Ugrás a tartalomhoz

Zambia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Észak-Rodézia szócikkből átirányítva)
Zambiai Köztársaság
Republic of Zambia (angolul)
Zambia zászlaja
Zambia zászlaja
Zambia címere
Zambia címere
Nemzeti mottó: One Zambia, One Nation
(Egy Zambia, Egy Nemzet)
Nemzeti himnusz:
Stand and Sing of Zambia, Proud and Free
(Állj fel és szólj Zambiáról, büszke és szabad)

FővárosaLusaka
d. sz. 15° 24′ 24″, k. h. 28° 17′ 14″15.406667°S 28.287222°EKoordináták: d. sz. 15° 24′ 24″, k. h. 28° 17′ 14″15.406667°S 28.287222°E
Államformaelnöki köztársaság
Vezetők
ElnökHakainde Hichilema
AlelnökMutale Nalumango
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekbemba, nyanja, tonga, lozi, chewa, nsenga
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása1964. október 24.
Jelenlegi alkotmány2016. január 5.

Elődállamok Észak-Rodézia
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint19 610 769 fő (2022)[1]
Rangsorban64.
Becsült19 500 000[2] fő (2022)
Rangsorban64.
Népsűrűség25 fő/km²[3]
Főbb etnikumokbambák 21%
tongák 13,6%
chewák 7,4%
lozik 5,7%
nsengák 5,3%[4]
Vallásokprotestantizmus 65,3%
katolicizmus 20,2%
hagyományos afrikai vallások 11%
iszlám 1,8%
GDP2019-es becslés[5]
Összes24,615 milliárd USD (106.)
PPP: 76,520 milliárd USD
Egy főre jutó1343 USD (154.)
PPP: 4176 USD
HDI (2018)0,591[6] (143.) – közepes
Gini-index (2015)57,1[7]
Írástudatlanság13,25%[8]
Földrajzi adatok
Terület752 618 km²
Rangsorban38.
Víz1%
IdőzónaCAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemzambiai kwacha (ZMW)
Nemzetközi gépkocsijelZ
Hívószám260
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 112
  • 991
  • 992
  • 993
Internet TLD.zm
Villamos hálózat230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozóC, D és G típus
Közlekedés irányabal oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambiai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Zambia térképe
Zambia térképe

Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság (angolul: Republic of Zambia), egy független köztársaság Dél-Afrikában. Az országot északról a Kongói Demokratikus Köztársaság, északkeletről Tanzánia, keletről Malawi, délkeletről Mozambik, délről Zimbabwe és Botswana, délnyugatról Namíbia, nyugatról pedig Angola határolja.

Az egykori brit gyarmat 1964-ben lett független, de a britek által vezetett Nemzetközösség tagja maradt és a hivatalos nyelv továbbra is az angol maradt. Az ország fővárosa és legnagyobb városa a délközép részén található Lusaka.

Etimológia

[szerkesztés]

A terület Észak-Rodézia néven volt ismert 1911 és 1964 között, amikor a brit uralomtól való függetlensége után átnevezték Zambiára.

Az ország mai nevét a fő folyójáról, a Zambéziről kapta. A Zambézi jelentése: „nagy folyó”.[9]

Földrajz

[szerkesztés]

Domborzat

[szerkesztés]
Zambia domborzati térképe

Az ország jelentős részét az Afrikai-pajzs ősi kőzetein kialakult 1000-1500 méter magas fennsíkok (Katanga-, Zambézi- és Lunda-fennsík) foglalják el. Közöttük a folyók mély árkokban folynak. A fennsíkokból kiemelkedő szigethegyek és szigethegységek közül legnagyobb a Muchinga-hegység (Mabyoula, 1848 m). A fennsíkok délkeleten a Zambézi árkára szakadnak le, délnyugaton a Kalahári-medence síkságába simulnak.

A talaj nagyrészt savas, homokos és tápanyagokban szegény. A középső és déli területeken valamivel jobb minőségű.

Vízrajz

[szerkesztés]

Az ország legnagyobb része a Zambézi folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Zambézi hossza 3540 km, ami tovább haladva Mozambikban az Indiai-óceánba ömlik. Az állam területének durván negyede a Kongó vízgyűjtő területe. A Kongó legdélibb forrásai Zambiában találhatók.

Két másik nagyobb folyója a Kafue és a Luangwa. A Kafue 970 km hosszan folyik, és kettévágja az ország középső tartományát. Mindkettő délen a Zambézi folyót táplálja.

