Ugrás a tartalomhoz

Sona nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sona
chiShónà
Beszélik Zimbabwe,  Mozambik,  Zambia,  Botswana
Beszélők száma10 millió fő
NyelvcsaládNiger-kongói nyelvcsalád
   Bantu nyelvek
Írásrendszerlatin
Hivatalos állapot
Hivatalos Zimbabwe
Nyelvkódok
ISO 639-1sn
ISO 639-2sna
A Wikimédia Commons tartalmaz chiShónà témájú médiaállományokat.

A sona nyelv a bantu nyelvek egyike, Zimbabwe hivatalos nyelve. Ezen kívül elsősorban még Mozambikban, Zambiában és Botswanában használatos természetes nyelv. Összesen kb. 10 millióan beszélik.

Hangrendszerére jellemző a zv és sv betűkapcsolatokkal írt zöngés és zöngétlen fütyülésszerű fonéma.[1]

A nyelv latin írásrendszert használ.

Szavak

[szerkesztés]
magyar sona megjegyzés
ember munhu, t.sz: vanhu "nh" = feszített "n"
férfi murume, t.sz: varume
mukadzi, t.sz.: vakadze
gyerek mwana, t.sz: vana kis gyermek: "nana"
lány musikana, t.sz: vasikana
fiú ukomana, t.sz: mukomana
víz mvura
kenyér chingwa, t.sz: zvingwa
hal hove
hús nyama
gyümölcs muchero, t.sz.: michero
elefánt nzou, t.sz: zhou "zh" mint a francia "j"
majom soko, t.sz: shoko
oroszlán shumba, t.sz.: shumba
busz bhasi, t.sz: mabhasi
ház imba, t.sz: dzimba
falu musha, t.sz: musha
pénz mari
drága zvinodhura
hol ? kupi
mikor ? rini
hogyan ? sei / nei
miért ? sei
mennyi ? i marii
sok -zhinji
mennyi -ngani
több rimwe
1 potsi
2 piri
3 tatu
4 ina
5 shanu
6 tanhatu
7 nomwe
8 tsere
9 pfumbamwe
10 gumi
Jó reggelt! mangwanani
Jó napot! masikati
Jó estét! manheru
Viszlát! chisarai zvakanaka
kérem ndapota
Elnézést! pamusoroi
köszönöm ndatenda / mazvita "zv" egyetlen hang

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shona (Sprache) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.