Petropavlovszk-Kamcsatszkij

	Petropavlovszk-Kamcsatszkij (Петропавловск-Камчатский)
	A város éjjel
; Petropavlovszk-Kamcsatszkij címere	; Petropavlovszk-Kamcsatszkij zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kamcsatkai határterület
Alapítás éve	1740
Városi jogokat kapott	1812
Irányítószám	683000
Körzethívószám	+7 4152
Testvérvárosok	Lista Kusiro; Szevasztopol; Unalaska; Aksaray;
	Népesség
Teljes népesség	181 216 fő (2018) +/-
	Földrajzi adatok
Terület	400 km²
Időzóna	UTC+12
	Elhelyezkedése
	Petropavlovszk-Kamcsatszkij Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 53° 01′, k. h. 158° 39′Koordináták: é. sz. 53° 01′, k. h. 158° 39′
	Petropavlovszk-Kamcsatszkij Pozíció a Kamcsatkai határterület térképén
	Petropavlovszk-Kamcsatszkij weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Petropavlovszk-Kamcsatszkij témájú médiaállományokat.

Petropavlovszk-Kamcsatszkij (oroszul: Петропавловск-Камчатский) város Oroszországban a Távol-Keleten, a Kamcsatka félszigeten. A Kamcsatkai határterület székhelye, fontos kereskedelmi kikötő. Lakossága 179 780 fő (a 2010. évi népszámláláskor),^[3] ami a határterület népességének több mint felét jelenti.

Petropavlovszk-Kamcsatszkij nem túl látványos város, a látképet rengeteg egyforma betonház alkotja, de ezek szinte eltörpülnek a háttérben emelkedő Korjakszkij és Avacsinszkij vulkánhoz képest. Ez utóbbi 1992-ben tört ki utoljára. A város a félsziget számos természeti kincséhez vezető túrák kiinduló állomása.

Közvetlen repülőgép-összeköttetése van Moszkvával.

Történelem[szerkesztés]

A várost 1740-ben alapították. 1740. július 10-én Ivan Fomics Jegalin kormányos vette észre ezt a természetes kikötőt.

Vitus Bering itt építette és bocsátotta vízre két hajóját, a Szent Pétert és a Szent Pált, melyekkel Alekszej Iljics Csirikov hadnaggyal és Georg Wilhelm Steller természettudóssal a fedélzeten első európaiként áthajózott Alaszka partvidékére. A település nevét a két hajó nevének emlékére kapta.

1818-ban városi rangot kapott.

1854-ben a krími háború egyik fontos csatájának színhelye volt.

1990-ig katonai jelentősége miatt a nyugati világ elől elzárt település volt.