Zambia nagy kiterjedésű síkságain több kisebb-nagyobb árterület alakult ki. Egy-egy ilyen árterület európai szemmel hatalmas, és víz alatt áll az esős évszak nagy részében és a száraz évszak kezdetén. Ehhez a rendszeres elárasztáshoz alkalmazkodott a helyi élővilág és az ott élő emberek életmódja is.

Mesterséges eredetű az 5000 km² területű Kariba-tó, amit 1958-ban hoztak létre a Zambézin létesített duzzasztógát megépítésével.

További nagyobb tavak a Mweru, a Bangwelu és a Tanganyika, amik az ország északi részén találhatók.

Az ország északkeleti és nyugati területei az esős évszak idején szárazföldi közlekedési eszközzel megközelíthetetlenek az áradások miatt. Ezeken a területeken az éves csapadékmennyiség 1000–1500 mm. Az esős évszak decembertől márciusig tart.

Bár az ország bővízű folyókkal rendelkezik, de az iható víz kevés a vízszennyezés miatt.

Éghajlat

[szerkesztés]
Köppen éghajlati osztályozása (angol)

Az ország zöme fennsíkon fekszik, 1000 és 1600 méter közötti tszf. magasságban. Az átlagos 1200 méteres tengerszint feletti magasság afrikai viszonyok között többnyire "mérsékelt" éghajlatot ad a földnek. Zambia éghajlata trópusi, amelyet a magasság módosít. A köppeni éghajlati besorolás szerint az ország nagy része nedves szubtrópusi vagy trópusi nedves és száraz övezetbe sorolható, délnyugaton és a Zambézi-völgy mentén félszáraz sztyepp éghajlattal.

Van az esős évszak (novembertől áprilisig) amely a nyárnak, és száraz évszak (május/június-október/november), amely a "télnek" felel meg. A száraz évszak a hűvös száraz évszakra (május/június-augusztus) és a forró száraz évszakra (szeptembertől októberig/novemberig) osztható. A magasság módosító hatása a májustól augusztusig tartó hűvös évszakban inkább szubtrópusi időjárást ad az országnak, mint trópusi viszonyokat.[10]

A csapadék délnyugaton, a Kalahári-sivatag közelében a legkevesebb. A Zambézi egész völgye szárazabb. Az ország többi részén elég a csapadék az erdők életéhez.

Állat- és növényvilág

[szerkesztés]

A terület kétharmadát magas fű, erdő és bokrok borítják. Csak a terület 20%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az erdőket erőszakos mértékben irtják - fűtés, főzés és a megművelhető terület növelése céljából.

Egyes nagy vadállatok ma már nagyrészt csak a nemzeti parkokban találhatók. Ennek oka, hogy az esetleg kiszabaduló, elkóborló vadállatokat vagy a vadorzók, vagy a gazdák ölik meg, utóbbiak a tenyésztett állataik védelme érdekében. A kormányzat rossz környezetgazdálkodása és a korrupció lehetővé tette az orvvadászatot is, és a természet ellenőrizetlen kizsákmányolását. Egyes nemzeti parkoknak korábban nem volt igazgatásuk sem.

Az elefánt és az oroszlán szinte kizárólag nemzeti parkokban található csak meg, a kafferbivaly esetleg még azok közelében is. A többi nagy állat közül csak a foltos hiéna, a krokodil, a víziló és a mocsáriantilop található meg a parkokon kívül is. A rodéziai zsiráf (Giraffa camelopardalis thornicrofti) és egy mocsáriantilop-féle (Kobus leche kafuensis) endemikus Zambiában.[11]

Kisebb termetű állatok a parkokon kívül a madarak, kisebb emlősök, denevérek, cickányok, rágcsálók, mongúzok, majmok (pl. Chlorocebus pygerythrus), fülesmakik, és hüllők, mint például a kígyók vagy a nílusi varánusz.

Sok faj a kihalás szélén van.

Természetvédelem

[szerkesztés]

A 2020 táján létező húsz nemzeti park közül ötben az igazgatás hiánya miatt elvesztették a vadon élő állatok nagy részét. A fennmaradó tizenötből kettő elsősorban a természeti táj miatt létezik (Nyika-fennsík és Viktória-vízesés), a többi park még jó vadállománnyal rendelkezik, a némi orvvadászat ellenére.

