Sesto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sexten
(Sesto)
Sexten dél felől nézve, háttérben a Helm
Sexten dél felől nézve, háttérben a Helm
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Trentino-Alto Adige
Megye Bolzano (BZ)
Rang comune
Frazionék Sexten/St.Veit, Moos, Schmieden, Außerbaurschaft, Außerberg, Mitterberg, Kiniger
Polgármester 2010: Fritz Egarter (SVP)
Irányítószám 39030
Körzethívószám 0474
Népesség
Teljes népesség 1915 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 5,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1240 (3145) m
Terület 80.9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sexten (Olaszország)
Sexten
Sexten
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 12° 22′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 12° 22′ 35″
Elhelyezkedése Bolzano térképén
Elhelyezkedése Bolzano térképén
Sexten
weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sexten
témájú médiaállományokat.

Sexten (olaszul: Sesto) település (comune) az észak-olaszországi Dolomitokban, Dél-Tirol (Trentino-Alto Adige) autonóm régióban, Bolzano megyében, a Sexteni-Dolomitok (Dolomiti di Sesto) és a Karni-Alpok között húzódó Sexteni-völgyben, az SS 52 sz. főútvonal mentén. Főhelye Sexten község, amelyet védőszentjéről St. Veit-nek is neveznek, legnagyobb részközsége Moos, a Fischlein-völgy bejáratában. Az első világháborúban súlyos károkat szenvedett. Idegenforgalma jelentős, télisport- és hegymászóközpont.

Fekvése[szerkesztés]

Sexten a Sexteni-völgy központi települése, kb. 1300 tszf. méter magasan fekszik. Ez a völgy a Puster-völgy mellékvölgye. A völgy délkeleten a Kreuzberg-hágóból indul, és Innichen településnél torkollik a Puster-völgybe, a völgyben futó Sexteni-patak ugyanitt torkollik a Dráva folyóba. Sexten és Moos között az 1950-es évektől egy újabb résztelepülés, Waldheim fejlődött ki. Sexten a Pustertali járáshoz (comprensorio/Bezirksgemeinschaft) tartozik. Lakosainak száma 1937 fő, 95,37%-a német, 4,36%-a olasz, 0,27% ladin anyanyelvű.

A Fischelin-völgy bejárata (Fischleinboden-turistaház)
A Fischelin-völgy bejárata (Fischleinboden-turistaház)

A Sexteni-völgyet északkeletről a Karni-Alpok szegélyezi, ennek gerince a jelenlegi osztrák–olasz államhatár. A lánc legnyugatibb csúcsa a 2434 m magas Helm (Monte Elmo), Sextentől keleti irányban. A völgy délnyugati oldalát a Sexteni-Dolomitok vonulata határolja. Itt van a „sexteni napóra”, egy 5 hegycsúcsból álló együttes, amely fölött a nap állása mutatja az időt (Sextenből nézve). Sexten környékén két nagyobb oldalvölgy nyílik délfelé. Innichen és Sexten között félútról ágazik ki az Innerfeld-völgy (területe Innichenhez tartozik). Sextentől 3 km-re délkeletre, Moos településnél nyílik dél felé a Fischlein-völgy, ahonnan a Drei Zinnen katlanába vagy a Kreuzberg-hágót uraló 3046 méteres Monte Popera vasalt hegymászó útjaira juthatunk. (Itt halad az 5. sz. Dolomiti magashegyi túraút (Höhenweg / alta via).

A Dreischusterspitze)
A Dreischusterspitze)

Sexten az SS52-es fűút mentén fekszik, amely a Puster-völgyi Innichentől a Kreuzberg-hágón át a Venetói Comelico-völgybe, majd a Piave völgyébe (majd Velence felé) vezet.

A Sextennel szomszédos községek: Északnyugaton Sexten a puster-völgyi Innichen községgel határos, északon közvetlenül az ausztriai Kelet-Tirollal, a puster-völgyi Sillian és a gail-völgyi Kartitsch községekkel, a Karni-Alpok gerincén keresztül. Keleten a Kreuzberg-hágónál kezdődik Veneto régió, Belluno megye, közelebbről Comelico Superiore község. Dél és délnyugat felé a Natúrpark Drei Zinnen és a Sexteni Dolomitok hegyláncai határolják a község területét, itt van Sexten község területén a legmagasabb hegycsúcs, a 3145 m magas Dreischusterspitze (Cima dei Tre Scarperi). A Drei-Zinnen platóján túl délre kezdődik Auronzo di Cadore község területe (szintén Belluno megyében). Nyugat felé, a Drei Zinnen platóján halad keresztül Toblach község határa, innen a Höhlenstein-völgybe juthatunk, amelyben az SS48 számú főút halad Toblachból Cortina d’Ampezzo felé.

