Zuzana Čaputová

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zuzana Čaputová
Zuzana Čaputová (20.6.2019) VIII.jpg
Született 1973. június 21. (46 éves)[1]
Pozsony[2][3]
Állampolgársága
Nemzetisége szlovák
Házastársa Ivan Čaputa ( – 2018. szeptember)[4]
Élettárs Peter Konečný (2018–)[5]
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
  • aktivista
  • környezetvédő
  • ügyvéd
Tisztség Szlovákia elnöke (2019. június 15. – )
Iskolái Comenius Egyetem Jogtudományi Kar (–1996, jogtudomány)
Kitüntetései Goldman Környezetvédelmi Díj (2016)
Politikai pályafutása
Párt Progresszív Szlovákia (2017-2019)
Szlovák Köztársaság 5. köztársasági elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. június 15.
Előd Andrej Kiska

A Wikimédia Commons tartalmaz Zuzana Čaputová témájú médiaállományokat.

Zuzana Čaputová (kiejtés: ˈzuzana ˈtʃaputɔʋaː; született Zuzana Strapáková) (Pozsony, 1973. június 21. –) szlovák liberális politikus, jogász, aktivista, Szlovákia megválasztott köztársasági elnöke, aki 2019. június 15-én foglalta el hivatalát. Ő az első nő ezen a poszton, és 45 évével az ország történetének eddigi legfiatalabb elnöke.[6][7]

Először azzal vált ismertté, hogy szülővárosában, Bazinban évtizedes küzdelmet folytatott egy tervezett hulladéklerakó ellen, amiért 2016-ban megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat(wd).

Pályafutása[szerkesztés]

Pozsonyban született, és a közeli Bazinban nőtt fel. Apja Štefan Strapák, anyja Katarína Strapáková. Egy testvére van: Daniel. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán tanult,[7] ahol 1996-ban kapott diplomát.[8] 19981999-ben általános menedzsment, változásmenedzsment, 1999-ben pedig az oktatási minisztérium által akkreditált mediáció képzést végzett.[9] A szlovák mellett angolul beszél, az oroszt saját bevallása szerint fel kell frissítenie.[7] Választási kampányában beszélt magyarul is.[10] A beiktatási ceremónia végén magyar, roma és ruszin nyelven is mondott néhány köszönő szót. [11]

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

Először a bazini önkormányzat hivatalában dolgozott jogi asszisztensként,[8] majd a hivatal vezetőjének helyetteseként.[9] 1998-tól a civil szférában dolgozott,[8] többek között az EQ Klub civil szervezetnél helyi közösségfejlesztés témában,[9] valamint az Open Society Foundationsnél;[12] 2001-ben kezdett együttműködni a Via Iuris szervezettel,[8][9] amely az embereket a jogaikért való kiállásban és a közéleti részvételben segíti, 2010-től a szervezet jogászaként. Ezen belül elsősorban a közhatalom társadalmi ellenőrzése, a közszolgálati tisztviselők felelőssége, valamint a nagyberuházásokról szóló döntésben való társadalmi részvétel témáival foglalkozott.[9]

1999-ben csatlakozott a meglévő bazini hulladéklerakó mellett tervezett új, mérgező szemétlerakó elleni évtizedes küzdelemhez, melynek a vezetőjévé vált.[6][7] Mind a meglévő, mind a tervezett új hulladéklerakó területe közel feküdt a lakott területhez, és a kommunális hulladék mellett vegyipari üzemek és kórházak hulladékát is fogadta volna, valamint – a hivatalos állásponttal szemben – feltehetőleg külföldi, Európából származó hulladékot is.[13] A legintenzívebb időszak a telephelyengedély 2007-es kiadása és az azt követő tiltakozások 2008-as tetőzése volt.[9] Az ügy jogi részében a Via Iuris, a kampánytervezésben a Greenpeace működött együtt.[13] Az ügyet végül 2013-ban megnyerte,[6][7] amikor a szlovák legfelsőbb bíróság a lakossági ellenállás javára döntött, megsemmisítve a hulladéklerakó létesítési engedélyét.[7] Végül a meglévő, az 1960-as évek óta illegálisan működő hulladéklearkót is bezáratták.[13] Ez alatt az időszak alatt kiismerte az intézmények működését és a visszaélési lehetőségeket, és megedződött a személyes támadásokban is.[6]

2017-ben elhagyta a Via Iuris csapatát, és ügyvédként környezetvédelmi témákra specializálódott.[8] Több publikáció társszerzője[9] és a környezetvédelemmel foglalkozó ügyvédek Environmental Law Alliance Worldwide nevű világszervezetének a tagja.[7]