Nemzeti parkok

[szerkesztés]
Nemzeti parkok listája és térképe

A nemzeti parkok az angol neveik alapján[12]:

A nemzeti parkok
  • Blue Lagoon Nemzeti Park
  • Isangano Nemzeti Park
  • Kafue Nemzeti Park
  • Kasanka Nemzeti Park
  • Lavushi Manda Nemzeti Park
  • Liuwa Plain Nemzeti Park
  • Lochinvar Nemzeti Park
  • Lower Zambezi Nemzeti Park
  • Luambe Nemzeti Park
  • Lukusuzi Nemzeti Park
  • Lusenga Plain Nemzeti Park
  • Mosi-oa-Tunya Nemzeti Park (Viktória-vízesés)
  • Mweru Wantipa Nemzeti Park (Mweru-tó)
  • North Luangwa Nemzeti Park
  • Nsumbu (Sumbu) Nemzeti Park
  • Nyika Plateau Nemzeti Park (Nyika-fennsík)
  • Sioma Ngwezi Nemzeti Park
  • South Luangwa Nemzeti Park
  • West Lunga Nemzeti Park

Természeti világörökség

[szerkesztés]

Zimbabwéval közös természeti világörökség a Viktória-vízesés a két állam határán.

Történelem

[szerkesztés]

Zambia területe az őskor óta lakott, az országban élő népek elődei azonban csak a 16-17. században foglalták el a vidéket. Északi részét 1750 körül a Lunda Birodalom igázta le, ugyanekkor alakult meg a Felső-Zambézi mentén a Barotsze Királyság. Az első európaiak, a portugálok és az angolok a 18. század végén jelentek meg. A portugálokat megelőzve, a David Livingstone által bejárt terület a helyi törzsfőnökökkel való szerződések révén a Brit Dél-afrikai Társaság birtokába került. Észak-Rhodézia néven 1924-ben lett önálló brit gyarmat. A második világháború után megerősödtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozták létre Észak- és Dél-Rhodézia és Nyaszaföld gyarmatokból a Rhodézia és Nyaszaföld államszövetséget. Az államszövetség 1963. december 31-én felbomlott, majd Észak-Rhodézia kilenc hónapos belső önkormányzat után, 1964. október 24-én elnyerte állami függetlenségét Zambia néven.

A függetlenség és a számottevő ásványkincs súlyos gondokat okozott Zambiában. Túl kevés volt a képzett zambiai munkaerő a gazdaság működtetéséhez. A gazdaság nagymértékben függött a külföldiek szakértelmétől. Három szomszédos ország: Angola, Mozambik és Dél-Rhodézia gyarmati uralom alatt állt. Dél-Rhodézia fehér kormánya 1965 novemberében egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Zambiának közös határa volt Délnyugat-Afrikával (Namíbia), amelyet ekkor a Dél-afrikai Köztársaság igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a fehérek uralma ellen harcoló erőkkel szimpatizáltak, különösen Dél-Rhodéziában (amely akkor a Rhodézia nevet viselte). A következő évtizedekben aktívan támogatták Angolában az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót (ZAPU), Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) és Délnyugat-Afrika Népeinek Szervezetét (SWAPO).

A Rhodéziával való konfliktus következtében lezárták a határt 1973-ban, ami súlyos gondokat okozott a nemzetközi szállításokban és az áramellátásban. Kínai segítséggel vasút épült Dar es-Salaam tanzániai kikötőbe. Ez csökkentette Zambia függőségét a Dél-Afrikába és a nyugati irányba, Angolán át vezető vasútvonalaktól. A vasút elkészültéig Zambia importjának és létfontosságú rézexportjának fő ütőere a TanZam út volt, amely Zambiából Tanzánia kikötővárosaiba vezetett. Olajvezeték is épült Dar es Salaamból Zambiába. Az 1970-es évek végén Mozambik és Angola függetlenné vált Portugáliától. Zimbabwe 1979-ben lett független. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A korábbi portugál gyarmatokon kitört polgárháborúk menekültek terhét zúdították Zambia nyakába és folytatódtak szállítási problémái. A Benguela vasút, amely nyugatra vezetett Angolán át, az 1970-es évek végétől lezárult a zambiai szállítmányok előtt. Zambia erőteljesen támogatta az ANC-t, amelynek külföldi székhelye Lusakában volt. Ez biztonsági problémákat okozott, mert Dél-Afrika az ANC létesítményeit Zambiában is támadta.

Az 1970-es évek közepén Zambia fő exportcikkének, a réznek az ára esett a világpiacon. Ez jelentősen nehezítette Zambia helyzetét, mert a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott. Zambia újabb pénzügyi problémái akkor kezdődtek, amikor 2012-ben sikertelenül fordultak hitelhez az IMF-hez.

