Sona nyelv

Sona csiShónà
Beszélik	Zimbabwe, Mozambik, Zambia, Botswana
Beszélők száma	anyanyelvként: 9,6 millió (2010–2023), második nyelvként: 4,5 millió (2023), összesen: 14 millió fő
Nyelvcsalád	Bantu nyelvek    Niger-kongói nyelvcsalád     Atlanti-kongói nyelvek      Volta-kongói nyelvek       Benue-kongó nyelvek        Bantoid nyelvek         Déli-bantoid nyelvek          Sona nyelvek
Írásrendszer	latin, Braille-írás, ditema szótagírás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Zimbabwe
Nyelvkódok
ISO 639-1	sn
ISO 639-2	sna
A Wikimédia Commons tartalmaz csiShónà témájú médiaállományokat.

Sona önelnevezések
személy	musona
nép	vasona
nyelv	csisona
tartomány, ország	Vukaranga

A sona nyelv (fonetikusan: [ˈʃonɒ]; saját megnevezése: csiSona [tʃiʃona]) egy bantu nyelv, amelyet a Zimbabwe és Mozambik területén élő sonák beszélnek. A megnevezést többféleképpen használják az összes sona nyelv (beleértve a zezuru, a manyika, a korekore, a karanga, vagy ndau) együttes leírására, vagy a 20. század közepén megalkotott egységes sona nyelv megnevezésére. A tágabb megnevezést beleértve a nyelvet több mint 14 millióan beszélik.

A történelmileg rokon nyelvek nagyobb csoportjába – amelyet a nyelvészek sona nyelveknek neveznek – beletartozik a ndau (keleti sona) és a kalanga (nyugati sona) nyelv is. Guthrie rendszerében az S.10 zóna a sona nyelveket jelöli a bantu nyelvek között.

A sona nyelv Zimbabwe egyik hivatalos nyelve. Ezen kívül elsősorban még Mozambikban, Zambiában és Botswanában használatos természetes nyelv. Hangrendszerére jellemző a „zv” és „sv” betűkapcsolatokkal írt zöngés és zöngétlen fütyülésszerű fonéma.

Hasonló nyelvek

A sona nyelv közeli rokonságban áll a ndau, kalanga, valamint a tonga, cseva, tumbuka, tsonga és venda nyelvekkel.

Az ndau és a kalanga a sona korábbi nyelvjárásai, de 2013-ban elismerték őket önálló nyelvekként, mert nyelvtanuk nagyon különbözik a korekore és a zezuru nyelvváltozatoktól. A sona nyelv továbbá hasonlóságot mutat a szuahéli és a cvána nyelvekkel is.

Oktatása

A sona egy írott nyelv, helyesírással és nyelvtannal, amelyet a 20. század elején kezdtek el megalkotni, és az 1950-es években rögzítettek. Az 1920-as években a rodéziai közigazgatás szembesült azzal a kihívással, hogy tankönyveket és egyéb anyagokat készítsen a különböző helyi nyelvekhez és nyelvjárásokhoz, a feladat elvégzésére Clement Doke dél-afrikai nyelvészt kérték fel. A nyelvet ma egy- és kétnyelvű szótárakon keresztül tanítják (főleg sona – angol).

Az első sona nyelvű regény, Solomon Mutswairo Feso című könyve 1957-ben jelent meg. Ezt követően több száz regény, novellagyűjtemény és verseskötet jelent meg sona nyelven. Tanítják az iskolákban, de az első néhány osztály után nem ez az általános oktatás fő nyelve a sona nyelvtanon és irodalomon kívül más tantárgyakban.

Nyelvváltozatok

A középső sona nyelvjárási kontinuum változatainak és alváltozatainak utolsó vizsgálatát Clement Doke végezte 1930-ban, így a minősítés már nem megbízható, óvatosan kell kezelni.

