Aflenz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aflenz
Aflenz Kurort főutcája
Aflenz Kurort főutcája
Aflenz címere
Aflenz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Bruck-mürzzuschlagi járás
Alapítás éve2015
Irányítószám 8621, 8623, 8624
Körzethívószám 03861
Forgalmi rendszám BM
Népesség
Teljes népesség
  • 2421 fő (2016. jan. 1.)
  • 2417 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság765 m
Terület55,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aflenz (Ausztria)
Aflenz
Aflenz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 32′ 59″, k. h. 15° 16′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 59″, k. h. 15° 16′ 23″
Aflenz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aflenz témájú médiaállományokat.

Aflenz osztrák mezőváros Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 2427 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Aflenz a Bruck-mürzzuschlagi járásban
A Szt. Péter-plébániatemplom
A Topplerhaus

Aflenz Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Hochschwab-hegység délkeleti lábainál, a Seetal völgyében. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Aflenz Kurort (1017 lakos), Döllach (110), Dörflach (198), Graßnitz (458), Jauring (504), Tutschach (140).

A környező önkormányzatok: keletre Turnau, nyugatra Thörl.

Története[szerkesztés]

Az önkormányzat a mai formájában a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre Aflenz Kurort mezőváros és Aflenz Land község egyesítésével.

Aflenzet (Avelniz) először egy 1025-ös bambergi oklevél említi, amelyben II. Konrád király Aflenzet és Mariazellt Adalbero von Eppenstein karintiai herceg feleségének, Beatrixnak adományozta. Az Eppensteinek 1103-ban megalapították "házi kolostorukat" Skt. Lambrechtben, amely megkapta az aflenzi földbirtokot. Az apátság egészen 1848-ig volt a település gazdája.

Aflenz 1458-ban mezővárosi jogokat kapott III. Frigyes császártól. A környező régióval együtt 1564-ig Belső-Ausztriához, 1804-től az Osztrák Császársághoz, 1918-tól az Osztrák Köztársasághoz tartozott. 1920-ban hivatalosan is gyógyüdülőhellyé nyilvánították. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Aflenz a Stájerországi reichsgau része volt; a második világháború után pedig a brit megszállási zónához tartozott.

Lakosság[szerkesztés]

Az aflenzi önkormányzat területén 2017 januárjában 2427 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját 2700 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,1% egyéb országok polgára. 2001-ben Aflenz Kurortban a lakosok 81,1%-a római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 11,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a gótikus Szt. Péter-plébániatemplom
  • az 1517-ben épült késő gótikus, csontház
  • Jauring kálváriakápolnája
  • a 17. századi, 1828-ban biedermeier stílusban átalakított katonaorvosok háza
  • a Topplerhaus fogadó műemlék épülete
  • a 16. századi sörfőzde

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aflenz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)