Ekkor az ország Kínához fordult, ahonnan 2012 és 2015 között többmilliárd dollárnyi hitelt vettek fel, előnytelen feltételekkel. Az államadósság már a 2020-as év elején elszabadult, a koronavírus-járvány és a recesszió pedig tovább rontotta a költségvetés állapotát és az ország lehetőségeit az újabb hitel felvételére.

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Zambia elnöki rendszerű köztársaság. Elnöke 2021-től Hakainde Hichilema.

A mai alkotmányt 1973. augusztus 25-én fogadták el. Az országban bevezették az egypártrendszert és ezután egy diktatórikus időszak következett. Az új alkotmányban egykamarás parlament szerepelt és az ország irányítását a Központi Bizottságban ülő United National Independence Party (UNIP) tagja végezték. Az UNIP monopolhelyzete elleni növekvő elégedetlenség 1990-ben a Movement for Multiparty Democracy (Mozgalom a Többpárti Demokráciáért - MMD) megszületéséhez vezetett. Az 1991-es elnökválasztáson Frederick Chiluba elsöprő sikert aratott Kaunda felett a szavazatok 81%-ának megszerzésével. A földcsuszamlásszerű győzelem betetőzéseképpen az MMD 125 helyet szerzett meg a 150 parlamenti helyből. A keleti tartományban az UNIP győzedelmeskedett 19 helyet szerezve meg.

1996-ban Chilubát az első elnöki terminusa végén ismét elnökké választották. A választásokon az MMD 131 helyet szerzett meg, miután a Kaunda által vezetett UNIP bojkottálta a választást, tiltakozva az ellen, hogy vezetőjük nem vehetett részt az elnökségért folyó harcban, és azzal vádolta a kormánypártot, hogy a választás eredménye előre eldöntött volt. Ennek ellenére a választás nyugodtan zajlott le.

2001-ben Chiluba támogatói kampányba kezdtek az alkotmánymódosításért, hogy Chilubát harmadszor is elnöknek jelölhessék. A polgári és ellenzéki tiltakozás elérte, hogy Chiluba visszalépett a harmadszori elnökjelöltségtől. Csekély szavazattöbbséggel Levy Mwanawasa nyerte a választást az MMD-nek. 2008. augusztusában bekövetkezett halála után Rupiah Banda, zambiai alelnök követte őt az elnöki pozícióban.

A végrehajtó hatalom a megválasztott elnök által vezetett kormány kezében van. Az elnököt ötéves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel.

A törvényhozó hatalmat az egykamarás Zambiai Nemzetgyűlés gyakorolja. A jelenlegi Nemzetgyűlés a 2001. december 27-i választásokat követően alakult meg. Tagjainak száma 158. 150 tagot közvetlenül választanak meg a választókerületekben, 8 helyre az elnök jelöl ki képviselőt. A Nemzetgyűlés tagjai ötéves terminusban dolgoznak.

A Legfelsőbb Bíróság épülete Lusakában

Nemzetközi tagsága

[szerkesztés]

Brit nemzetközösség, ENSZ, Afrikai Unió.

Elnökök

[szerkesztés]
Zambia tartományai

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]
Utcakép, Lusaka

Zambia közigazgatási területi felosztásának két szintje van. A legnagyobb területi egységet a tartományok (province) képeznek, és annak az alegysége a kerületek (district). A tartományok élén az elnök által kinevezett miniszterek állnak. Az ország területe 10 tartományra van osztva.

Politikai pártok

[szerkesztés]
Politikai pártok listája (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>>
  • All People's Congress
  • Forum for Democracy and Development
  • Heritage Party
  • Movement for Multiparty Democracy
  • New Congress Party
  • National Democratic Focus
  • National Democratic Front
  • National Leadership for Development
  • New Generation Party
  • Overseers of Justice and Chronicles
  • Patriotic Front
  • Reform Party
  • Das Wahlbündnis United Democratic Alliance
  • United Nationalist Party
  • United National Independence Party
  • United Party for National Development
  • Zambia Alliance for Progress

Külkapcsolatok

[szerkesztés]
Zambia diplomáciai külképviseletei

34 országnak van zambiai külképviselete, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Uniónak és az Európai Uniónak. Az ország a Nemzetközösség tagja. A főváros, Lusaka a Kelet és Dél-Afrika Közös Piac (COMESA) székhelye. Egy elhúzódó határvitája van a Kongói Demokratikus Köztársasággal a Luapula tartomány határairól, illetve a Zambézinél található négyes államhatár is tisztázatlan.