Az Ethnologue információi szerint:

• S14 karanga (csikaranga). Zimbabwe déli részén, Masvingo városának közelében és Midlands tartományban is beszélik, leginkább Gutu, Masvingo, Mberengwa és Zvishavane körzetekben. Vannak, akik vhitori-nak nevezik. A nyelvjárás kisebb változatai: duma, jena, mhari (mari), ngova, venda (a név ellenére nem azonos a venda nyelvvel), govera.
• S12 zezuru (csizezuru, bazezuru, bazuzura, mazizuru, vazezuru, wazezuru). Mashonaland tartományban, Kelet- és Közép-Zimbabwéban, Harare közelében beszélik. A sona irodalmi nyelv a zezurun alapul, és ez más rokon nyelvek hanyatlásához és lehetséges eltűnéséhez vezetett, amelyeket ma csak „sona dialektusoknak” neveznek. Alnyelvjárások: sawasha, gova, mbire, tsunga, kachikwakwa, harava, nohwe, ndzsandzsa, nobvu, kwazvimba (zvimba).
• S11 korekore (északi-sona nyelv, goba, gova, szangwe). Észak-Zimbabwéban, Mvurwi-ban, Bindura-ban, Mount Darwin városában, Guruve-ban, Chiweshe-ben, Centenary városában beszélik. Alnyelvjárások: gova, tande, tavara, nyongwe, pfunde, szangve.

A közép-sona nyelvvel részlegesen érthető nyelvek, amelyek beszélőit etnikailag sonának tekintik, az S15 ndau nyelv, amelyet Mozambikban és Zimbabwéban beszélnek, és az S13 manyika nyelv, amelyet Kelet-Zimbabwéban, Mutare közelében, pontosabban, Csipinge közelében beszélnek. A ndau nyelv tanításához szükséges anyagokat bevezették az általános iskolai oktatásba. Jouni Filip Maho 2009-es kutatásai alapján elismeri a korekore, zezuru, manyika, karanga és a ndau nyelveket, mint különálló nyelveket a sona nyelveken belül.

Hangtan

A sona nyelvű Wikipédia logója

A sona nyelvben csak nyitott szótagok találhatóak. A mássalhangzók a következő szótaghoz tartoznak, például a mangwanani ("reggel") szótagolása: [ma.ŋɡ wa.na.ni]; Zimbabwe [zi.mba.ɓwe]. A sona helyesírás nagyrészt fonetikus, az egyes nyelvjárások helyesírása csak kissé eltérő a kiejtés vagy nyelvtani különbségek szempontjából. A nyelvben két hangsúly létezik: magas és mély hang, de ezeket a szabványos helyesírás nem jelöli.

Magánhangzók

A sona nyelvben csupán 5 magánhangzó van: [a - magyarul néhány esetben á-nak ejtjük - e, i, o, u]. Hasonló rendszerek a világ számos nyelvében előfordulnak. Minden magánhangzót külön-külön ejtenek, még akkor is, ha egymás után esnek. Például az Unoenda kupi? ("Hová mész?") kiejtése [u.no.e.nda.ku.pi].

Mássalhangzók

A sona nyelv mássalhangzói:

		bilabiális	labio- dentális	alveoláris		palatális	veláris	glottális
				egyszerű	fütyült
plozíva	hangtalan	p		t			k
	lehelt (suttogó)	b̤		d̤			ɡ̤
	implozív	ɓ		ɗ
	előnazalizált	ᵐb		ⁿd			ᵑɡ
zár-rés hang (affrikáta)	hangtalan		p͡f	t͡s	t͡sᶲ	t͡ʃ
	lehelt		b͡v̤	d͡z̤	d͡z̤ᵝ	d͡ʒ̤
	előnazalizált					ⁿd͡ʒ̤
réshang (frikatíva)	hangtalan		f	s	sᶲ	ʃ
	lehelt		v̤	z̤	z̤ᵝ	ʒ̤		ɦ
	előnazalizált			ⁿz̤	ⁿz̤ᵝ
orrhang (nazális)	egyszerű	m		n		ɲ	ŋ
	lehelt	m̤	mʋ̤	n̤
pergőhang				r
közelítő			ʋ			j	w

Fülyülő hangok

A sona és más dél- és kelet-afrikai nyelvek fütyülő hangokat tartalmaznak (ezt nem szabad összetéveszteni a fütyülő nyelvvel, mint például az el silbo a kanári-szigeteken).

