Open Society Foundations

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Open Society Foundations
Open Society Institute (logo).jpg

Alapítva 1993
Székhely New York
Kulcsemberek George Soros, Chairman
Christopher Stone, President
Jonathan Soros, Global Advisory Board Member
Költségvetés $19,590,570,302[1]

Az Open Society Foundations weboldala

Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok), korábbi nevén Open Society Institute (OSI), egy nemzetközi pályázatokat biztosító hálózat, melyet Soros György üzletember alapított.[2] Az OSF a világ civil szervezeteinek pénzügyi támogatásával foglalkozik azzal a kifejezett céllal, hogy támogassa az egyenlő esélyeket, az igazságos elbírálást, a közegészségügyet és a független médiát.[3][4]

Az OSF-nek 37 országban van képviselete,[5] beleértve olyan regionális alapítványokat mint az Open Society initiative for West Africa (Nyugat-Afrika), az Open Society initiative for Southern Africa (Dél-Afrika). A központ New Yorkban található.

Az 1993-as alapítás óta az OSF több, mint 11 milliárd dollárnyi[6] kifizetést teljesített (2781 milliárd forint 2008 januári árfolyamon). A nevet Karl Popper 1954-ös könyve, az „Open Society and Its Enemies” (A nyílt társadalom és ellenségei) könyve ihlette.[7]

Története[szerkesztés]

1984. május 28.-án Soros aláírta a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros alapítvány (New York) közötti szerződést,[8] mely a budapesti Soros Alapítvány alapító okirata volt. Ezt a régi budapestit számos más alapítványa követte Közép- és Kelet-Európában és Közép-Ázsiában, hogy elősegítse a kommunizmustól (szocializmustól) való elszakadást a régiónkban, illetve a Szovjetunióban .[9]

1991-ben az alapítvány összeolvadt az 1966-ban alapított Fondation pour une Entraide Intellectuelle Européenne-nel, ami a Congress for Cultural Freedom partnereként segítette a „non-konformista” kelet-európai tudósokat a totalitarizmus-ellenes és kapitalista ideák elterjesztésében.[10]

Az OSI 1993-ban az USA-ban alapult a korábbi Soros-alapítványok támogatására.[5]

2010 augusztusától az OSF nevet kezdték használni, ami jobban tükrözte azt a célt, hogy nemzetközi civil csoportok alapítását segítik.[11]

Soros György motivációjának alapja az, hogy véleménye szerint a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok hasonló okokból, mint az általa megalkotott gazdasági reflexivitás elméletében.[12]

Christopher Stone lett 2012-ben az OSF második elnöke, követve az 1993-tól pozíciót betöltő Aryeh Neiert.[13] Stone 2017 szeptemberében jelentette ki hogy lemond elnöki pozíciójáról.[14]

2016-ban az OSF-et cybertámadás érte, mely során dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy weblapon. A támadás módja hasonló volt az Oroszországhoz kapcsolható, más szervezeteket ért támadásokhoz, mint amilyen például a Democratic National Committee-t ért támadás is volt.[15]

2017-ben Soros György további 18 milliárd dollárt juttatott az alapítványnak.[16]

2018 április 19-én Patrick Gaspard az alapítvány vezetője bejelentette, hogy budapesti irodájukat bezárják és Berlinbe költöznek. A lépést nem indokolták meg.[17]

Tevékenysége[szerkesztés]

Magyar Soros Alapítvány[szerkesztés]

Kritikák[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. IRS Form 990 2013 (angol nyelven). Internal Revenue Service. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
  2. Duszak, Alexandra. „Donor profile: George Soros”, Center for Public Integrity, 2012. december 21. (angol nyelvű) 
  3. Harvey, Kerric. Encyclopedia of Social Media and Politics. SAGE Publications, 919. o. (2013. szeptember 16.). ISBN 9781483389004 
  4. "Open Society Foundation mission and values", OSI, Soros, September 6, 2012, <http://www.soros.org/about/mission-values>.
  5. ^ a b Callahan, David. „Philanthropy vs. Tyranny: Inside the Open Society Foundations' Biggest Battle Yet”, Inside Philanthropy, 2015. szeptember 14. (angol nyelvű) 
  6. Expenditures (angol nyelven). Open Society Foundations
  7. de Cock, Christian & Böhm, Steffen (2007), "Liberalist Fantasies: Žižek and the Impossibility of the Open Society", Organization (SagePub) 14 (6), doi:10.1177/1350508407082264, <http://org.sagepub.com/content/14/6/815>. Hozzáférés ideje: 2018-01-22.
  8. Nóvé, Béla. Tény/Soros – A magyar Soros Alapítvány első tíz éve 1984-1994. Balassi (1999). ISBN 963-506-265-6 .
  9. Hoduski-Abbott, Bernadine E., Lobbying for Libraries and the Public's Access to Government Information, Lanham: Scarecrow, 2003. p. 75
  10. Guilhot, Nicolas (2006. december). „A Network of Influential Friendships: The Fondation Pour Une Entraide Intellectuelle Européenne and East–West Cultural Dialogue, 1957–1991” (angol nyelven). Minerva – A Review of Science, Learning and Policy 44 (4), 379–409. o, Kiadó: Kluwer Academic Publishers. DOI:10.1007/s11024-006-9014-y. ISSN 0026-4695.  
  11. Schrier, H. Edward. THE BATTLE OF THE THREE WILLS: as it relates to good & evil. Author House, 338. o. (2013). ISBN 9781481758765 
  12. Soros on Soros John Wiley, ISBN 978-0-471-11977-7
  13. Criminal Justice Expert Named to Lead Soros Foundations (angol nyelven). The New York Times, 2011. december 11.
  14. What Just Happened at the Open Society Foundations? And What Comes Next? (angol nyelven). Inside Philanthropy, 2017. szeptember 14.
  15. Riley, Michael. „Russian Hackers of DNC Said to Nab Secrets From NATO, Soros”, Bloomberg, 2016. augusztus 11. 
  16. Chung, Juliet & Das, Anupreeta. „George Soros Transfers $18 Billion to His Foundation, Creating an Instant Giant”, Wall Street Journal, 2017. október 17. (Hozzáférés ideje: 2018. április 23.) (angol nyelvű) 
  17. Soros alapítványa elhagyja Budapestet. 24.hu, 2018. április 19.

Külső hivatkozások[szerkesztés]