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Demográfia

[szerkesztés]
Képek
Falusi gyerekek
Falusi gyerekek
Vidéki emberek
Vidéki emberek
Római katolikus templom, Mansa
Római katolikus templom, Mansa
Piackép Kitwében
Piackép Kitwében
Népsűrűségi térkép

Általános adatok

[szerkesztés]
  • Népesség: 19,5 millió (2022)
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 51,1 év; nők 54,4 év (2017)[14]

Az országos népsűrűség alacsony, 2022-ben 25 fő/km², a népesség főleg a főváros, Lusaka környékén és a Copperbelt tartományban, vagyis az ország két fő gazdasági központja köré összpontosul. A főként brit vagy dél-afrikai bevándorlók is főleg itt élnek, Lusakában és a rézövezetben (Copperbelt), ahol vagy bányákban, pénzügyi és kapcsolódó tevékenységekben dolgoznak, vagy nyugdíjasok.[15]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2022 között
Lakosok száma
3 082 627
3 692 409
4 482 567
5 479 897
6 636 560
8 038 236
9 320 089
10 894 519
12 825 031
19 610 769
1960196619721978198419911997200320092022
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Zambia legnagyobb városai népesség szerint (2010)[13]
Kép Rang Város Tartomány Népesség Rang Város Tartomány Népesség Kép

Lusaka

1. Lusaka Lusaka 1 747 152 11. Solwesi Észak-nyugati 90 856

Ndola

2. Kitwe Copperbelt 501 360 12. Mansa Luapula 78 153
3. Ndola Copperbelt 451 246 13. Chililabombwe Copperbelt 77 818
4. Kabwe Központi 202 360 14. Mazabuka Déli 71 700
5. Chingola Copperbelt 185 246 15. Kafue Lusaka 71 573

Kitwe

6. Mufulira Copperbelt 151 309 16. Kalulushi Copperbelt 51 863

Kabwe

7. Livingstone Déli 134 349 17. Choma Déli 51,842
8. Luanshya Copperbelt 130 076 18. Mongu Nyugati 49 818
9. Chipata Keleti 116 627 19. Kapiri Mposhi Központi 44 783
10. Kasama Északi 101 845 20. Nakonde Muchinga 41 836

Etnikai megoszlás

[szerkesztés]

A népesség körülbelül 73 etnikai csoportra osztható,[16] amelyek többsége bantu nyelvű. A főbb etnolingvisztikai csoportok: bemba, tonga, cseva, tumbuka, lunda, luvale, kaonde, nkoja, lozi.[17]

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

A hivatalos nyelv az angol, amelyet a hivatalos üzleti életben és a közoktatásban használnak.

A fő beszélt nyelv, beleértve Lusakát is, a csicseva, (más néven nandzsa) ezt követi a bemba. A rézövben a bemba a fő nyelv, a második a nandzsa. A városi területeken mind a két nyelv jellemző. További nyelvek: lozi, tumbuka, kaonde, tonga, lunda és luvale.[18][19]

Vallási megoszlás

[szerkesztés]

Zambia az 1996-os alkotmánya értelmében hivatalosan "keresztény nemzet", de elismeri és védi a vallásszabadságot.[20] Míg a lakosság elenyésző része törzsi vallású, a zambiai kereszténység erősen szinkretikus jellegű.

2010-es becslés alapján a népesség zöme protestáns (kb. 75,3%), kisebb része római katolikus (kb. 20,2%), a maradék egyéb vallású kb. 2,5-3% (főleg animista),[21] egyik sem 1,5-2%.[22]

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Az egy főre jutó GDP Zambiában (zöld vonal) és a környező országokban
Képek
Földművesek
Földművesek
Gabonatárolók egy farmon
Gabonatárolók egy farmon
Külszíni bánya, Kitwe
Külszíni bánya, Kitwe
Kitwe iparterülete
Kitwe iparterülete
Munkagép a Nchanga rézbánya területén
Munkagép a Nchanga rézbánya területén
Útszéli üzletek, Chipata
Útszéli üzletek, Chipata

Zambia volt a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a 2015 előtti tíz évben, a GDP növekedése átlagosan mintegy 6,7% volt évente, de a réz (fő exportcikke) világpiaci ára zuhanni kezdett, ami visszafogta a gazdasági fejlődését.