A sona nyelvben megtalálható ilyen hangok az "sv" és "zv" réshangok, valamint a "tsv" és "dzv" affrikáták.

Hang	példa	fordítás	megjegyzés
sv	masvosvobwa	hullócsillagok	az „sv” a S͎, jellel reprezentálható, a Nemzetközi fonetikai ábécé kiterjesztése szerint
	masvosve	hangyák
tsv	tsvaira	pásztázás/söprés	(standard sona)
svw	masvavembasvwi	cselszövő	(sangve, korekore dialektus)
zv	zvizvuvhutswa'	aranyrögök	(tsunga, zezuru dialektus)
dzv	akadzva	sikertelen volt (valaki)
zvw	huzvweverere	érzelmek	(gova, korekore dialektus)
nzv	nzvenga	kitérni	(standard sona)
zvc	muzvcazi	a Tejút	dentális kattintások, csak a ngova, karanga dialektusokban
svc	chisvcamba	teknősbéka

2006-ban a fütyülő hangok felkeltették az érdeklődést a nyugati közvélemény és a média körében, mivel felmerült a kérdés, hogyan kell kiejteni Morgan Tsvangirai, a zimbabwei Mozgalom a Demokratikus Változásért párt vezetőjének nevét. A BBC a "chang-girr-ayi" /ˈtʃæŋɡɪreɪi/ kiejtést ajánlotta.

Ignatio Csiyaka ("Iggy") tanár a sona nyelvet oktatja az Egyesült Államok Békehadtestének önkénteseinek a Zimbabwei Zhombe-ban. Az iskolatáblán látható szavak a pfeka ("öltözködöm") és a hembe ("ing").

Speciális karakterek

Az aposztróf az "n" után használható az angol "ping" szó "-ng"-jéhez hasonló hang létrehozására. Példa erre a n'anga, amely a hagyományos afrikai gyógyítók, vagy boszorkánydoktorok megnevezése Zimbabwében.

A sona ábécé

• A - a - [a]
• B - ba - [ɓ]
• Bh - bha - [b̤]
• Ch (Č) - cha - [t͡ʃ]
• D - da - [ɗ]
• Dh (Ď) - dha - [d̤]
• E - e - [e]
• F - fa - [f]
• G - ga - [ɡ̤]
• H - ha - [ɦ]
• I - i - [i]
• J - ja - [d͡ʒ̤]
• K - ka - [k]
• M - ma - [m]
• N - na - [n]
• Nh (Ň) - nha - [n̤]
• O - o - [o]
• P - pa - [p]
• R - ra - [r]
• S - sa - [s]
• Sh (Š) - sha - [ʃ]
• T - ta - [t]
• U - u - [u]
• V - va - [ʋ]
• Vh - vha - [v̤]
• W - wa - [w]
• Y - ya - [j]
• Z - za - [z̤]
• Zh (Ž) - zha - [ʒ̤]

Az "L", "Q" és "X" betűket nem használják a sona nyelvben, csak jövevényszavakban.

A mormon könyve sona nyelvű kiadása (1988). A könyv címe sona nyelven: Zvakasarudzwa kubva Mubhuku ra Momoni.

