Ratten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ratten
Ratten címere
Ratten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásWeizi járás
Irányítószám8673
Körzethívószám03173
Forgalmi rendszámWZ
Népesség
Teljes népesség1122 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság765 m
Terület28,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′, k. h. 15° 43′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 15° 43′
Ratten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratten témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ratten osztrák község Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 1122 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Ratten a Weizi járásban
A Szt. Miklós-templom
A Rózsafüzér-kápolna

Ratten a Feistritz folyó mentén fekszik a Pretulalpen és a Joglland hegységei között, mintegy 25 km-re északra a járási központ Weiztől. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Grubbauer (349 lakos 2018-ban) és Kirchenviertel (773 lakos).

A környező önkormányzatok: északkeletre Rettenegg, délkeletre Sankt Jakob im Walde, délre Strallegg, délnyugatra Fischbach, nyugatra Sankt Kathrein am Hauenstein, északnyugatra Langenwang, északra Mürzzuschlag.

Története[szerkesztés]

A települést először 1340-ben említik Roeten néven. A feudális birtokokat 1848-ban számolták fel; ezután 1850-ben megalakult a községi önkormányzat. 1922-ben lignitbánya nyílt a község területén. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Rattent a Stájerországi reischgauba sorolták. A második világháború során 1944. július 26-án a német vadászgépek lelőttek egy amerikai Boeing B-17 bombázót Ratten fölött, a legénység öt tagja életét vesztette. 1945 és 1955 között Ratten a brit megszállási zónához tartozott.

1960-ban az utolsó tárnát is bezárták, az egykori bányászközség ma a turizmusból él. 2014-ben 21 új szélkerék beállításával a ratteni lett a legnagyobb alpesi szélerőmű az országban.

Lakosság[szerkesztés]

A ratteni önkormányzat területén 2018 januárjában 1122 fő élt. A lakosságszám 1991 óta (akkor 1320 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 95,3%-a római katolikusnak, 2,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Miklós-plébániatemplomot 1418-ban említik először. 1708-15 között átépítették, csak a tornya maradt a régi. Belső berendezése a késő 17. (szószék) és 18. századokból származik.
  • a templom melletti Rózsafüzér-kápolna 1664-ben épült.
  • bányászmúzeum
  • fúvószenekar-múzeum

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rettenegg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.