Sexten nevezetessége a „napóra(Sextener Sonnenuhr). A községtől dél-délkeletre emelkedő háromezres dolomit-csúcsok közül öt – Sextenből nézve – egy sort alkot, és a keletről dél felé haladó nap az adott hegy fölé érve megmutatja a pontos időt (órát). A napórát alkotó csúcsok: a Neunerkofel („kilences”), a 2965 m magas Sextener Rotwand, amelyet Zehnernek („tízesnek”) is hívnák, a 3092 m magas Elferkofel („tizenegyes”), a Zwölferkofel, végül az Einserkofel („egyes”). (A 3094 m magas Zwölferkofel, a „tizenkettes” a Fischlein-völgy déli végében emelkedik, a hegymászók paradicsomának, a Drei Zinnen körüli plató peremén).

Nevének eredete[szerkesztés]

965-ben I. Ottó német-római császár az innicheni bencés kolostornak adományozta a sexteni-völgy faluközösségét (Talschaft), amelyet eebben az időben Sexta néven említettek. A középkorban ezt a nevet a Valle Sexta elnevezés váltotta fel. A „Sexten” szó eredetéről több elmélet létezik, nincs egyértelmű meghatározás. Hivatalos olasz nevét (Sesto) 1916-ban találta ki Ettore Tolomei olasz politikus, aki a háborús célként kitűzött Dél-Tirol összes helységéhez és földrajzi fogalmához olasz neveket költött (Prontuario dei nomi locali dell’Alto Adige).[2][3]

Történelme[szerkesztés]

Az ókortól az újkorig[szerkesztés]

A Kreuzberg-hágó ősidők óta természetes átkelő volt a Sexteni-völgy és a Comelico-völgy között. Az i. sz. 1 század óta erre vezetett a rómaiak egyik fontos kereskedelmi és hadi útja, az Augsburgba (Augusta Vindelicorum) vivő második Via Claudia Augusta. A korai középkorban az út jelentősége nem csökkent, a hágó csak a 18. század végén vesztett jelentőségéből, amikor a nehéz teherszállító szekerek számára alkalmatlan Kreuzberg-hágóról elterelődött az áruszállítás. 1814-ig a Sexten-völgy határterület volt, a Kreuzberg-hágó a Habsburg Birodalom és a Velencei Köztársaság történelmi államhatárán feküdt. 1814-ben Veneto a Habsburg Birodalommal perszonálunióban álló Lombard–Velencei Királysághoz került, a Kreuzberg-hágó tartományi határrá vált (Tirol–Veneto). 1866-ban a porosz–osztrák háború nyomán Ausztria elvesztette Venetót, a Kreuzberg-hágó az Osztrák–Magyar Monarchia és az Olasz Királyság államhatárára került.

Sexteni malomkő

18–19. század[szerkesztés]

Sexten lakosságának egy része a 17. században hagyományos kalapkészítéssel foglalkozott, kalapos céhbe tömörültek. A posztókészítéshez vízi erővel mozgatott gépeket használtak. Az iparág a 20. századra kihalt. A 17. századi anyakönyvekben (az apa foglalkozásaként) kőfaragók is szerepelnek. Malomköveket gyártottak itt, ezt az ipart egész éven át lehetett gyakorloni. A kőfaragók védőszentje Szent Katalin és Szent Flórián volt. Az itt gyártott malomkövekre jó kereslet volt Salzburg, Karintia tartományokban és Velencében is. A szükséges követ Sexten és Innichen között a hegyoldalban fejtették. 1868-ban hivatalosan mintegy 300 db malomkövet szállítottak Sextenen kívüli vevőknek. 1908-ban már csak még négy kőfaragó iparos dolgozott Sextenben, a második világháború után az iparág kihalt.

Első világháború[szerkesztés]

Az első világháború során Olaszország hadba lépésétől, 1915 májusától a caporettói áttörésig, 1917 november elejéig Sexten és környéke közvetlenül a frontvonalon feküdt. A Kreuzberg-hágóban tomboló hegyi harcok miatt a völgy lakosságát hatósági kényszerrel elköltöztették. A sexteni Mitterberg erőd és a moosi Heideck erőd az olasz tüzérség kiemelt célpontja volt. 1915. augusztus 12-én Sexten központját (St. Veit-et), a plébániatemplomot és a helység 23 lakóházát gyújtógránátokkal elpusztították. A heves harcok nyomai a környéken ma megtalálhatók (kráterek, lövészárkok, erődromok, a hegyi sziklafalakba ütött lyukak, a hegyekben állások, bunkerek maradványai. 1917 júniusában a frontvonalat hátrébb szorították, a lakosság visszatérhetett. 1917 november elején a caporettói összeomlás hatására az olaszok visszavonultak a Piave folyóig, további harcokra nem került sor. 1919-ben a saint-germaini békeszerződés értelmében Sextent (egész Dél-Tirollal együtt) Olaszországhoz csatolták. 1933 után az olasz fasiszta kormány, német offenzívától tartva újabb erődöket épített Sexten környékén (a Kreuzberg-hágóban, a Helm csúcsán és másutt), de ezek nem vettek részt harci eseményekben.