Betűkombinációk

• bv - [b͡v̤]
• dz - [d͡z̤]
• dzv - [d͡z̤ᵝ]
• dy - [d̤ʲg]
• mb - [ᵐb]
• mbw - [ᵐbʷ]
• mh - [m̤]
• mv - [mʋ̤]
• nd - [ⁿd]
• ng - [ŋ]
• nj - [ⁿd͡ʒ̤]
• ny - [ɲ]
• nz - [ⁿz̤]
• nzv - [ⁿz̤ᵝ]
• pf - [p͡f]
• sv - [sᶲ]
• sw - [skʷ]
• ts - [t͡s]
• tsv - [t͡sᶲ]
• ty - [tʲk]
• zv - [z̤ᵝ]

Régi betűk

1931 és 1955 között az egységes sona irodalmi nyelvet Clement Martyn Doke nyelvész által kifejlesztett ábécével írták. Ide a következő betűk tartoznak:

• ɓ (b "kampóval"),
• ɗ (d kampóval),
• ŋ (n "lábbal"),
• ȿ (s "farokkal"),
• ʋ (v kampóval),
• ɀ (z farokkal).

1955-ben ezeket az alap latin ábécé betűi vagy digráfjai váltották fel. Például ma az ⟨ȿ⟩ helyett a ⟨sv⟩, a ⟨ɀ⟩ helyett pedig a ⟨zv⟩ használatos.

Nyelvtan

Főnévi osztályok (mupanda)

A sona nyelvben található főneveket osztályok szerint (mupanda) csoportosítják a következők alapján:

• 1: Jelentés szerint (zvaanoreva) pl. az 1. és 2. osztályban található szavak egy személyt írnak le: 1: munhu ("személy"), a 2 osztályban pedig a muszikana ("lány") megnevezése szerepel.
• 2: Előtag (csivakaszure) pl. az 1. osztályba tartozó szavak előtagja mu-, a 8. osztály zvi-, 10. osztály dzi-, 11. osztály ru-, stb. Az üres előtagegységek olyan szavakra utalnak, amelyekhez nincs szükség előtagra.
• 3: Egyes és többes számú alakok (Uwandu neuszoma) pl. a 8. osztályban található szavak a 7. osztály többes számai: csikoro: "iskola") - zvikoro: "iskolák").
• 4: Egyezés (Sungawirirano) pl. az 5. osztályba tartozó szavak összhangban vannak a jelző -ri- névmásokkal és módosítókkal: garwe iri ("ez a krokodil"), dombo iri ("ez a kő"), gudo iri ("ez a pávián"); Az iri szó jelentése "ez".

Névszó­osztály		Muenzaniso weIzwi (példaszó)	szó felépítése előtag + tő = szó		fordítás
			előtag	tő
1	mu	mukomana	mu-	-komana	fiú
1a	–	baba		-baba	apa
2	va	vakomana	va-	-komana	fiúk
2a	va	vasahwira	va-	-sahwira	legjobb barát
2a	vana	vanatezvara	vana-	-tezvara	após
2b	a	atete	a-	-tete	néni, nagynéni
3	mu	muti	mu-	-ti	fa
4	mi	miti	mi-	-ti	fák
5	ri	rize	ri-	-ze	skorpió
6	ma	marize	ma-	-ze	skorpiók
7	chi	chingwa	chi-	-ngwa	kenyér
8	zvi	zvingwa	zvi-	-ngwa	kenyér
9	i	imba	i-	-mba	ház
10	dzi	dzimba	dzi-	-mba	házak
11	ru	rwizi	ru-	-izi	folyó
12	ka	kambwa	ka-	-mbwa	az a kiskutya
13	tu	tumbwa	tu-	-mbwa	azok a kis kutyák
14	u	upfu	u-	-pfu	lisztes étel
15	ku	kuenda	ku-	-enda	menni
16	pa	pamba	pa-	-mba	lakóhely (angol: home)
17	ku	kumusha	ku-	-musha	vidéki lakóhely
17a	–	zasi		-zasi	valami alatt
18	mu	mumunda	mu-	-munda	a farmon
19	svi	svimbudzi	svi-	-mbudzi	kecske
21	zi	zigomana	zi-	-gomana	nagyfiú

