Ugrás a tartalomhoz

Breitenau am Hochlantsch

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breitenau am Hochlantsch
A Szt. Erhard-plébániatemplom
A Szt. Erhard-plébániatemplom
Breitenau am Hochlantsch címere
Breitenau am Hochlantsch címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásBruck-mürzzuschlagi járás
Irányítószám8614
Körzethívószám03866
Forgalmi rendszámBM
Népesség
Teljes népesség1602 fő (2022. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság607 m
Terület62,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 29″, k. h. 15° 25′ 46″47.391389°N 15.429444°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 29″, k. h. 15° 25′ 46″47.391389°N 15.429444°E
Breitenau am Hochlantsch weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Breitenau am Hochlantsch témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Breitenau am Hochlantsch osztrák mezőváros Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 1720 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Breitenau am Hochlantsch a Bruck-mürzzuschlagi járásban
A Szt. Jakab-templom
A Schüsserlbrunn-kápolna

Breitenau am Hochlantsch Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz (a Mura mellékfolyója) völgyének egy mellékvölgyében, az északra fekvő Fischbachi-Alpok és a déli, 1720 méteres Hochlantsch között. Az önkormányzat két települést egyesít: Sankt Erhardot és Sankt Jakob-Breitenaut; a polgármesteri hivatal az utóbbiban található.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Pernegg an der Mur, északnyugatra Sankt Marein im Mürztal, északra Kindberg, északkeletre Stanz im Mürztal, keletre Gasen, délkeletre Sankt Kathrein am Offenegg, délre Fladnitz an der Teichalm.

Története

[szerkesztés]

Az i.sz. 2. kis település terült el a mai mezőváros területén; a régészek kb. 30 római pénzérme alapján tudták azonosítani a korát. A 7-10 században szlávok telepedtek meg a térségben és számos helynév mai is szláv eredetű. 1150 körül a földbirtok a Pernegg családé lett, akik bajorokat telepítettek a völgybe; először az aljára, majd fokozatosan birtokba vették a lejtőket is. 1050-ben már aranyat bányásztak a Straßeggen. A következő századokban ezt ezüst-, ólom- és arzénércek kitermelése követte.

Szt. Erhard templomát 1250 körül építették. A falu hűbérurai, a Habsburgok 1360-ban gótikus stílusban újjáépítették és kibővítették. A Szt. Jakab-templom 1400-ban készült el; 1750-1826 között ez volt az egyházközség plébániatemploma. 1750-ig Breitenau Pernegg egyházközségének volt a része.

A 16. század elejétől kezdve vashámorok épültek a völgyben és a 20. századig a vasfeldolgozás fontos részét képezte a falvak gazdaságának. 1840-1873 között kohó is működött Breitenauban. 1906-ban magnezitfeldolgozó üzem nyílt.

1716-ban a falunak már tanítója volt, iskolája 1780-ban épült meg. 1953-2015 között középiskola is működött a településen, amit gazdaságossági okok miatt bezártak. Breitenau 1989-ben kapott mezővárosi státuszt.

Lakosság

[szerkesztés]

A Breitenau am Hochlantsch-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1720 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el csúcspontját 2891 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,5%-a római katolikusnak, 3,7% evangélikusnak, 3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Erhard-plébániatemplom
  • a Szt. Jakab-templom
  • a Schüsserlbrunn-kápolna
  • a Hochreiter-ökopark állatsimogatóval

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Breitenau am Hochlantsch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.