Bantu nyelvek
| Bantu nyelvek | |
| Nyelvcsalád | Niger-kongói nyelvcsalád |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | bnt |
| A térképen narancssárga színnel, Afrika déli felén | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bantu nyelvek témájú médiaállományokat. | |
A bantu nyelvek a Niger-kongói nyelvcsaládhoz tartoznak. A bantu nyelveket – amelyekbe szám szerint 500-600 nyelv tartozik – több mint 180 millióan beszélik.[1]
A sok száz bantu nyelv belső osztályozásával több kutató próbálkozott. Leginkább Malcolm Guthrie rendszerére szoktak hivatkozni, aki e nyelveket zónák szerint csoportosította.

Főbb nyelvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nyelv | Alternatív név | A beszélők száma (millió fő) | Guthrie- Zóna |
Fő elterjedési területe |
|---|---|---|---|---|
| szuahéli | Swahili, Suaheli, Kiswahili | 75-80 | G40 | Tanzánia, Kenya, Uganda, Ruanda, Burundi, Kongói Demokratikus Közt., Mozambik |
| sona | Shona, Chishona | 11 | S10 | Zimbabwe, Zambia |
| zulu | isiZulu | 10 | S40 | Dél-afrikai Közt., Lesotho, Szváziföld, Malawi |
| csicseva | Cseva, Nanja | 10 | N30 | Malawi, Zambia, Mozambik |
| lingala | Ngala | 9 | C40 | Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Közt. |
| ruandai | Kinyarwanda, Fumbira | 8 | J60 | Ruanda, Burundi, Uganda |
| xhosza | Isixhosa, Xhosa | 7,5 | S40 | Dél-Afrikai Közt., Lesotho |
| luba-kaszai | Chiluba | 6,5 | L30 | Kongó |
| kikuju | Kikuyu | 5,5 | E20 | Kenya |
| kituba | Kutuba | 5 | H10 | Kongó |
| ganda | luganda | 5 | J10 | Uganda |
| rundi | Kirundi | 5 | J60 | Burundi, Ruanda, Uganda |
| makua | Makhuwa | 5 | P30 | Mozambik |
| szotó | Sesotho | 5 | S30 | Lesotho, Dél-Afrikai Közt. |
| cvána | Setswana | 5 | S30 | Botswana, Dél-Afrikai Közt. |
| mbundu | Umbundu | 4 | R10 | Angola (Benguela) |
| mbundu | Kimbundu | 3 | H20 | Angola (Luanda) |
| pedi | Sepedi, északi szotó | 4 | S30 | Dél-Afrikai Közt., Botswana |
| luyia | Luluyia | 3,6 | J30 | Kenya |
| bemba | Chibemba | 3,6 | M40 | Zambia, Kongó |
| tsonga | Xitsonga | 3,3 | S50 | Dél-Afrikai Közt., Mozambik, Zimbabwe |
| sukuma | Kisukuma | 3,2 | F20 | Tanzánia |
| kamba | Kikamba | 3 | E20 | Kenya |
Nyelvi hasonlóság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bantu nyelvek közös alapnyelvből való származása vitán felül áll, köztük és a kikövetkeztetett alapnyelv között hangtörvényeket mutatott ki Carl Meinhof. Alapszókincsüknek mintegy 23-25%-a közös, de a közelebbről rokon nyelvek között ez az arány magasabb.[2]
A bantu nyelvek hasonlóságát jól szemlélteti az alábbi példa:
| Nyelv | Egyes szám: fa | Többes szám: fák |
|---|---|---|
| szuahéli | m-ti | mi-ti |
| kikongo | n-ti | mi-ti |
| zulu | umu-thi | imi-ti |
| sona | mu-ti | mi-ti |
| kikuju | mu-ti | mi-ti |
| umbundu | u-ti | ovi-ti |
Bantu szavak a világ nyelveiben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ilyen szinte mindenki által ismert szó az ubuntu, amely emberiséget jelent, és egy Linux-disztribúció neve is. Az impala, csimpánz, mamba, Jumbo, Szimba állatnevek, a marimba, mambo (mambo), rumba, szamba, szafari kulturális szavak is bantu eredetűek (a szuahéli, zulu, csiluba és más nyelvekből, gyakran angol közvetítéssel kerültek a nyugati nyelvekbe).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ http://swahililanguage.stanford.edu/
- ↑ Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bantusprachen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bantu languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.