Petropavlovszk-Kamcsatszkij
| Petropavlovszk-Kamcsatszkij (Петропавловск-Камчатский) | |||
 | |||
| A város éjjel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kamcsatkai határterület | ||
| Alapítás éve | 1740 | ||
| Városi jogokat kapott | 1812 | ||
| Irányítószám | 683000 | ||
| Körzethívószám | +7 4152 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 400 km² | ||
| Időzóna | UTC+12 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Petropavlovszk-Kamcsatszkij
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 53° 01′, k. h. 158° 39′Koordináták: é. sz. 53° 01′, k. h. 158° 39′ | |||
Petropavlovszk-Kamcsatszkij
Pozíció a Kamcsatkai határterület térképén
| |||
| Petropavlovszk-Kamcsatszkij weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petropavlovszk-Kamcsatszkij témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Petropavlovszk-Kamcsatszkij (oroszul: Петропавловск-Камчатский) város Oroszországban a Távol-Keleten, a Kamcsatka félszigeten. A Kamcsatkai határterület székhelye, fontos kereskedelmi kikötő. Lakossága 179 780 fő (a 2010. évi népszámláláskor)[3], ami a határterület népességének több mint felét jelenti.
Petropavlovszk-Kamcsatszkij nem túl látványos város, a látképet rengeteg egyforma betonház alkotja, de ezek szinte eltörpülnek a háttérben emelkedő Korjakszkij és Avacsinszkij vulkánhoz képest. Ez utóbbi 1992-ben tört ki utoljára. A város a félsziget számos természeti kincséhez vezető túrák kiinduló állomása.
Közvetlen repülőgép-összeköttetése van Moszkvával.
Tartalomjegyzék
Történelem[szerkesztés]
A várost 1740-ben alapították. 1740. július 10-én Ivan Fomics Jegalin kormányos vette észre ezt a természetes kikötőt.
Vitus Bering itt építette és bocsátotta vízre két hajóját, a Szent Pétert és a Szent Pált, melyekkel Alekszej Iljics Csirikov hadnaggyal és Georg Wilhelm Steller természettudóssal a fedélzeten első európaiként áthajózott Alaszka partvidékére. A település nevét a két hajó nevének emlékére kapta.
1818-ban városi rangot kapott.
1854-ben a krími háború egyik fontos csatájának színhelye volt.
1990-ig katonai jelentősége miatt a nyugati világ elől elzárt település volt.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2017. július 31., http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar, 2017. július 31., http://web.archive.org/web/20170731141731/http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
- ↑ 2018. július 26., http://www.gks.ru/free_doc/doc_2018/bul_dr/mun_obr2018.rar, 2018. július 25., http://web.archive.org/web/20180726010024/http://www.gks.ru/free_doc/doc_2018/bul_dr/mun_obr2018.rar
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)
További információk[szerkesztés]
|
