Gambrinus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sör „védőszentje”, valójában I. János (1250? – 1294. május 3.), III. Henrik brabanti herceg fia. Neve latinos formájának (Jan Primus) népnyelvi változata a Gambrinus.

Legendája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint egyetlen kocsmában 388 kupa (mások szerint 72 liter) sört ivott meg. Ez a legenda először 1543-ban bukkan fel írásos formában Nürnbergben, Burkart Waldis költeményében. I. vagy II. János valóban tagja volt az egyik belga sörfőző céhnek, amit Brüsszelben a Grande-Place-on álló lovas szobor örökít meg.

Gambrinus
Míg éltem, Gambrinus volt nevem,
Flandria és Brabant esdték kegyem,
árpából malátát nyertem,
elsőként sört biz' én főztem.
Büszkén vallják a serfőzők,
Egy király volt a mesterük.
(1526-ból való versike[1] a Müncheni Serfőző Múzeumban)

A lovag ismert és kiváló trubadúr is volt, akinek nevéhez 92 dal köthető, s állítólag ugyanennyi gyermeket is nemzett.[2]

Gambrinus nevű sörfőzdék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. M-ta fordítás
  2. Conrad Seidl, Bier-Katechismus, Paul Zsolnay Verlag 2005

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sör