Nyomornegyed
|
| |
|
|
|
|
|
|
| Felső sor (balról jobbra): Kochi, India; São Paulo, Brazília; Kairó, Egyiptom Középső sor (balról jobbra): Casablanca, Marokkó; Mexikóváros, Mexikó; Jakarta, Indonézia Alsó sor (balról jobbra): Fokváros, Dél-afrikai K.; Manila, Fülöp-szigetek; Caracas, Venezuela. | ||
A nyomornegyed vagy szlöm (az angol slum szó átvett alakja) magas népsűrűségű, az egész településhez viszonyítva általában kis területű városi tér, melyen elégtelen higiéniai és lakhatási feltételek adottak.[1] Amíg a szlömök kiterjedése és más karaktere eltérő az egyes országokban, a legtöbbet azonosan jellemzik az elégtelen higiéniai szolgáltatások, a hiányos ivóvíz-ellátottság és villamosáram-használat, időszakosak a rendvédelmi és másegyéb alapszolgáltatások. A szlömökre általánosan jellemzőek a „bádogvárosok”, továbbá a rosszul építettek és a romló állagú, elhagyatott épületek.[2]
A szlömös területek gyakoriak voltak az észak-amerikai és európai városokban a 19. században és még a 20. század elején is.[3][4] A 20. században már inkább a fejlődő és a fejletlen országokban maradtak meg és nőtt méretük, de megtalálható még napjainkban is a fejlett országok nagyvárosaiban.[5][6]
A UN-HABITAT szerint 2012-ben a fejlődő országok lakosságának 33%, vagy megközelítőleg 863 millió ember lakik szlömösödött környezetben.[7] A városban lakók ilyen jellegű aránya a szub-szaharai ún. „fekete Afrikában” a legmagasabb (61,7%), ezt követi Dél-Ázsia (35%), Délkelet-Ázsia (31%), Kelet-Ázsia (28,2%), Nyugat-Ázsia (24,6%), Óceánia (24,1%), Latin-Amerika és a Karib-térség (23,5%), valamint Észak-Afrika (13,3%). A különböző országok városlakóinak szölömös területeken élők aránya 2009-ben a Közép-afrikai Köztársaságban volt a legmagasabb (95,9%). Fejlődő tendenciát mutat azonban az, hogy 1990 és 2010 között a nyomornegyedekben élők aránya csökkent, miközben a Föld lakossága nőtt,[7] köszönhetően az iparosított építési technológiák széles körű elterjedésének Indiában és Ázsiában. A világ legnagyobb kiterjedésű szlömtömbje Mexikóvárosban található.[8][9][10]
Ezen területek kiterjedése és létrejötte, méretük változása eltérő a világ különböző pontjain és különféle okokra vezethetőek vissza. A leggyakoribb okok a gyors elvárosiasodás (urbanizáció, a vidékről városba migrálás), gazdaságfejlődési stagnálás és csökkenés, magas munkanélküliség, szegénység, feketegazdaság, hibás koncepciójú településtervezés és településfejlesztési politika, természeti katasztrófák és szociális konfliktusok.[1][11][12] Az egyes országok fejlesztési stratégiái eltérő módon próbálják meg ezek méreteit csökkenteni és átalakítani, változó sikerrel. Ilyenek a szlömös területek eltávolítása, áthelyezése, annak fejlesztése, városléptékű infrastruktúra-fejlesztés és állami támogatású lakásépítési programok meghirdetése.[13][14]
Lábjegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b What are slums and why do they exist? Archiválva 2011. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben UN-Habitat, Kenya (April 2007)
- ↑ UN-HABITAT 2007 Press Release Archiválva 2011. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben on its report, "The Challenge of Slums: Global Report on Human Settlements 2003".
- ↑ Lawrence Vale (2007), From the Puritans to the Projects: Public Housing and Public Neighbors, Harvard University Press, ISBN 978-0-674-02575-2
- ↑ Back to back housing, courts, and privies: the slums of 19th century England J.R. Ashton, Journal Epidemiol Community Health 2006; Volume 60, Issue 8, pages 654
- ↑ Slums: Past, Present and Future Archiválva 2013. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben United Nations Habitat (2007)
- ↑ The challenge of slums - Global report on Human Settlements Archiválva 2013. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, United Nations Habitat (2003)
- ↑ a b State of the World's Cities Report 2012/2013: Prosperity of Cities. UNHABITAT. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
- ↑ Mike Davis, Planet of Slums [« Le pire des mondes possibles : de l'explosion urbaine au bidonville global »], La Découverte, Paris, 2006 (ISBN 978-2-7071-4915-2)
- ↑ 5 Biggest Slums in the World, International Business Times, Daniel Tovrov, IB Times (December 9, 2011)
- ↑ Craig Glenday (Editor), Guinness World Records 2013, Bantam, ISBN 978-0-345-54711-8; see page 277
- ↑ Patton, C. (1988). Spontaneous shelter: International perspectives and prospects, Philadelphia: Temple University Press
- ↑ Assessing Slums in the Development Context Archiválva 2014. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben United Nations Habitat Group (2011)
- ↑ Slum Dwellers to double by 2030 Archiválva 2013. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben UN-HABITAT report, April 2007.
- ↑ Local Government Actions to Reduce Poverty and Achieve The Millennium Development Goals, Mona Serageldin, Elda Solloso, and Luis Valenzuela, Global Urban Development Magazine, Vol 2, Issue 1 (March 2006)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a slum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- gecekondu, a Törökországra jellemző nyomornegyedek
