Gambrinus
A sör „védőszentje”, valójában I. János (1250? – 1294. május 3.), III. Henrik brabanti herceg fia. Neve latinos formájának (Jan Primus) népnyelvi változata a Gambrinus.
Legendája[szerkesztés]
A legenda szerint egyetlen kocsmában 388 kupa (mások szerint 72 liter) sört ivott meg. Ez a legenda először 1543-ban bukkan fel írásos formában Nürnbergben, Burkart Waldis költeményében. I. vagy II. János valóban tagja volt az egyik belga sörfőző céhnek, amit Brüsszelben a Grande-Place-on álló lovas szobor örökít meg.
- Míg éltem, Gambrinus volt nevem,
- Flandria és Brabant esdték kegyem,
- árpából malátát nyertem,
- elsőként sört biz' én főztem.
- Büszkén vallják a serfőzők,
- Egy király volt a mesterük.
- (1526-ból való versike[1] a Müncheni Serfőző Múzeumban)
A lovag ismert és kiváló trubadúr is volt, akinek nevéhez 92 dal köthető, s állítólag ugyanennyi gyermeket is nemzett.[2]
Gambrinus nevű sörfőzdék[szerkesztés]
- Pilsner Urquell Serfőzde, Pilsen, Csehország
- Gambrinus Serfőzde, Weiden in der Oberpfalz, Németország
- Ottakringer Serfőzde, Bécs
- Gambrinus Serfőzde, Nagold, Németország
- Gambrinus Serfőzde, Naila, Németország
- Hancock Serfőzde, Skive, Dánia
- Brasserie Gambrinus, Mülhausen, Franciaország