A Szent Péter és Pál-plébániatemplom
Temető a templomkertben

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál-plébániatemplom Sexten központjában, St. Veit-ben, Albert Stolz bozeni festő mennyezetfreskóival. 1915-ben rommá lőtték, használhatatlanná vált, 1915–21 között csak a sexteni erdei kápolnában (Waldkapelle) tudtak misét tartani, a kisszámú iskolás gyermeket egy menedékházban (Spritzenhütte) oktatták. 1921-23 között újjáépítették, tetőszerkezetét teljesen kicserélték. 1921 októberében háromnapos ünnep keretében szentelték fel újra.
  • A templomkertben álló temetőkápolnát Albert bátyja, Rudolf Stolz Haláltánc falfestmény-sorozata díszíti.[4] A temető kerengőjét helyi művész faliképei borítják.
  • Mitterberg erőd, Sextenben. A 19. század végén épült, az első világháborúban megsérült, de helyreállították, a háború végéig gyalogsági támaszpontként szolgált.
  • Rudolf Stolz-múzeum Sexten központjában. Főleg falfestményeinek terveit és vázlatait, továbbá akvarelljeit és grafikáit állították ki itt.[5]
  • Szent Bálint-kápolna (Valentinskirchlein) Moosban, a Fischlein-völgy bejáratában. 1820-ban építette Valentin Wassermann.
  • Az Außerberg-hegyen kivájt kövek találhatók, ezek a völgy legősibb emberi településének nyomai.

A község 1972-ben visszakapta történelmi címerét, mely kék alapon fehér színben a Drei Zinnen hármas csúcsát ábrázolja, a középső csúcson fekete zergével.

Sexten testvérvárosai St. Veit in Defereggen (Kelet-Tirol, Ausztria) és Zermatt (Wallis kanton, Svájc).

Alpinizmus[szerkesztés]

A Fischlein-völgyet záró Hohe Leist (La Lista) és a Zwölferkofl (Croda dei Toni), a sexteni napóra „tizenkettese”.

Sexten község és környéke télen-nyáron népszerű idegenforgalmi és sportközpont. Síközpontok találhatók a Sextentől északkeletre emelkedő Helm lejtően, keleten a Kreuzberg-hágón és délen, a Sextener Rotwand északi lejtőin. A Karni-Alpokban és a Sexteni-Dolomitokban is nagyszámú, különböző nehézségű vasalt mászóút, hegymászó ösvény, túraösvény és sétaút található. Leglátványosabb a Popera-hegy sziklafalába vágott olasz hegyivadász ösvény, a „Strada degli Alpini”, amelyet veszélyes szakaszai miatt csak tapasztalt hegyjáróknak ajánlanak.

A sexteni Dolomit-aréna 16,5 méter magas fedett mászófalat kínál a falmászóknak, egész éven át.

1983-ban Sextenben rendezték az síoktatók Interski nevű kongresszusát.

A helyiség szülöttei[szerkesztés]

  • Sepp Forcher (*1930) osztrák tévémoderátor
  • Patrick Holzer (*1970) síversenyző
  • Veit Königer (1729–1792) szobrászművész
  • Claus Gatterer (1924–1984) történész, újságíró.
  • Innen származnak a híres hegymászó és hegyivezető család, az Innerkoflerek (Franz, Johann Jakob, Michel és Sepp), számos környékbeli csúcs első meghódítói. A legismertebb köztük Sepp Innerkofler (1865–1915), aki az első világháború harcaiban osztrák katonaként vezette társait a Drei Zinnen körüli olasz magashegyi állások ellen. A Paternkofel-csúcsért folyó közelharcban esett el.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Istituto Nazionale di Statistica
  2. Egon Kühebacher: Das „Prontuario dei nomi locali dell’Alto Adige” von Ettore Tolomei, in: Der Schlern 52, (1978), pp. 191-207.
  3. Fabrizio Bartaletti: Geografia, toponomastica e identità culturale: il caso del Sudtirolo, in: „Miscellanea di storia delle esplorazioni XXVII”, Genova, 2002. pp. 271-315.
  4. Baedeker: Reiseführer Südtirol, 267.old.
  5. http://www.provincia.bz.it/Museenfuehrer/deutsch/ausgabeseite.asp?ORGA_ID=681

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sesto témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Rudolf Holzer: Sexten. Vom Bergbauerndorf zur Tourismusgemeinde, Tappeiner Verlag, 2000. (németül)
  • Viktor Schemfil: Die Kämpfe im Drei Zinnen-Gebiet und im Kreuzberg in Sexten 1915-1917: verfasst auf Grund österreichischer Kriegsakten, Schilderungen von Mitkämpfern und italienischer kriegsgeschichtlicher Werke, Innsbruck, Wagner, 1986. ISBN 3703001704 (a világháború itteni frontharcairól) (németül)
  • Viktor Peter Kübler – Hugo Reider: Guerra fra le Tre cime, 1915-1917: il cuore delle Dolomiti di Sesto-Sexten nel 1915-1917 e oggi, Bolzano, Athesia, 2002. ISBN 8870145786 (a világháború itteni frontharcairól) (olaszul)
  • Viktor Claus Gatterer, Bel paese, brutta gente. Romanzo autobiografico dentro le tensioni di una regione europea di confine, Bolzano, Praxis3, 2005. (olaszul)