Bajkál–Amur-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajkál-Amur vasútvonal
3TE25K2M-0001 with train.jpg
A Bajkál–Amur-vasútvonal útvonala
Hossz:3819 km
Nyomtávolság:1520 mm
Feszültség:Takszimoig (1469 km):
25 kV 50 Hz =
Üzemeltető:RZSD
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál–Amur-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Tajset Kelet-szibériai vasútvonal
BSicon STR.svg Irkutszki terület (Moszkvai idő UTC+8)
BSicon BHF.svg 117 Novocsunka
BSicon hKRZWae.svg 124 Csuna folyó (egyvágányú híd)
BSicon BHF.svg 129 Szosznovije Rodnyiki
BSicon BHF.svg 142 Csunszkij
BSicon BHF.svg 269 Vihorevka
BSicon BHF.svg 284 Morgudon
BSicon ABZgr.svg Bratszk központja felé (Novobratszk, 20 km)
BSicon BHF.svg 293 Bratszk
BSicon ABZg+r.svg Bratszk központja felé (Novobratszk, 17 km)
BSicon BHF.svg 304 Galacsinszkij
BSicon BHF.svg 326 Padunszkije Porogi
BSicon hKRZWae.svg 329 Angara
BSicon STR.svg (A Bratszki-víztározó gátja, ca. 4400 m)
BSicon BHF.svg 339 Gidrosztroityel
BSicon STR.svg (Jobb parti Bratszk)
BSicon BHF.svg 403 Kezsemszkaja
BSicon BHF.svg 461 Vigyim
BSicon hKRZWae.svg 533 Ilim (Uszty-ilimszki-víztározó)
BSicon TUNNEL1.svg 550 Korsunov-alagút
BSicon STR.svg (2 egyvágányú alagút 950 m)
BSicon BHF.svg 552 Korsunyiha-Angarszkaja
BSicon STR.svg (Zseleznogorszk-Ilimszkij)
BSicon BHF.svg 573 Hrebtovaja
BSicon ABZgl.svg Uszty-Ilimszk (215 km)
BSicon hKRZWae.svg 652 Kuta
BSicon BHF.svg 672 Jantal
BSicon BHF.svg 720 Léna (Uszty-Kut)
BSicon hKRZWae.svg 737 Léna
BSicon BHF.svg 784 Zvjozdnaja (Zvjozdnij)
BSicon BHF.svg 889 Kirenga (Magisztralnij)
BSicon hKRZWae.svg 915 Kirenga
BSicon BHF.svg 930 Ulkan
BSicon BHF.svg 982 Kunerma
BSicon tSTRa.svg 1007 Bajkál- vagy Daban-alagút (6686 m)
BSicon tSTR+GRZq.svg 1010 Burját Köztársaság
BSicon tSTRe.svg 1014
BSicon BHF.svg 1063 Szeverobajkalszk
BSicon TUNNEL1.svg 1067 4 alagút a Bajkál melléki hegységben
BSicon STR.svg (összesen kb. 4500 m)
BSicon BHF.svg 1090 Nyizsnyeangarszk
BSicon BHF.svg 1127 Kitcsera
BSicon hKRZWae.svg 1235 Felső-Angara
BSicon BHF.svg 1242 Novij Uojan
BSicon BHF.svg 1315 Kjuhelbekerszkaja (Jancsukan)
BSicon BHF.svg 1344 Angarakan
BSicon ABZgl.svg Észak-Mujszki alagút elkerülő ág
BSicon TUNNEL1.svg 1354 Észak-Mujszki alagút (15.343 m)
BSicon ABZg+l.svg Észak-Mujszki alagút elkerülő ág
BSicon BHF.svg 1374 Kazankan
BSicon BHF.svg 1385 Szeveromujszk
BSicon BHF.svg 1469 Takszimo
BSicon hKRZWae+GRZq.svg 1535 Vityim; Bajkálontúli határterület (Moszkvai idő+6) UTC+9
BSicon TUNNEL1.svg 1645 Kodar alagút (1981 m)
BSicon hKRZWae.svg 1713 Csara
BSicon ABZg+r.svg A csinai ércbánya felé (66 km; 26 km üzemel)
BSicon BHF.svg 1719 Novaja Csara
BSicon STR+GRZq.svg 1835 Jakutföld
BSicon BHF.svg 1864 Hani Távolkeleti Vasútvonal
BSicon STR+GRZq.svg 1866 Amuri terület
BSicon hKRZWae.svg 1918 Oljokma
BSicon STR+GRZq.svg 1922 Jakutföld
BSicon STR+GRZq.svg 1927 Amuri terület
BSicon BHF.svg 2013 Juktali
BSicon ABZg+r.svg Bamovszkaja (Transzszibériai vasútvonal, 179 km)
BSicon BHF.svg 2348 Tinda
BSicon hKRZWae.svg 2365 Giljuj
BSicon BHF.svg 2375 Besztusevo
BSicon ABZgl.svg Amur–Jakutszk-vasútvonal
BSicon hKRZWae.svg 2409 Giljuj (2 híd)
BSicon eABZg+l.svg Elginszkoje (épülő vonal kb. 300 km)
BSicon BHF.svg 2677 Ulak
BSicon hKRZWae.svg 2687 Zeja (Zeja-völgyzárógát)
BSicon BHF.svg 2690 Verhnyezejszk
BSicon BHF.svg 2846 Tungala
BSicon hKRZWae.svg 3012 Szelemdzsa
BSicon BHF.svg 3017 Fevralszk
BSicon STR+GRZq.svg 3155 Habarovszki határterület (Moszkvai idő + 7, UTC+10)
BSicon hKRZWae.svg 3292 Bureja
BSicon ABZg+r.svg Izvesztkovij (Transzszibériai vasútvonal, 326 km)
BSicon BHF.svg 3298 Novij Urgal
BSicon BHF.svg 3312 Urgal
BSicon ABZgl.svg Csegdomin felé (16 km)
BSicon TUNNEL1.svg 3382 Dussze-Aliny-alagút (ca. 1800 m)
BSicon hKRZWae.svg Amguny (3 híd)
BSicon BHF.svg 3615 Posztisevo (Berjozovij)
BSicon hKRZWae.svg 3621 Amguny
BSicon ABZgl+l.svg Komszomolszk és Dzsemgi felé
BSicon BHF.svg
3819
0
Komszomolszk-rendezőpályaudvar
BSicon ABZgr+r.svg Habarovszk felé (351 km)
BSicon BHF.svg 52 Szelihino
BSicon eABZgl.svg Szahalin felé
BSicon BHF.svg 182 Ounsz
BSicon BHF.svg 303 Tulucsi
BSicon BHF.svg 434 Vanyino Vasúti komp Szahalin szigetére
BSicon KBHFe.svg 468 Szovjetszkaja Gavany