Szójegyzék

magyar	sona	megjegyzés
ember	munhu, t.sz: vanhu	"nh" = feszített "n"
férfi	murume, t.sz: varume
nő	mukadzi, t.sz.: vakadze
gyerek	mwana, t.sz: vana	kis gyermek: "nana"
lány	musikana, t.sz: vasikana
fiú	ukomana, t.sz: mukomana
víz	mvura
kenyér	chingwa, t.sz: zvingwa
hal	hove
hús	nyama
gyümölcs	muchero, t.sz.: michero
elefánt	nzou, t.sz: zhou	"zh" mint a francia "j"
majom	soko, t.sz: shoko
oroszlán	shumba, t.sz.: shumba
busz	bhasi, t.sz: mabhasi
ház	imba, t.sz: dzimba
falu	musha, t.sz: musha
pénz	mari
drága	zvinodhura
hol ?	kupi
mikor ?	rini
hogyan ?	sei / nei
miért ?	sei
mennyi ?	i marii
sok	-zhinji
mennyi	-ngani
több	rimwe
1	potsi
2	piri
3	tatu
4	ina
5	shanu
6	tanhatu
7	nomwe
8	tsere
9	pfumbamwe
10	gumi
Jó reggelt!	mangwanani
Jó napot!	masikati
Jó estét!	manheru
Viszlát!	chisarai zvakanaka
kérem	ndapota
Elnézést!	pamusoroi
köszönöm	ndatenda / mazvita	"zv" egyetlen hang

Példaszöveg

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából.

Sona nyelven: "Vanhu vese vanoberekwa vakasununguka uyewo vakaenzana pahunhu nekodzero dzavo. Vanhu vese vanechipo chokufunga nekuziva chakaipa nechakanaka saka vanofanira kubatana nomweya wohusahwira."

Magyarul: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Shona language című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Angol

• Biehler, E. (1950) A Shona dictionary with an outline Shona grammar. The Jesuit Fathers.
• Sigmund Brauner (1995) A grammatical sketch of Shona: including historical notes. Köln: Rüdiger Koppe.
• Hazel Carter (1986) Kuverenga Chishóna: an introductory shona reader with grammatical sketch (2 kiadás). London: SOAS.
• Clement Martyn Doke (1931) Report on the unification of the Shona dialects. Stephen Austin Sons.
• George Fortune (1985) Shona Grammatical Constructions Vol 1. Mercury Press.
• David Mutasa (1996) The problems of standardizing spoken dialects: the Shona experience. Language Matters, 27, 79.
• D. Dale:
  • Basic English – Shona dictionary. Afro Asiatic Languages Edition, 2000. szeptember 5.
  • Duramazwi: A Shona – English Dictionary. Afro Asiatic Languages Edition, 2000. szeptember 5.

Francia

• Michel Lafon: Le shona et les shonas du Zimbabwe. Harmattan, Párizs, 1995.

Magyar

• Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.

További információk

• "The History of the Shona People" (A sona nép története)
• Pan African Localization
• Example of Shona ( Lyrikline.org, Csirikure Csirikure, Zimbabwei költő oldalán) fordítási és hanganyagok angol és sona nyelven
• Basic Shona language course (book + audio files)
• Sona angol szótár (vashona.com)
• https://www.dokpro.uio.no/allex/gsd/fm/10-mazita.htm (főnévragozási osztályok táblázata)
• Biblical study material in Shona language (Jehova tanúinak anyagai, videó és hanganyagok sona nyelven, az újvilág fordítás sona nyelven)
• "Hogy jutnak nulláról a tizenhatra?". Zimbabwe. nyest.hu. 2012. augusztus 4. Hozzáférés: 20250818. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó) – a zimbabwei nyelvtörvényről és alkotmányról

Kapcsolódó szócikkek

• Sona naptár (wd)
• Bantu nyelvek