Martin Buber

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Martin Buber
(מרטין בובר)
Martin Buber 1963.jpg
Született 1878. február 8.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Bécs[9][10]
Elhunyt 1965. június 13. (87 évesen)[1][11][2][3][4][5][8]
Jeruzsálem[12][10]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Bécsi Egyetem
Kitüntetései
Sírhely Har HaMenuchot
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Buber témájú médiaállományokat.
Martin Buber

Martin Buber (héber מרטין בובר, Bécs, 1878. február 8.Jeruzsálem, 1965. június 13.) izraeli–osztrák vallásfilozófus. A dialógusfilozófia és az ún. vallásos egzisztencializmus fontos képviselője. Jelentős a Rosenzweiggel közösen kiadott német nyelvű bibliafordítása, amely a héber eredetihez leginkább igazodó szövegek egyike.

Élete[szerkesztés]

Ortodox zsidó családba született Bécsben; Ukrajnában, Lvovban élő nagyapja révén a haszid zsidóság és a rabbinikus irodalom mély ismerője, de egy vallási krízise ráveszi az ortodox életmóddal való szakításra, és a filozófia felé fordul: Kantot, Kierkegaardot, Nietzschét olvas. 1896-ban a bécsi egyetemen filozófiát, művészettörténetet és germanisztikát tanul. 1898-ban csatlakozik a cionista mozgalomhoz, ahol megismerkedik későbbi feleségével, Paula Winklerrel, aki később tért át a zsidó hitre. 1904-ben írja meg doktori disszertációját Beiträge zur Geschichte des Individuationsproblems címmel Jakob Böhméről és Nicolaus Cusanusról; ekkorra közelebb kerül a haszid mozgalomhoz is. Az első világháború idején a Der Jude című havilap szerkesztője. 1921-ben ismerkedik meg Franz Rosenzweiggel. 1923-ban írja meg a fő művének tekintett Ich und Du-t, amely egzisztencialista filozófiájának egyik legfontosabb kifejtése.

1930-tól a frankfurti egyetem professzora, de ettől zsidó származása miatt 1933-ban eltiltják. Ezután a zsidók felnőttoktatásával foglalkozik, mivel a kormány ekkorra megtiltotta a zsidók részvételét a közoktatásban. 1938-ban emigrál Németországból és Jeruzsálemben telepszik le, ahol a Héber Egyetemen tanít antropológiát és szociológiát. Az Ichud nevű politikai szervezet tagja, amely kettős nemzetiségű, arab-zsidó államot akar Palesztina területén, 1925-től részt vesz az ugyanilyen célú Brit Shalom (Békeszövetség) szervezésében. Egész életében reménykedett a béke sikeres lefektetésében.

A második világháború után előadássorozatokat tart Európa- ás Amerika-szerte, haláláig írásain dolgozott és a jeruzsálemi héber egyetemen tanított.

Munkássága[szerkesztés]

Buber többek között vallástudománnyal, az ortodox és ultraortodox misztikus zsidó mozgalmak megértésével foglalkozott. Ennek érdekében számos haszid elbeszélést fordított német nyelvre, melyek által ezek az egész világon ismertté váltak. Munkásságával hidat próbált verni a kelet-európai fenyegetett hagyományos zsidóság és a nyugati tudományos, felvilágosult modern gondolkodás között.

Franz Rosenzweiggel közösen 1925-ben nekiláttak a Tanakh, a Héber Biblia németre fordításának. Rosenzweig 1929-es halálát követően Buber egyedül folytatta a munkát, melyet 1961-ben fejezett be. Filozófiai munkásságában elsősorban a perszonalizmus elkötelezettje volt. Művének alapkategóriája a „te” és a „Te” melyekkel az ember dialogikus egzisztenciáját és alapvető, Istennel való dialogikus közösségét dolgozta ki.

Magyarul megjelent könyvei[szerkesztés]

  • A zsidóság és az emberiség; ford. Ben Eleázár; Szabadsajtó Ny., Satu-Mare, 1925 (Zsidó renaissance könyvtár)
  • A zsidóság megújhódása. A Makkabea főiskolás munkakközösség fordítása; Magyar Cionista Szövetség Ifjúsági Szakosztálya, Bp., 1940
  • Száz chászid történet; ford., életrajz, jegyz. Pfeiffer Izsák; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1943 (Javne könyvek)
  • Martin Buber (1990.): Beszédek a nevelésről. In: Ész – élet – egzisztencia I. Szeged 385-415
  • Buber, Martin (1991): Ösvények Utópiában
  • Én és te. Esszé; ford., tan. Bíró Dániel; Európa, Bp., 1991
  • A tao tanítása; ford. Bíró Dániel, Kalmár Éva; Latin Betűk, Debrecen, 1996 ISBN 963-85580-4-0
  • A próféták hite; ford. Bendl Júlia; Atlantisz, Bp., 1991 (A kútnál) ISBN 963-7978-06-2
  • Buber, Martin (1998): A próféták hite, Budapest: Atlantisz Könyvkiadó, ISBN 963-7978-90-9
  • Góg és Magóg. Haszid krónika; ford. Ács Gábor; Bábel, Bp., 1999 ISBN 963-85973-0-5
  • Buber, Martin (1999): Én és te. Budapest: Európa ISBN 963-07-6537-3
  • Angyal-, szellem- és démontörténetek; ill. Paul Klee, ford. Miklós Tamás; Atlantisz, Bp., 2002 (Német szellemtudományi könyvtár) ISBN 963-9165-59-X
  • Haszid történetek, 1-2.; ford. Rácz Péter; Atlantisz, Bp., 1995 (A kútnál) ISBN 963-7978-68-2
  • Buber, Martin (2006): Haszid történetek. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó, ISBN 963-9165-93-x
  • Istenfogyatkozás. Vizsgálódások vallás és filozófia kapcsolatáról; ford. Gáspár Csaba László; Typotex, Bp., 2017

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b Martin Buber
  4. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ^ a b Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  10. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бубер Мартин, 2015. szeptember 28.
  11. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бубер Мартин, 2015. szeptember 27.
  12. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  13. http://www3.huji.ac.il/htbin/hon_doc/doc_search.pl?search, 2017. március 6.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]