Zuzana Čaputová
| Zuzana Čaputová | |
.jpg) | |
| Született |
1973. június 21. (48 éves)[1] Pozsony[2][3] |
| Állampolgársága |
|
| Nemzetisége | szlovák |
| Házastársa | Ivan Čaputa ( – 2018. szeptember)[4] |
| Élettárs | Peter Konečný (2018–)[5] |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Tisztség | Szlovákia elnöke (2019. június 15. – ) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | Progresszív Szlovákia (2017-2019) |
| Szlovák Köztársaság 5. köztársasági elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2019. június 15. | |
| Előd | Andrej Kiska |
 | |
| Zuzana Čaputová aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zuzana Čaputová témájú médiaállományokat. | |
Zuzana Čaputová (IPA: [ˈzuzana ˈtʃaputɔʋaː], született Zuzana Strapáková, Pozsony, 1973. június 21. – ) szlovák liberális politikus, jogász, aktivista, 2019. június 15. óta Szlovákia köztársasági elnöke. Ő az első nő ezen a poszton, és 45 évével ő lett az ország történetének eddigi legfiatalabb elnöke.[8][9]
Először azzal vált ismertté, hogy Bazinban évtizedes küzdelmet folytatott egy tervezett hulladéklerakó ellen, amiért 2016-ban megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat(wd).
Pályafutása[szerkesztés]
Pozsonyban született, és a közeli Bazinban nőtt fel. Apja Štefan Strapák, anyja Katarína Strapáková. Egy testvére van: Daniel. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán tanult,[9] ahol 1996-ban kapott diplomát.[10] 1998–1999-ben általános menedzsment, változásmenedzsment, 1999-ben pedig az oktatási minisztérium által akkreditált mediáció képzést végzett.[11] A szlovák mellett angolul beszél, az oroszt saját bevallása szerint fel kell frissítenie.[9] Választási kampányában beszélt magyarul is.[12] A beiktatási ceremónia végén magyar, roma és ruszin nyelven is mondott néhány köszönő szót. [13]
Szakmai pályafutása[szerkesztés]
Először a bazini önkormányzat hivatalában dolgozott jogi asszisztensként,[10] majd a hivatal vezetőjének helyetteseként.[11] 1998-tól a civil szférában dolgozott,[10] többek között az EQ Klub civil szervezetnél helyi közösségfejlesztés témában,[11] valamint az Open Society Foundationsnél;[14] 2001-ben kezdett együttműködni a Via Iuris szervezettel,[10][11] amely az embereket a jogaikért való kiállásban és a közéleti részvételben segíti, 2010-től a szervezet jogászaként. Ezen belül elsősorban a közhatalom társadalmi ellenőrzése, a közszolgálati tisztviselők felelőssége, valamint a nagyberuházásokról szóló döntésben való társadalmi részvétel témáival foglalkozott.[11]
1999-ben csatlakozott a meglévő bazini hulladéklerakó mellett tervezett új, mérgező szemétlerakó elleni évtizedes küzdelemhez, melynek a vezetőjévé vált.[8][9] Mind a meglévő, mind a tervezett új hulladéklerakó területe közel feküdt a lakott területhez, és a kommunális hulladék mellett vegyipari üzemek és kórházak hulladékát is fogadta volna, valamint – a hivatalos állásponttal szemben – feltehetőleg külföldi, Európából származó hulladékot is.[15] A legintenzívebb időszak a telephelyengedély 2007-es kiadása és az azt követő tiltakozások 2008-as tetőzése volt.[11] Az ügy jogi részében a Via Iuris, a kampánytervezésben a Greenpeace működött együtt.[15] Az ügyet végül 2013-ban megnyerte,[8][9] amikor a szlovák legfelsőbb bíróság a lakossági ellenállás javára döntött, megsemmisítve a hulladéklerakó létesítési engedélyét.[9] Végül a meglévő, az 1960-as évek óta illegálisan működő hulladéklearkót is bezáratták.[15] Ez alatt az időszak alatt kiismerte az intézmények működését és a visszaélési lehetőségeket, és megedződött a személyes támadásokban is.[8]
2017-ben elhagyta a Via Iuris csapatát, és ügyvédként környezetvédelmi témákra specializálódott.[10] Több publikáció társszerzője[11] és a környezetvédelemmel foglalkozó ügyvédek Environmental Law Alliance Worldwide nevű világszervezetének a tagja.[9]
Politikai pályafutása[szerkesztés]
1998-ban részt vett a Vladimír Mečiar amnesztiái elleni aláírásgyűjtésben.[10]
