Nyomornegyed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
CochinIndia.jpg Slums of Egypt Cairo.jpg
Casablanca Morrocco Slums Ghetto December 2007.jpg Mexico City suburbs Cuautepec.JPG Jakarta slumlife8.JPG
Townships of Cape Town.jpg Manila Philippines.jpg Asentamiento informal en Venezuela.jpg
Felső sor (balról jobbra): Kochi, India; São Paulo, Brazília; Kairó, Egyiptom
Középső sor (balról jobbra): Casablanca, Marokkó; Mexikóváros, Mexikó; Jakarta, Indonézia
Alsó sor (balról jobbra): Fokváros, Dél-afrikai K.; Manila, Fülöp-szigetek; Caracas, Venezuela.

A nyomornegyed vagy szlöm (az angol slum szó átvett alakja) magas népsűrűségű, az egész településhez viszonyítva általában kis területű városi tér, melyen elégtelen higiéniai és lakhatási feltételek adottak.[1] Amíg a szlömök kiterjedése és más karaktere eltérő az egyes országokban, a legtöbbet azonosan jellemzik az elégtelen higiéniai szolgáltatások, a hiányos ivóvíz-ellátottság és villamosáram-használat, időszakosak a rendvédelmi és másegyéb alapszolgáltatások. A szlömökre általánosan jellemzőek a „bádogvárosok”, továbbá a rosszul építettek és a romló állagú, elhagyatott épületek.[2]

A szlömös területek gyakoriak voltak az észak-amerikai és európai városokban a 19. században és még a 20. század elején is.[3][4] A 20. században már inkább a fejlődő és a fejletlen országokban maradtak meg és nőtt méretük, de megtalálható még napjainkban is a fejlett országok nagyvárosaiban.[5][6]

A UN-HABITAT szerint 2012-ben a fejlődő országok lakosságának 33%, vagy megközelítőleg 863 millió ember lakik szlömösödött környezetben.[7] A városban lakók ilyen jellegű aránya a szub-szaharai ún. „fekete Afrikában” a legmagasabb (61,7%), ezt követi Dél-Ázsia (35%), Délkelet-Ázsia (31%), Kelet-Ázsia (28,2%), Nyugat-Ázsia (24,6%), Óceánia (24,1%), Latin-Amerika és a Karib-térség (23,5%), valamint Észak-Afrika (13,3%). A különböző országok városlakóinak szölömös területeken élők aránya 2009-ben a Közép-afrikai Köztársaságban volt a legmagasabb (95,9%). Fejlődő tendenciát mutat azonban az, hogy 1990 és 2010 között a nyomornegyedekben élők aránya csökkent, miközben a Föld lakossága nőtt,[7] köszönhetően az iparosított építési technológiák széles körű elterjedésének Indiában és Ázsiában. A világ legnagyobb kiterjedésű szlömtömbje Mexikóvárosban található.[8][9][10]

Ezen területek kiterjedése és létrejötte, méretük változása eltérő a világ különböző pontjain és különféle okokra vezethetőek vissza. A leggyakoribb okok a gyors elvárosiasodás (urbanizáció, a vidékről városba migrálás), gazdaságfejlődési stagnálás és csökkenés, magas munkanélküliség, szegénység, feketegazdaság, hibás koncepciójú településtervezés és településfejlesztési politika, természeti katasztrófák és szociális konfliktusok.[1][11][12] Az egyes országok fejlesztési stratégiái eltérő módon próbálják meg ezek méreteit csökkenteni és átalakítani, változó sikerrel. Ilyenek a szlömös területek eltávolítása, áthelyezése, annak fejlesztése, városléptékű infrastruktúra-fejlesztés és állami támogatású lakásépítési programok meghirdetése.[13][14]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b What are slums and why do they exist? UN-Habitat, Kenya (April 2007)
  2. UN-HABITAT 2007 Press Release on its report, "The Challenge of Slums: Global Report on Human Settlements 2003".
  3. Lawrence Vale (2007), From the Puritans to the Projects: Public Housing and Public Neighbors, Harvard University Press, ISBN 9780674025752
  4. Back to back housing, courts, and privies: the slums of 19th century England J.R. Ashton, Journal Epidemiol Community Health 2006; Volume 60, Issue 8, pages 654
  5. Slums: Past, Present and Future United Nations Habitat (2007)
  6. The challenge of slums - Global report on Human Settlements, United Nations Habitat (2003)
  7. ^ a b State of the World's Cities Report 2012/2013: Prosperity of Cities. UNHABITAT. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  8. Mike Davis, Planet of Slums [« Le pire des mondes possibles : de l'explosion urbaine au bidonville global »], La Découverte, Paris, 2006 (ISBN 9782707149152 )
  9. 5 Biggest Slums in the World, International Business Times, Daniel Tovrov, IB Times (December 9, 2011)
  10. Craig Glenday (Editor), Guinness World Records 2013, Bantam, ISBN 9780345547118 ; see page 277
  11. Patton, C. (1988). Spontaneous shelter: International perspectives and prospects, Philadelphia: Temple University Press
  12. Assessing Slums in the Development Context United Nations Habitat Group (2011)
  13. Slum Dwellers to double by 2030 UN-HABITAT report, April 2007.
  14. Local Government Actions to Reduce Poverty and Achieve The Millennium Development Goals, Mona Serageldin, Elda Solloso, and Luis Valenzuela, Global Urban Development Magazine, Vol 2, Issue 1 (March 2006)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a slum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • gecekondu, a Törökországra jellemző nyomornegyedek