Annak ellenére, hogy a közelmúltban erős gazdasági növekedést ért el, továbbra is súlyos mértékű a vidéki szegénység, a munkanélküliség magas szintje jellemzi, továbbá a magas születési arány és viszonylag magas HIV/AIDS betegségi ráta.[23]

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]
  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A termőföldeken főként kukoricát, dohányt, és gyapotot termesztenek, a legelőkön szarvasmarhát tartanak. A mezőgazdasági területeknek csak 1%-án van öntözés, pedig a búza és a rizs termesztése ezt megköveteli. Az öntözés csak a lakott területek közelében oldható meg, ahol a közműszolgáltatók ezt lehetővé teszik.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Gazdaságának alapja a rézbányászat-, feldolgozás- és export (a kivitel 90%-a), illetve a cink, kobalt és ólom kitermelése.

Külkereskedelem

[szerkesztés]
  • Export 2015-ben[23]
    • Főbb partnerek: Kína 25,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 13%, Dél-Afrika 6,4%, Dél-Korea 4,9%, India 4,3%
    • Főbb áruk: réz, kobalt, villanyáram; dohány, virág, pamut
  • Import 2015-ben[23]
    • Főbb partnerek: Dél-Afrika 34,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 18,2%, Kenya 9,7%, Kína 7,3%, India 4,4%
    • Főbb áruk: gépek, berendezések, kőolajtermékek, műtrágya, élelmiszer, ruházat

Életszínvonal

[szerkesztés]

A 2020-as évek elején Zambia továbbra is nagyon szegény ország. A kormány által 2015-ben közzétett legutóbbi életkörülmény-felmérés szerint a szegénység szintje jelentősen eltér a vidéki és városi területek között. Míg 2010 és 2015 között a vidéki területeken a szegénység tovább nőtt, addig a városi területeken ugyanezen időszak alatt csökkent. Ennek ellenére a városokban továbbra is sok kiterjedt nyomornegyed található.[24]

Turizmus

[szerkesztés]

Zambia infrastruktúrája a 2010-es években még nincs felkészülve az egyéni turisták látogatására. A nagyvárosok és a látnivalók közötti távolságok viszonylag nagyok, a rendszeres közlekedés viszont szórványos. Egyénileg bérelt autóval pedig nagy türelmet és előzetes tervezést igényel a távolságok megtétele.

Bankautomata csak a nagyvárosokban található.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • South Luangwa Nemzeti Park
  • Lower Zambezi Nemzeti Park
  • Kariba-tó
  • Viktória-vízesés
  • A járt úton kívüliek: Zambia északi részén kevesek által ismert vízeséseket és tavakat lehet felfedezni.

Látogatási évszakok

[szerkesztés]

Különböző látogatási célra más évszakok alkalmasak.

  • április - augusztus: száraz évszak.
  • szeptember - november: forró évszak, az állatvilág megfigyelésére alkalmas, mert a növényzet ilyenkor megritkul.
  • november - április: esős évszak.

Közlekedés

[szerkesztés]
A Kariba-tó gátja a Zambézin

Szárazföldi közlekedés

[szerkesztés]
  • Közutak hossza: 66 781 km
  • Vasútvonalak hossza: 2173 km

Vízi közlekedés

[szerkesztés]
  • Kikötők száma: 1

Légi közlekedés

[szerkesztés]
  • Repülőterek száma: 11

Kultúra

[szerkesztés]
Hagyományos hangszerek
Egy pengetős hangszer

Oktatás

[szerkesztés]

Az általános iskolákban a harmadik évtől kezdődik az angol nyelv oktatása, addig a helyi nyelven tanulnak a diákok (akik általában közös nyelvet beszélnek). Ennek következtében a 15 évnél idősebb zambiaiak 80%-a beszél és ír angolul.

Egyetemek listája

Állami

[szerkesztés]

Magán

[szerkesztés]

Írásbeliség

[szerkesztés]

Bár az angol nyelvű irodalom a gyarmatosítás kezdete, 1890 óta jelen volt, a helyi nyelveket csak évtizedekkel később, a 20. század elején kezdték írásbeli formában lejegyezni, ekkor kaptak latin betűs ábécét is. Ennek célja elsősorban az volt, hogy a Bibliát az adott nyelven elérhetővé tegyék.

Mivel az írásbeliség csak nagyjából 100 éves múltra tekinthet vissza, ezért nem csoda, hogy sokkal nagyobb hangsúlya van a napi szórakoztatásban a történetek szóbeli terjesztésének. Sok településen, környezetben megtalálható az a néhány személy (férfi vagy nő), aki érdekesen tud történeteket mesélni és sok, tanulságos történetet ismer. A mesélés ideje az esti étkezés után van; az előadás interaktív és bemutató jellegű. A mese általában szórakoztató és tanulságos, megerősíti az ismert társadalmi és erkölcsi normákat, hagyományokat. Sokszor előfordul benne „mesés”, természetfeletti fordulat, vagy más, megmagyarázhatatlan jelenség (ami ugyanakkor a hallgatók számára megszokott).

