Mürzzuschlag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mürzzuschlag
Muerzzuschlag.jpg
Mürzzuschlag címere
Mürzzuschlag címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Bruck-mürzzuschlagi járás
Irányítószám 8680, 8682
Körzethívószám 03852
Forgalmi rendszám BM
Népesség
Teljes népesség 8681 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság670 m
Terület51,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mürzzuschlag (Ausztria)
Mürzzuschlag
Mürzzuschlag
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 36′ 27″, k. h. 15° 40′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 27″, k. h. 15° 40′ 23″
Mürzzuschlag weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mürzzuschlag témájú médiaállományokat.

Mürzzuschlag osztrák város Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 8592 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Mürzzuschlag a Bruck-mürzzuschlagi járásban
A Művészetek háza
Ganz főtere a Szt. Kunigunda-templommal

Mürzzuschlag Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz folyó mentén, a Semmering-hágótól nyugatra, kb. 85 km-re délnyugatra Bécstől. Az önkormányzat 6 katasztrális községben[1] 10 települést egyesít: Auersbach (145 lakos), Edlach (143), Eichhorntal (24), Ganz (133), Hönigsberg (1804), Kohleben (40), Lambach (159), Mürzzuschlag (5878), Pernreit (89), Schöneben (177).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Langenwang, északnyugatra Neuberg an der Mürz, keletre Spital am Semmering, délkeletre Rettenegg, délre Ratten.

Története[szerkesztés]

Mürzzuschlagot először 1227-ben említik az írott források. 1360-ban IV. Rudolf hercegtől ún, "vasjogot" (Eisenrecht) kapott, vagyis monopóliumot a vasfeldolgozásra Leoben és a Semmering között. 1862-ben Johann Bleckmann Rajna-vidéki vállalkozó felvásárolta a régi vashámort és megalapította a Phoenix-Stahlwerke (Schoeller-Bleckmann Stahlwerke) céget, amely ma Böhler Bleche GmbH néven működik. 1912-ben ennél a cégnél készített Max Mauermann a világon elsőként rozsdamentes acélt.

A településre igen korán, már 1844-ben elért a Déli vasút. 1874-ben megnyílt Európa első hegyi vasútvonala, a Mürzzuschlag és Gloggnitz közötti Semmering-vasút (ma világörökségi helyszín).

Johannes Brahms 1884-1885-ben itt komponálta negyedik szimfóniáját.

Mürzzuschlagot 1923-ban városi rangra emelték. A nehéziparáról ismert város lakosságának jelentős része gyári munkás volt. 1931. február 5-8 között itt rendezték meg a világ azóta is egyetlen munkás téli olimpiáját. A versenyeken (sífutás, sílesiklás, jégkorong, gyors- és műkorcsolya, szlalom) több mint 560 atléta vett részt.

2013-ig a város a Mürzzuschlagi járás központja volt, amelyet ekkor egyesítettek a Bruck an der Mur-i járással. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Ganz községet a városhoz kapcsolták.

Lakosság[szerkesztés]

A mürzzuschlagi önkormányzat területén 2017 januárjában 8592 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját 12146 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 60,4%-a római katolikusnak, 8,6% evangélikusnak, 1,7% mohamedánnak, 26,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 24 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2%-kal.

Látnivalók[szerkesztés]

Az evangélikus templom
  • A Mürzzuschlagi művészetek háza eredetileg 1654-ben épült ferences kolostornak, amelyet II. József 1799-ben felszámolt. A kolostorépületet 1972-ben lebontották, a megmaradt templomot 1991-ben modern művészeti központtá alakították át.
  • Brahms-múzeum
  • a Téli sportok múzeuma a világ első és legnagyobb, téli sportoknak szentelt múzeuma
  • a ganzi Szt. Kunigunda-plébániatemplom
  • az 1900-ban épült evangélikus templom
  • Südbahn-múzeum
  • United Games ifjúsági sportverseny

Híres mürzzuschlagiak[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Auersbach (945,30 ha), Eichhornthal (512,23 ha), Ganz (747,48 ha), Lambach (336,85 ha), Mürzzuschlag (1920,88 ha), Schöneben-Ganz (667,73 ha)

Források[szerkesztés]

  • Stefanie Kraul: Arbeiter-Wintersport-Olympiade 1931 in Mürzzuschlag – eine unbekannte Olympiade. In: Norbert Müller, Manfred Messing, Holger Preuß: Von Chamonix bis Turin. Die Winterspiele im Blickfeld der Olympiaforschung. Mainz 2006, ISBN 3-89784-994-1,
  • A település honlapja
  • 62143 – Mürzzuschlag. Statistik Austria

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mürzzuschlag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.