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1998-ban részt vett a Vladimír Mečiar amnesztiái elleni aláírásgyűjtésben.[8]

2017-ben a Progresszív Szlovákia (PS) alapító tagja, 2018 januárjában alelnöke lett.[8][14][15] Azt nyilatkozta, hogy nem gondolt választásokon való indulásra, de Ján Kuciak és jegyese 2018. februári meggyilkolása(wd) után úgy érezte, nem ülhet tovább a partvonalon.[6] Csatlakozott a tömegtüntetésekhez (melyek a bársonyos forradalom óta a legnagyobbak voltak).[6][7]

Robert Mistrík bejelenti visszalépését Zuzana Čaputová javára a 2019-es elnöválasztási kampányban

A 2019-es szlovákiai elnökválasztáson pártja jelöltjévé választották,[15] és januárban 18 400 támogató aláírást leadva indította el kampányát.[8] Február 26-án fő ellenzéki riválisa, Robert Mistrík visszalépett a javára.[16] A választások március 16-i első fordulójában az élen végzett.[8] 2019. március 30-án a szavazatok 58%-ával megnyerte a választás második fordulóját a kormányzó Smer jelöltje, a 42%-ot szerző Maroš Šefčovič előtt.[6][17] Ezt megelőzően megszüntette párttagságát.[7]

Politikai nézetei[szerkesztés]

Liberális nézeteket képvisel, például a melegjogok kérdésében[6][12] vagy az abortuszt illetően.[7][12]

Magánélete[szerkesztés]

Elnökké választásakor is Bazinban élt. Elvált, két tizenéves lánya van;[6] jelenlegi élettársa zenész-fotográfus. Szabadidejét szívesen tölti rajzolással, kosárlabdával, túrázással és úszással.[7]

A Goldman Környezetvédelmi Díj(wd) átadásán 2016-ban, Nancy Pelosival és a többi kitüntetettel

Elismerések[szerkesztés]

2016-ban megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat(wd) a Bazinban tervezett hulladéklerakó megnyitása elleni kitartó küzdelméért,[6][7] melyet San Franciscóban vett át. Hosszú és végül sikeres küzdelmét az amerikai Erin Brockovichéhoz hasonlították.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. szlovák, https://www.prezident.sk/page/zivotopis/
  3. angol, https://www.prezident.sk/en/page/biography/
  4. https://www.ktojeto.sk/osobnosti/zuzana-caputova/
  5. https://www.zenyvmeste.sk/peter-konecny--tvorime-so-zuzkou-moderny-par--rad-varim-a-podporujem-ju
  6. a b c d e f g h i j k Marc Santora, Miroslava Germanova: Zuzana Caputova Is Elected Slovakia’s First Female President (angol nyelven). The New York Times, 2019. március 30. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  7. a b c d e f g h i j k l Laszlo Juhasz: Outsider Caputova wins Slovak presidency (angol nyelven). AFP / Yahoo! News, 2019. március 31. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  8. a b c d e f g h i Profile of Presidential Candidate Zuzana Caputova (angol nyelven). The News Agency of the Slovak Republic (TASR), 2019. március 17. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  9. a b c d e f g Profil prezidentskej kandidátky Zuzany Čaputovej (szlovák nyelven). Teraz.sk, 2019. február 1. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  10. Nem tőlem, hanem tőlünk félnek. Körkép, Szlovákia. (Hozzáférés: 2019. június 22.) "Azt akarom, hogy magyarok és a szlovákok közt ne legyen szakadék."
  11. Zuzana Čaputová. Mandiner. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  12. a b c Elections in Slovakia: What Zuzana Čaputová's victory means for Ukraine? (angol nyelven). News Agency 112.ua, 2019. március 30. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  13. a b c Q&A with Zuzana Čaputová (angol nyelven). Goldman Környezetvédelmi Díj(wd), 2016. november 9. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  14. Peter Kováč: Progresívne Slovensko neprekvapilo, povedie ho Štefunko. Trúfa si na 15 percent (szlovák nyelven). Sme, 2018. január 20. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  15. a b Rajcsányi Gellért: Progresszív jogásznő lehet Szlovákia új elnöke (magyar nyelven). Mandiner.hu, 2019. március 2. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  16. Claudia Patricolo: Robert Mistrík pulls out of Slovak presidential race, backs Zuzana Čaputová (angol nyelven). Emerging Europe, 2019. február 27. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
  17. Origo: Zuzana Caputová nyerte a szlovák elnökválasztást (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. március 31.)

További információk[szerkesztés]