Hagyományos művészetek

[szerkesztés]

Bár európai értelemben ezek művészetnek számítanak, fontos megjegyezni, hogy Zambiában ezek a tevékenységek eredetileg gyakorlati szükségletekből jöttek létre. A kosárfonás technikáját például fekvőhelyek vagy ülőalkalmatosságok készítésére is használták.

Hagyományos művészeti forma a plasztika, a gyöngyfűzés és a kosárfonás. Található néhány sziklafestmény, némelyik a legutóbbi jégkorszak időszakából.

Maszkok

Többféle maszkot készítenek, ezek anyaga is változatos: állati bőrök, tollak, fa, növényi rostok (például szizál). A maszkoknak a múltban többféle szerepe volt, ezeket más-más alkalommal használták. Általában rituális, gyógyító vagy vallási alkalmazásuk volt. Voltak maszkok, amik felidézték a meghalt ősöket, állatokat vagy szellemeket. Beavatási maszkok is voltak külön a fiatal fiúk és a lányok számára. Ezeket csak egyszer használták, a ceremónia alkalmával, majd annak végeztével megsemmisítették (ezért csak kevés maradt fenn belőlük). A táncosok maszkjai ábrázolhattak férfiakat vagy nőket, de csak férfiak viselhették őket, ők táncolták el a női szerepeket is. A maszkokat kizárólag férfiak készítették.

Gasztronómia

[szerkesztés]

Az étkezés elmaradhatatlan része a kukoricából készült nshima, amit gyakran pörkölttel és/vagy zöldségekkel szolgálnak fel. Az ételt általában jobb kézzel fogyasztják.[25] Fogyasztanak ezenkívül szárított halakat és rovarokat is.

Habár a kukorica a legfőbb gabonaféle, mégis csak a 20. század második felében terjedt el Zambiában.[26] Azelőtt a nshimát is másfajta gabonából készítették. A kukorica az alapja a helyi söröknek is.

Teaivás

Az angol gyarmatosítás következtében hagyománnyá vált a teaivás, amit általában cukorral és tejjel isznak. A vendégeket is ezzel kínálják meg.

Bárok, klubok

Bárokban vagy klubokban alkoholos italokat lehet fogyasztani. Ezekre a helyekre csak férfiak léphetnek be, hiszen az asszonynak otthon a helye a gyerekek mellett.

Társadalom, hagyományok

[szerkesztés]

A nőktől gyakran megtagadják a föld öröklésének jogát, és erőszaknak vannak kitéve.[24] A hagyományos vezetők továbbra is sok vidéki területen a kialakult normák és gyakorlatok alapján osztanak „igazságot”.[24]

Az LMBT közösség tagjait magas szintű diszkrimináció éri.[24] A gyarmati korszak törvényei, amelyek akár 15 év börtönbüntetést írnak elő a férfiak közötti homoszexuális tevékenységért, továbbra is érvényben vannak, de ezt változó mértékben hajtják végre.[24]

Férfi és női szerepek

Már a gyarmatosítás időszaka előtt is élesen kettéváltak a férfi és női szerepek. Például férfiszerep volt a maszkok készítése, a fafaragás, és női szerep a takarítás, a főzés vagy a gyereknevelés. A szerepek mereven elválnak egymástól. A gyarmatosítás idején igen nagy létszámú erős férfikézre volt szükség a bányákban, ez szívóhatást gyakorolt a vidéki lakosságra, ahol többségbe kerültek a nők, akiknek a hagyományos női szerepek miatt amúgy is otthon kellett maradniuk.

Napjainkban, a modern Zambiában is megmaradtak ezek a merev határok. Például elképzelhetetlen, hogy egy férfi takarítson, mosson, vizet hozzon vagy főzzön. A férfiak leülnek valahol, beszélgetnek, valamilyen játékot játszanak, vagy (ha anyagilag megengedhetik maguknak) együtt söröznek.[forrás?]

A szétváláshoz hozzájárul az is, hogy a férfiaknak általában pénzt kereső munkájuk van, így jogosnak érzik, hogy ők rendelkeznek a pénz elosztásáról is. Az asszonynak ebbe kevés beleszólása van, ő csak a háztartás működtetéséért felel.

