Franz Rosenzweig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Rosenzweig
Született1886. december 25.[1][2][3][4][5]
Kassel
Elhunyt1929. december 10. (42 évesen)[2][3][4][5][6]
Frankfurt am Main
Állampolgárságanémet
GyermekeiRafael Rosenzweig
Foglalkozása
  • filozófus
  • fordító
  • történész
  • bibliafordító
  • teológus
IskoláiAlbert Ludwig Egyetem, Freiburg
Halál okaamiotrófiás laterálszklerózis
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Rosenzweig témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Franz Rosenzweig emléktábla (Frankfurt am Main)

Franz Rosenzweig (Kassel, 1886. december 25. – Frankfurt am Main, 1929. december 10.) a dialogikus gondolkodás egyik úttörője (Ferdinand Ebner és Martin Buber mellett), német zsidó vallásfilozófus és történész.

Munkássága[szerkesztés]

Főműve a Der Stern der Erlösung (A megváltás csillaga, 1921), három részből álló könyv, melynek koncepciója még az első világháborúban, a fronton fogant meg Rosenzweigben. Az első rész mottója: in philosophos!, a másodiké in theologos!, a harmadiké in tyrannos!, azaz: a filozófusok, a teológusok és a zsarnokok ellen. Kritizálja a nyugati filozófiát, főleg Hegelt, és általában a Thálésztól Hegelig tartó filozófiai gondolkodásmódot. Újfajta, nyelv-központú dialogikus gondolkodást állít szembe vele, továbbgondolva ezzel a kierkegaardi egzisztencialista alapállást. Elgondolásának három – szerinte egymásra közvetlenül visszavezethetetlen – alappillére Isten, ember, és a világ, s e három kapcsolatát vizsgálja a teremtéssel, kinyilatkoztatással és megváltással.

Rosenzweig alapította a Független Zsidó Tanházat, az úgynevezett Freie Jüdische Lehrhaust. Itt azok, akiket zsidóságuk megérintett, újra felfedezhették és tanulmányozhatták zsidó örökségüket. Aktív párbeszédet folytatott vallásközi kérdésekről keresztény társaival, többek között Eugen Rosenstockkal, Rudolf Ehrenberggel. Előbbivel az első világháború idején a frontról folytatott levelezése egy egyszerre mélyen személyes és a vallási-történelmi-filozófiai kérdések széles körére kiterjedő elvi vita-párbeszéd máig izgalmas dokumentuma.

Élete utolsó éveiben motor neuron betegségtől szenvedett, beszélni sem tudott. Ágyhoz volt kötve és egy speciális írógép segítségével diktálta – életerőtől áthatott és szellemileg végig friss – leveleit. Így kezdtek neki 1925-ben Martin Buberrel közösen a T’nakh, a Héber Biblia németre fordításának. Rosenzweig 1929-es halálát követően Buber egyedül folytatta a munkát, melyet 1961-ben fejezett be.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Szenvedés és forma (részlet A megváltás csillagából), fordította Mándy Stefánia, in: Hamvas Béla (szerk): Anthologia Humana, 4. átdolg. kiadás, Szombathely, Életünk Könyvek, 1990. 404 skk. (1. kiadás: 1948)
  • Az antropomorfizmusról, fordította Surányi László, in: Hasbeszélő a gondolában, a Tartóshullám antológiája, Budapest, Bölcsész Index, 1987. 23-27.
  • Levél Gertrud Oppenheimhez, fordította Horváth Ágnes, in: Fohászok, vallomások, Budapest, Vigilia, 1988
  • A megváltás csillaga. Első rész – Bevezető, fordította Bíró Dániel, in: magyar műhely, Paris, 1989. 74. szám, 8-18.
  • Leveleiből, fordította Horváth Ágnes, in: Magyar Műhely, Paris, 1989. 74. szám, 20-27.
  • A megváltás csillaga – Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/2. szám. Budapest, 1993. 35-43.
  • A megváltás csillaga – Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/3. szám. Budapest, 1993. 39-42.
  • A megváltás csillaga – Harmadik rész. Részlet, fordította Surányi László, in: Szombat, XIII/7. szám, Budapest, 2001. 3-4.
  • A megváltás csillaga – III. rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in: Szombat, XV/8. szám, Budapest, 2003. 27-29.

Kötetek[szerkesztés]

  • Nem hang és füst. Válogatott írások, fordította Tatár György; Holnap Kiadó, Bp., 1990
  • Könyvecske az egészséges és a beteg emberi értelemről, fordította Tatár György; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (Kísértések) ISBN 9637978909
  • A megváltás csillaga; ford. Bíró Dániel, szerk. Tatár György; Pesti Kalligram, Bp., 2023

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  2. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Frankfurter Personenlexikon

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Franz Rosenzweig témában.
  • Részlet A Megváltás Csillagából, III. rész, első könyv A SZENT NÉP: A ZSIDÓ ÉV. Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Bíró Dániel fordításában.
  • Részlet A Megváltás Csillagából III. rész, első könyv Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
  • Az antropomorfizmusról [1], Surányi László fordítása, megjelent a Hasbeszélő a gondolában c. Tartóshullám antológiában, szerk: Beke László, Csanády Dániel, Szőke Annamária; Bölcsész Index
  • Új tanulás – A Szabad Zsidó Tanház megnyitó beszédének vázlata (1920) [2]. Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
  • Zsidó maradok – F. Rosenzweig levele Rudolf Ehrenberghez [3] és
  • Ma – F. Rosenzweig levele Gertrud Oppenheimhez [4]. Mindkét levél a magyar műhely 74. számában jelent meg, Horváth Ágnes fordításában.
Ez a német személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Franz_Rosenzweig&oldid=27086406”