Herceg Novi

	Herceg Novi (Херцег Нови)
	A Szent Arkangyalok-templom a minaretekkel
; Herceg Novi címere	; Herceg Novi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Montenegró
Község	Herceg Novi
Alapítás éve	1382
Polgármester	Dejan Mandić
Irányítószám	85340
Körzethívószám	31
Testvérvárosok	Lista Szendrő; Zimony; Novo mesto; Barletta; Guglionesi; Čajetina; Levanger Municipality; Kranj; Bitola; Topolya;
	Népesség
Teljes népesség	16 493 fő (2003)
Népsűrűség	140 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	40 m
Terület	235 km²
Időzóna	CET (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	Herceg Novi Pozíció Montenegró térképén
	é. sz. 42° 27′ 11″, k. h. 18° 31′ 56″Koordináták: é. sz. 42° 27′ 11″, k. h. 18° 31′ 56″
	Herceg Novi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herceg Novi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Herceg Novi (cirill betűkkel Херцег Нови) város és község (járás) Montenegróban, az Adriai-tenger partján. A mintegy 16 000 lakosú község Európa-szerte ismert és népszerű üdülőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Dubrovniktól délre, a Kotori-öböl északi bejáratánál fekvő település.

Története[szerkesztés]

Hercegnovi városát 1382-ben I. Tvrtko bosnyák király alapította, s ő nevezte el új városnak, Novi-nak, később ebből alakult ki a Hercegnovi név.

Régi városmagját az óváros őrzi, mely az óratorony kapunyílásán át érhető el. Itt található régi épületek, melyeket az 1979-es nagy földrengés alaposan megrongált.

Az óvárosban áll az 1856-ban épült ortodox Szent arkangyalok-templom is, mely egy egykori török dzsámi helyén emelkedik. A templom féltett kincse a még a török alóli felszabadulás idejéből való Szűz Máriát a szentekkel körülvéve ábrázoló festmény.

A Kanli-Kula erőd egy régi metszeten

A város fölött emelkedik a 16. században a törökök által épített Kanli-Kula (Véres-torony) egykori erőd, melyben a 16. században idáig előretört törökök őrizték foglyaikat.

A város nevezetességei közé tartozik a Helytörténeti Múzeum is, melyben a város múltját feldolgozó régészeti, történelmi és néprajzi gyűjtemény kapott helyet.

A város területébe olvadt az 1718-ban alakult egykor önálló hajóstelepülés Topla is. Érdekes látnivalója a 18. századból származó Mária mennybemenetele és Szent György templomból álló műemlékegyüttes.

A város központjától úgy egy km távolságra fekszik különleges mediterrán ősfás környezetben a Savina kolostor is, mely 19. század közepén épült barokk stílusban, mely most is apácazárda. A Kolostor múzeuma régi egyházi könyveket, szép ezüst és arany kegytárgyakat őriz.

A kolostor előtt emelkedik a 18. századból való Sv. Jerolim (Szent Jeromos) templom, melynek készítője Nikola Foretic korcsulai mester volt. 18. századból való szentképfalát a risani ikonfestő iskola művésze Simeon Bjelopoljac készítette.

A Szent Jeromos templom szomszédságában álló 16. századból származó ősi kis Savina-templom jellegzetes dalmáciai stílusban épült, félköríves szentélyzáródással. Az egyhajós, homlokzatán kis harangállványocskával ellátott pici templom érdekességei a 18. századi freskók alól előkerült, 15. századból és 16. századból származó reneszánsz kori freskók.