Bantu nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bantu nyelvek
Nyelvcsalád Niger-kongói nyelvcsalád
Nyelvkódok
ISO 639-2 bnt
A térképen narancssárga színnel, Afrika déli felén
A térképen narancssárga színnel, Afrika déli felén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bantu nyelvek témájú médiaállományokat.

A bantu nyelvek a Niger-kongói nyelvcsaládhoz tartoznak. A bantu nyelveket – amelyekbe szám szerint 500-600 nyelv tartozik – több mint 180 millióan beszélik.[1]

A sok száz bantu nyelv belső osztályozásával több kutató próbálkozott. Leginkább Malcolm Guthrie rendszerére szoktak hivatkozni, aki e nyelveket zónák szerint csoportosította.

A térképen a Niger-kongói nyelvcsalád nyelvei. A bantu nyelvek szürkével

Főbb nyelvek[szerkesztés]

Bantu nyelvek legalább 3 millió beszélővel
Nyelv Alternatív név A beszélők száma (millió fő) Guthrie-
Zóna
Fő elterjedési területe
Szuahéli Swahili, Suaheli, Kisuaheli 75-80 G40 Tanzánia, Kenya, Uganda, Ruanda, Burundi, Kongói Demokratikus Közt., Mozambik
Sona Shona, Chishona 11 S10 Zimbabwe, Zambia
Zulu Isizulu 10 S40 Dél-afrikai Közt., Lesotho, Szváziföld, Malawi
Njanja Chichewa 10 N30 Malawi, Zambia, Mozambik
Lingala Ngala 9 C40 Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Közt.
Ruandai Kinyarwanda, Fumbira 8 J60 Ruanda, Burundi, Uganda
Xhosza Isixhosa, Xhosa 7,5 S40 Dél-Afrikai Közt., Lesotho
Luba-Kaszai Chiluba 6,5 L30 Kongó
Kikuju Kikuyu 5,5 E20 Kenya
Kituba Kutuba 5 H10 Kongó
Ganda Luganda 5 J10 Uganda
Rundi Kirundi 5 J60 Burundi, Ruanda, Uganda
Makhuwa Makua 5 P30 Mozambik
Sotho Sesotho 5 S30 Lesotho, Dél-Afrikai Közt.
Tswana Setswana 5 S30 Botswana, Dél-Afrikai Közt.
Mbundu Umbundu 4 R10 Angola (Benguela)
Pedi Sepedi, Nord-Sotho 4 S30 Dél-Afrikai Közt., Botswana
Luyia Luluyia 3,6 J30 Kenya
Bemba Chibemba 3,6 M40 Zambia, Kongó
Tsonga Xitsonga 3,3 S50 Dél-Afrikai Közt., Mozambik, Zimbabwe
Sukuma Kisukuma 3,2 F20 Tanzánia
Kamba Kikamba 3 E20 Kenya
Mbundu Kimbundu 3 H20 Angola (Luanda)

Nyelvi hasonlóság[szerkesztés]

A bantu nyelvek közös alapnyelvből való származása vitán felül áll, köztük és a kikövetkeztetett alapnyelv között hangtörvényeket mutatott ki Carl Meinhof. Alapszókincsüknek mintegy 23-25%-a közös, de a közelebbről rokon nyelvek között ez az arány magasabb.[2]

A bantu nyelvek hasonlóságát jól szemlélteti az alábbi példa:

Nyelv Egyes szám: fa Többes szám: fák
Szuahéli m-ti mi-ti
Kikongo n-ti mi-ti
Zulu umu-thi imi-ti
Sona mu-ti mi-ti
Kikuju mu-ti mi-ti
Umbundu u-ti ovi-ti

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://swahililanguage.stanford.edu/
  2. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
  • Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bantusprachen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bantu languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.