Dzsiddu Krisnamúrti
| Dzsiddu Krisnamúrti | |
 | |
| Született | Madanapalle |
| Elhunyt | 1986. február 17. (90 évesen)[1][2][3][4] Ojai |
| Álneve | K |
| Állampolgársága |
|
| Szülei | Annie Besant |
| Foglalkozása | filozófus |
| Iskolái | Párizs-Sorbonne Egyetem |
| Kitüntetései | United Nations Peace Medal (1985) |
| Halál oka | hasnyálmirigyrák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsiddu Krisnamúrti témájú médiaállományokat. | |
Dzsiddu Krisnamúrti (angolul: Jiddu Krishnamurti; Madanapalle, India, 1895. május 12. – Ojai, Kalifornia, 1986. február 17.) indiai filozófus, író, teozófus és spirituális tanító volt.
Legfontosabb publikációiban Krisnamúrti olyan spirituális kérdésekkel foglalkozik, mint a tökéletes szellemi szabadság elérése meditáció segítségével, de foglalkozott vallásfilozófiai témákkal is. Különösen ismertté a Teozófiai Társaság vezető személyiségei által lett, név szerint Annie Besant és Ch arles Leadbeater által, aki Krisnamurtit 1910-ben a jövendő „világtanárává” nyilvánította, valamint kihirdette, hogy – szerinte – Krisnamúrti Krisztus újabb reinkarnációja, és számára rendet alapított 1911-ben Kelet Csillaga Rend (Order of the Star in the East) néven.[5]
1929-ben eltávolodott a Teozófiai Társaságtól, nyíltan visszautasította a 14 éves korában ráruházott krisztusi istenség szerepét, majd a Kelet Csillaga Rendet is feloszlatták. Krisnamúrti kijelentette, hogy „az igazság egy út nélküli ország”, és hogy nem tartozik semmilyen valláshoz, szervezethez vagy mesterhez.
Ezt követően önálló spirituális tanítói útjára tért. Világszerte ismerttá vált arról, hogy elutasította a vallási, filozófiai és politikai rendszerek mindenféle tekintélyét — beleértve a sajátját is. Több mint hatvan éven keresztül utazott a világban, hogy előadásokat tartson, amelyek fő üzenete az volt, hogy kizárólag az hozhatja el a békét a társadalmak számára, ha az egyéni szívekben végbemegy a teljes átalakulás. Hangsúlyozta, hogy nem akar követőket maga mellé. „Valaki mást követni mindig hibás döntés - bárki legyen is az, akit követni akarsz".[5]
Tanításainak fő gondolatai:
[szerkesztés]- Az igazság nem tanítható, csak személyes, közvetlen felismerésként élhető meg.
- A belső szabadság kulcsa az önmegfigyelés, a tudat működésének megértése.
- Az elme kondicionált, és csak akkor ismerhet meg valódi szabadságot, ha felismeri saját korlátait.
- A szeretet, a félelemmentesség és a jelenlét csak akkor születhet meg, ha megszűnik a belső megosztottság.
- Ezeknek megfelelően, nem hihetünk sem istenképekben, sem vallási intézményekben.[6]
Hatása
[szerkesztés]Gondolatai nagy hatással voltak több gondolkodóra és tudósra, például David Bohm - magyar származású - kvantumfizikusra, akivel hosszú filozófiai beszélgetéseket folytatott. Inspirálta a modern pszichológiai és spirituális mozgalmakat, de ő maga mindig elutasította, hogy „gurunak” tekintsék.
1931-ben Budapesten is tartott előadást, a Zeneakadémia nagytermében.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- 1 2 Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia. Grup Enciclopèdia
- 1 2 Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- 1 2 AlKindi
- 1 2 Dzsiddu Krishnamurti: Krishnamurti naplója; A szerzőről - a kiadó; Amrita, 2004
- ↑ 15 Quotes on Conditioning by Krishnamurti • Krishnamurti Foundation Trust (brit angol nyelven). Krishnamurti Foundation Trust. (Hozzáférés: 2025. október 15.)
- ↑ Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról, 2009