Média

[szerkesztés]

Az előállítás és a terjesztés költségei miatt a papíron kiadott újságok csak a városokban jelennek meg, vidékre egyáltalán nem jutnak el. A híreket és a szórakozást többnyire a rádió jelenti, a készülékek könnyű hordozhatósága és olcsósága miatt. A készülékeket elemről üzemeltetik, amit újabban kicsi, napelemes rendszerről töltenek fel. A tévé sok helyen luxuscikknek számít, ezért kevés van belőle (egy átlagos háztartás egy éves jövedelméből lehet tévékészüléket venni). A tévéadás a városoktól távolodva egyre kevésbé fogható, ami fizikailag korlátozza a használhatóságukat, és vidéken amúgy is szegényebb a lakosság.

Az 1990-es liberalizáció ellenére a média nagy része (a tévé teljesen) az állami Zambia National Broadcasting Company (ZNBC) irányítása alatt működik.

2004-es adat szerint 19 AM és 5 FM rádióadó működik az országban, de ez a gyakorlatban a sűrűn lakott, városi övezeteket jelenti, ahol az adások foghatók.

Nem mellékes körülmény, hogy vidéken kevés a megbízható, állandó áramellátás, amivel egy tévékészülék üzemeltethető lenne.

Egyéb telekommunikációs adatok

[szerkesztés]
Hívójel prefix 9I-9J
ITU zóna 53
CQ zóna 38

Zambiában a labdarúgás nemzeti sportnak számít. A legtöbb kis létszámú településen is megtalálható a „focipálya”, ami gyakran csak egy viszonylag sík terület, két jelképes kapufával, amik között rúgni lehet valami labdaszerűt, ami lehet, hogy csak rongyból van.

Zambia az olimpiai játékokon először 1964-ben vett részt még Észak-Rodézia néven, azóta az 1976-os olimpiai játékok kivételével minden nyári olimpián részt vettek. Az ország sportolói összesen két szereztek, egy bronzérmet ökölvívásban, egy ezüstérmet pedig atlétikában. A zambiai labdarúgó-válogatott legjobb eredménye a 2012-es afrikai nemzetek kupáján elért győzelem.

Ünnepek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • (Kultúra szakasz): Scott D. Taylor: Culture and Customs of Zambia, 2006, Greenwood Press, ISBN 0-313-33246-0

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Zambia
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambia témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.zamstats.gov.zm/wp-content/uploads/2023/05/2022-Census-of-Population-and-Housing-Preliminary.pdf
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. Archivált másolat. [2017. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  5. https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=69&pr.y=16&sy=2017&ey=2024&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=754&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  6. Archivált másolat. [2020. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  7. https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=ZM
  8. http://uis.unesco.org/en/country/zm
  9. The Concise Dictionary of World Place Names. Oxford University Press (2017. december 7.). ISBN 9780192556462 
  10. Spectrum Guide to Zambia. Camerapix International Publishing, Nairobi, 1996. ISBN 1874041148.
  11. Ministry of Lands: Ministry of Lands Natural Resources and Environmental Protection:United Nations Convention on Biological Diversity Fifth National Report. Zambia - Ministry of Lands and Natural Resources , 2015. június 1. [2020. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Archivált másolat. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  13. a b https://www.citypopulation.de/en/zambia/cities/
  14. CIA - The World Factbok. [2019. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  15. 1964: President Kaunda takes power in Zambia. BBC 'On This Day'.
  16. Zambia – People (angol nyelven). Encyclopedia Britannica . (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  17. https://www.indexmundi.com/zambia/ethnic_groups.html
  18. Encyclopædia Britannica, 2020. május 26. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  19. Mkandawire, Sitwe Benson.. The State of Affairs of Cultural Literacy in Zambia's Multicultural Education System. In A. L. Jotia and J. Dudu (Ed.), Multicultural Education Discourses: Breaking Barriers of Exclusion in Selected African Contexts. Windhoek, Namibia: Zebra publishing (Pty) LTD, 190–204. o. (2015). ISBN 978-99945-84-99-4 
  20. Constitution of Zambia, 1991(Amended to 1996). Scribd.com, 2008. június 30. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
  21. http://www.zamstats.gov.zm/
  22. https://www.indexmundi.com/zambia/religions.html
  23. a b c Archivált másolat. [2019. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  24. a b c d e BTI 2022 Zambia Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
  25. 9 Traditional Foods You Must Eat While You're in Zambia (theculturetrip.com)
  26. McCann, James C. (2009): Stirring the Pot: A History of African Cuisine. Athens. Ohio: Ohio University Press. ISBN 9780896802728 139. o.