2017-ben a Progresszív Szlovákia (PS) alapító tagja, 2018 januárjában alelnöke lett.[10][16][17] Azt nyilatkozta, hogy nem gondolt választásokon való indulásra, de Ján Kuciak és jegyese 2018. februári meggyilkolása(wd) után úgy érezte, nem ülhet tovább a partvonalon.[8] Csatlakozott a tömegtüntetésekhez (melyek a bársonyos forradalom óta a legnagyobbak voltak).[8][9]
A 2019-es szlovákiai elnökválasztáson pártja jelöltjévé választották,[17] és januárban 18 400 támogató aláírást leadva indította el kampányát.[10] Február 26-án fő ellenzéki riválisa, Robert Mistrík visszalépett a javára.[18] A választások március 16-i első fordulójában az élen végzett.[10] 2019. március 30-án a szavazatok 58%-ával megnyerte a választás második fordulóját a kormányzó Smer jelöltje, a 42%-ot szerző Maroš Šefčovič előtt.[8][19] Ezt megelőzően megszüntette párttagságát.[9]
Politikai nézetei[szerkesztés]
Liberális nézeteket képvisel, például a melegjogok kérdésében[8][14] vagy az abortuszt illetően.[9][14]
Magánélete[szerkesztés]
Elnökké választásakor is Bazinban élt. Elvált, két tizenéves lánya van;[8] jelenlegi élettársa zenész-fotográfus. Szabadidejét szívesen tölti rajzolással, kosárlabdával, túrázással és úszással.[9]
Elismerések[szerkesztés]
2016-ban megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat(wd) a Bazinban tervezett hulladéklerakó megnyitása elleni kitartó küzdelméért,[8][9] melyet San Franciscóban vett át. Hosszú és végül sikeres küzdelmét az amerikai Erin Brockovichéhoz hasonlították.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ szlovák, https://www.prezident.sk/page/zivotopis/
- ↑ angol, https://www.prezident.sk/en/page/biography/
- ↑ https://www.ktojeto.sk/osobnosti/zuzana-caputova/
- ↑ https://www.zenyvmeste.sk/peter-konecny--tvorime-so-zuzkou-moderny-par--rad-varim-a-podporujem-ju
- ↑ https://www.goldmanprize.org/blog/introducing-the-2016-goldman-prize-winners/
- ↑ https://ct24.ceskatelevize.cz/domaci/3400966-slovenska-prezidentka-caputova-navstivila-v-nemocnici-milose-zemana
- ↑ a b c d e f g h i j k Marc Santora, Miroslava Germanova: Zuzana Caputova Is Elected Slovakia’s First Female President (angol nyelven). The New York Times, 2019. március 30. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Laszlo Juhasz: Outsider Caputova wins Slovak presidency (angol nyelven). AFP / Yahoo! News, 2019. március 31. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ a b c d e f g h i Profile of Presidential Candidate Zuzana Caputova (angol nyelven). The News Agency of the Slovak Republic (TASR), 2019. március 17. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ a b c d e f g Profil prezidentskej kandidátky Zuzany Čaputovej (szlovák nyelven). Teraz.sk, 2019. február 1. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ Nem tőlem, hanem tőlünk félnek. Körkép, Szlovákia. (Hozzáférés: 2019. június 22.) "Azt akarom, hogy magyarok és a szlovákok közt ne legyen szakadék."
- ↑ Zuzana Čaputová. Mandiner. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
- ↑ a b c Elections in Slovakia: What Zuzana Čaputová's victory means for Ukraine? (angol nyelven). News Agency 112.ua, 2019. március 30. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ a b c Q&A with Zuzana Čaputová (angol nyelven). Goldman Környezetvédelmi Díj(wd), 2016. november 9. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ Peter Kováč: Progresívne Slovensko neprekvapilo, povedie ho Štefunko. Trúfa si na 15 percent (szlovák nyelven). Sme, 2018. január 20. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ a b Rajcsányi Gellért: Progresszív jogásznő lehet Szlovákia új elnöke (magyar nyelven). Mandiner.hu, 2019. március 2. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
- ↑ Claudia Patricolo: Robert Mistrík pulls out of Slovak presidential race, backs Zuzana Čaputová (angol nyelven). Emerging Europe, 2019. február 27. (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ Origo: Zuzana Caputová nyerte a szlovák elnökválasztást (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (szlovák, magyar)
|
