Tyumeny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tyumeny (Тюмень)
Trinity Monastery in Tiumen (Prokudin-Gorskii).png
A Szentháromság kolostor
Tyumeny címere
Tyumeny címere
Tyumeny zászlaja
Tyumeny zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Tyumenyi terület
Alapítás éve 1586
Polgármester Szmetanyuk Sz.
Körzethívószám 3452
Népesség
Teljes népesség 538 300 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 102 m
Terület 86,31 km²
Időzóna YEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Tyumeny  (Oroszország)
Tyumeny
Tyumeny
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 09′, k. h. 65° 32′Koordináták: é. sz. 57° 09′, k. h. 65° 32′
Tyumeny  (Tyumenyi terület)
Tyumeny
Tyumeny
Pozíció a Tyumenyi terület térképén
Tyumeny weboldala

Tyumeny Szibéria első orosz alapítású városa. Moszkvától 2138 km-re a Transzszibériai vasútvonal mentén. A Tyumenyi terület és az orosz szénhidrogén-bányászat központja. Neve valószínűleg mongol eredetű; a mongol tümen (jelentése: „tízezer”; régi jelentése „nemzetségi szállásföld”). Egy másik feltevés szerint a név a vogul nyelvből származhat, az viszont egy török nyelvi „Csimgi”, „Csingi-Tura” település nevére vezethető vissza.[1]

Lakossága: 581 907 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tyumeny Nyugat-Szibériában, a Tobol mellékfolyója, a Tura partján helyezkedik el. Itt haladt a Közép-Ázsiából a Volga vidékére vezető ősi karavánút. Hajózható folyók kapcsolják Szibéria északi és keleti területeihez.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tyumenyt, Szibéria első orosz alapítású települését 1586-ban hozták létre az Ázsiából Európába, a Volga vidékére vezető ősi karavánút mentén.

Tyumeny területén 5000 évvel ezelőtt telepedtek meg ugor törzsek. Időszámításunk első századában török nyelvű népcsoportok foglalták el a területet, és a 14. században az Arany Horda kánsága települt ide. A kánság központja Csingi-Tura tatár település volt. A tatárok közötti viszályok során az Aranyhorda felbomlását követően létrejött a Szibériai kánság. Ennek székhelye valahol a Tobol mentén volt. A tatár támadások megakadályozására 1586-ban a félig lerombolt Csingi Tura közelében, a Tura folyó partján épült fel Tyumeny, egy orosz cölöpvár.

Tyumeny Közép-Ázsia, Perzsia és Kína irányában hamarosan Oroszország fontos kereskedelmi központjává vált . A várost vízi utak kötik össze Kelet- és Észak-Szibériával, így nem véletlen, hogy Szibéria első folyami gőzhajóját itt bocsátották vízre 1836-ban. A 19. század végén, a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően a város ipara jelentős fejlődésnek indult. Hajóépítés, bőripar stb..

Tyumeny ipara 1941-ben gyökeresen átalakult. Oroszország európai körzeteiből 22 nehézipari üzemet evakuáltak a városba. Ekkor hadihajóktól kezdve tankokon és lőszeren át szinte mindent gyártottak itt.

De a város gazdaságának legjelentősebb változása 1970-es években történt a tyumenyi szénhidrogén mezők felfedezésével. Tyumeny és környéke korunkban az orosz olajipar és földgáztermelés egyik központja.

Oktatás, kultura[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tyumenyi Állami Egyetem Szibéria 6., Oroszország 59. egyetemeként 1973-ban nyílt meg az 1930-ban alapított Pedagógiai Főiskola alapjain. Az intézmény klasszikus tudományegyetem, melynek 12 500, kihelyezett tagozatait és társintézményeit is figyelembe véve pedig összesen több mint 35 000 hallgatója van.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyumeny témájú médiaállományokat.
  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978) 
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala