-án azonban az orosz parlament (Duma) felszólította a koalíció államait az akció haladéktalan beszüntetésére.[34]

2011 októberében, az események után Roman Kuzniar, Bronisław Komorowski lengyel elnök külpolitikai tanácsadója azt mondta, hogy a nagyhatalmak döntése miatt az intervenció túlterjeszkedett az eredeti ENSZ BT-határozatban foglalt céloknál, végeredményében pedig kétséges, mert nem tudni, milyen erőknek adott utat az országban.[35]

Visszahívások[szerkesztés]

  • Norvégia 2011. augusztus 1-jén visszahívta a repülőgépeit. Ezzel kilépett a szövetségből.[36]
  • Az olasz szenátus július elején 80 millió euróval csökkentette (150 millióra) a líbiai akció pénzügyi keretét. Ezért Olaszország kivonta az akcióban részt vevő egyetlen repülőgép hordozóját, a Garibaldit.[37]
  • Románia július 21-én visszahívta a Ferdinánd király csatahajót, amellyel részt vett a hadműveletben.[38]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110619-het-polgari-lakos-koztuk-ket-gyerek-vesztette-eletet-a-nato.html
  2. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=383807
  3. ^ a b Amnesty questions claim that Gaddafi ordered rape as weapon of war (angol nyelven). The Independent, 2011. július 25. (Hozzáférés: 2011. július 25.)
  4. Nations' Feedback on Libyan Uprising (angol nyelven). The Tripoli Post, 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.)
  5. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110320-haboru-kezdodott-libiaban-amerikai-raketacsapas-francia-legi-tamadas.html
  6. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=368713
  7. http://www.origo.hu/tudomany/20110320-libia-tamadas-hadmuvelet-repulogepek-hajok-bemutatjuk-a-szovetseges-haderot.html
  8. http://www.origo.hu/tudomany/20110321-mar-amerikai-gepek-is-bombaztak-ez-tortent-katonai-szempontbol.html
  9. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110322-az-usa-kiszallasi-terve-libia-probalkozasa-az-enszben-a.html
  10. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=369693
  11. http://www.origo.hu/nagyvilag/percrolpercre/20110328-arab-forrongasok-nemzetkozi-katonai-beavatkozas-libia-sziria-bahrein-jemen.html
  12. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110403-aldzsazira-amerikai-kikepzest-kapnak-a-libiai-lazadok.html
  13. Qatar sends 'munitions' to Benghazi, YouTube-videó
  14. http://www.washingtonpost.com/world/france-sent-arms-to-libyan-rebels/2011/06/29/AGcBxkqH_story.html
  15. https://web.archive.org/web/20110717104005/http://www.forbes.com/feeds/ap/2011/07/14/business-ml-libya_8566071.html
  16. Gaddafi is stronger than ever in Libya (angol nyelven). The Guardian, 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.)
  17. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110407-lazadokat-bombazott-le-libiaban-egy-elhibazott-natocsapas.html
  18. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110618-tevedesbol-a-libiai-felkeloket-bombazta-a-nato-brega-kornyeken.html
  19. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=374431
  20. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=379209
  21. http://nol.hu/kulfold/kadhafi_szamara_most_mar_itt_a_veg
  22. http://www.origo.hu/nagyvilag/percrolpercre/20111020-libia-hirek-moammer-kadhafi-elfogasarol-allitolagos-halalarol.html
  23. http://www.origo.hu/nagyvilag/20111022-kigyozo-sorokban-vartak-a-libiaiak-hogy-lathassak-kadhafi-holttestet.html
  24. http://www.origo.hu/nagyvilag/20111027-az-ensz-hivatalosan-lezarta-a-libiai-beavatkozast.html
  25. http://mno.hu/kulfold/nagy-siker-volt-a-libiai-beavatkozas-901032
  26. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=371322
  27. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110404-kadhafi-ket-fia-atvenne-libia-iranyitasat.html
  28. ^ a b http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=369125
  29. http://www.dailymail.co.uk/news/article-1368633/Libya-war-US-chopper-shoots-6-villagers-welcomed-Air-Force-F-15-crash-pilots.html
  30. ^ a b http://www.hirtv.hu/?tPath=/kulfold/&article_id=370951
  31. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=369007
  32. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110323-libiai-legterzar-a-koalicio-vezetesenek-kerdesei.html
  33. http://www.origo.hu/nagyvilag/20110322-putyin-medvegyev-csorte-libia-miatt.html
  34. http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=369358
  35. A NATO-nak fogalma sincs, kit segített Líbiában – Népszabadság, 2011. október 23.
  36. visszavonta gépeit
  37. http://archive.is/20120905041829/www.namibian.com.na/news/world/full-story/archive/2011/july/article/italy-withdraws-aircraft-carrier-from-libya/
  38. http://mpnewyork.mae.ro/en/romania-news/524
  39. http://www.news24.com/Africa/News/France-withdraws-aircraft-from-Libya-mission-20110804

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es líbiai intervenció témájú médiaállományokat.