Winterthur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Winterthur
Winterthur Stadtkirche nordost.jpg
A városi templom
Winterthur címere
Winterthur címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Zürich kanton
Kerület Winterthur kerület
Rang járási székhely
Irányítószám 8400–8411, 8482
Népesség
Teljes népesség 100 000 fő (2008) +/-
Földrajzi adatok
Terület 68,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Winterthur  (Svájc)
Winterthur
Winterthur
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 8° 45′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 8° 45′
Winterthur weboldala

Winterthur Svájc hatodik legnagyobb városa, s egyben Zürich kanton Winterthur kerületének központja is.

100 000 lakosával a kanton második legnagyobb városa, csak Svájc legnépesebb települése, Zürich előzi meg.

Míg korábban az iparáról volt híres, ma már a szolgáltatások és a kultúra központja. 16 múzeuma a legkülönbözőbb kiállításokat kínálja, pályaudvara pedig a harmadik legnagyobb vasúti és személyforgalmat lebonyolító állomás az országban.

A Töss és az Eulach folyók mentén fekvő várost gyakran emlegetik Kelet-Svájc kapujaként. Winterthur alatt azonban gyakran a körülötte fekvő kisebb településekkel alkotott agglomerációt értjük a maga 123 000 lakosával.

Winterthurt 1180-ban alapították, 1264-ben emelkedett városi rangra, amelyet a Habsburgoktól kapott, azonban a tényleges alapítóknak Kyburg grófjait tartják. Néhány nagy múltú ipari vállalata mellett leginkább a helyi székhelyű Winterthur Csoportról híres.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Winterthur Zürichtől északkeletre Svájc északkeleti részén fekszik a Töss folyó völgyének kijáratánál. A városon keresztülfolyik a Töss, az Eulach és a Mattenbach, míg a beépített területeket erdős dombok ölelik körül.

A város legmagasabb pontja a Hulmen (687 m), a legmélyebb pontja a tenger szintje felett 393 méterrel fekszik. A város területének 38,8%-át erdő fedi, ez hozzávetőlegesen 2 637 hektárt jelent - ezzel az értékkel Winterthur a legnagyobb erdőterülettel rendelkező svájci város.

Területének 27,9%-a szántóföld, rét és mező, a beépített terület a teljes kiterjedés 32%-a.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város hét kerületből áll, amelyek különböző városrészeket foglalnak magukban.

A kerületek név szerint:

  • Stadt
  • Mattenbach
  • Oberwinterthur
  • Seen
  • Töss
  • Veltheim
  • Wülflingen

Oberwinterthur, Seen, Töss, Veltheim és Wülflingen 1922. január 1-jén csatlakoztak a városhoz (addig külön településként működtek), azonban a mai napig viselik megkülönböztető jegyeiket, ezáltal színesítik a városképet.

Városképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakran illetik a „kertvárosi” jelzővel, habár nagyváros létére ez a jelző meglepőnek tűnhet. A magyarázat a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza, amikor is a Albert Bodmer, a város építésze a város rendezési tervéhez az angol kertváros mintáját vette alapul. Így minden új épületnek meghagytak egy kisebb méretű előkertet, amely nagyságrendekkel megnövelte a város zöldterületének arányát.

1964-ben azonban felütötték fejüket a „modern” építészeti irányzatok, és már nem kertvárosi tervekre volt igény. Így megkezdődtek az építkezések, átépítések városszerte, amelynek eredményeképpen az akkori Mattenbach a mai városrésszé nőtte ki magát.

Csak az 1970-es évek recessziója után következett be fordulat a városrendezési elképzelésekben: elvetették a korábban modernnek gondolt terveket, és a korábbi értékek megőrzésére fektették a hangsúlyt. 1999-ben a város megkapta a Wakker-díjat a tradicionális lakóépületek megőrzésében tett erőfeszítéseiért.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság növekedése:
Év
1850 13 651
1900 40 961
1930 53 925
1950 66 925
1960 80 352
1970 92 722
1980 87 885
1990 88 075
2000 91 243
2007 99 307
2008. július 3. 100 000

2008 júliusa óta Winterthur Svájc hatodik legnagyobb városa, a kantonban pedig a dobogó második helyén foglal helyet. Ekkor regisztrálták ugyanis a 100 000. lakost, és ezzel Winterthur nagyvárossá lépett elő.

Winterthur nem tekintendő Zürich elővárosának, habár a két város közötti távolság alapján még akár ezt is gondolhatnánk, sokkal inkább egy különálló agglomeráció központja, amelybe a körülötte fekvő 12 települést szokás beleszámolni: Brüttent, Dättlikont, Dinhardot, Elsaut, Henggartot, Hettlingent, Neftenbachot, Pfungent, Rickenbachot, Seuzachot, Wiesendangent, valamint Zellt.

A külföldiek aránya 1970. óta 20% körül van, 2007. végén 23,7%-ot tett ki, amelynek 20,6%-a olasz, 15,8%-a német, 26,7%-a pedig a jugoszláv utódállamokból származik. Az itt élő külföldiek háromnegyede körülbelül Európából származik.

Vallási megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 végén 37 251 lakos (37,5%) evangélikus, 26 850 (27,0%) római katolikus, 11 208 (11,3%) iszlám, míg 3 028 ortodox (3,0%) vallású volt. Az egyéb felekezetekbe tartozók a lakosság 5,2%-át teszik ki. Az evangélikus szabadegyházak erősen képviseltetik magukat a városban: az adventisták, a szabad evangélisták, a metodisták, a GvS és a Bárka Közösség is egyházat tart fent Winterthurban. Az albán-iszlám közösség a városban mecsetet tart fent.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Winterthur testvérvárosaival elsősorban kulturális és hatósági kapcsolatokat ápol, azonban gazdasági és sportkapcsolatokkal is rendelkezik testvérvárosaiban.

A svájci testvérkapcsolatok kialakításának elsődleges oka a nyelvi különbségek áthidalásának megkönnyítése, a látogatások élénkítése a német és a francia nyelvű országrész között volt.

Winterthuri panoráma