A Bajkál–Amur-vasútvonal, rövidítve BAM (oroszul: БАМ – Байкало-Амурская магистраль) egyike a Föld leghosszabb és legjelentősebb vasútvonalainak. Szélsőséges időjárási és geológiai környezetben épült. Kelet-Szibériának és a orosz Távol-Keletnek a Transzszibériai vasútvonal mellett a legjelentősebb közlekedési artériája. Hossza 3819 km. Az Irkutszki területen lévő Tajsetet köti össze az Amur melletti Komszomolszk-na-Amure várossal.

A nyomvonal[szerkesztés]

A vasútvonal teljes hossza a Komszomolszk-na-Amurét Szovjetszkaja Gavannyal összekötő 468 km hosszú szakasszal együtt 4324 km. A Transzszibériai vasútvonalból Tajsetnél ágazik ki. Bratszknál keresztezi az Angarát, Uszty-Kut mellett a Lénát. Északról megkerüli a Bajkál tavat. Komszomolszk-na-Amurénél keresztezi az Amurt és Szovjetszkaja Gavanynál éri el a Csendes-óceánt.

A vasútvonal nagyobbrészt középhegységekben halad. Legmagasabb pontja a Mururinszkij-hágó (1316,93 méter). A BAM-on nyolc alagút épült, ezek közül az Észak-mujszki Oroszország leghosszabb alagútja. Keresztez továbbá 11 jelentős folyót, és a terepviszonyok bonyolultságát jelzi, hogy 2230 kisebb és jelentősebb hídon halad keresztül. A vasútvonal nyugati része villamosított (Takszimo állomásig). A keleti részen dízelvontatást alkalmaznak.

Az építkezés[szerkesztés]

Az építkezés első szakasza[szerkesztés]

A BAM építését elrendelő határozatot a Szovjetunió kormánya (A Népbiztosok Tanácsa) 1932-ben hozta. A vasútvonal építését elsődlegesen stratégiai megfontolások indokolták, mivel a Transzszibériai vasútvonal nyomvonala túlzottan közel van a kínai határhoz. A tervezés és a tervezett nyomvonal feltárása még ebben az évben elkezdődött. Ezt követően három, a leendő vasútvonalat a Transzszibériai vasútvonallal összekötő szárnyvonal építésével folytatódtak a munkák. 1937-ben rögzítették a végleges nyomvonalat, 1938-ban kezdődött az építkezés Tajset és Bratszk között a nyugati oldalon, és 1939-ben a keleti oldalon Komszomolszk-na-Amure és Szovjetszkaja Gavany között.

1942 januárjában leállították az építkezést. A síneket, hídszerkezeteket részben visszabontották és a SztálingrádSzaratovUljanovszk frontvasút (a sztálingrádi front utánpótlásának biztosítására épített alkalmi vasútvonal) építkezésénél használták fel.

A nagy honvédő háborút követően létrehozták az AMURLAG Javítómunka-tábort. Az építkezést egészen 1953-ig, a gulag rendszer felszámolásáig, az AMURLAG foglyai végezték. Dolgozott itt Menczer Gusztáv magyar politikai fogoly is. Ez alatt az idő alatt elkészült a Komszomolszk–Berjozovij (Posztisevo) szakasz. A Komszomolszk-na-Amure és Szovetszkaja Gavany közötti 460 km-es szakaszt 1945-ben, a Tajset–Bratszk–Uszty-Kut (Léna) szakaszt pedig 1950-ben adták át a forgalomnak. Ezt követően a további munkálatokat felfüggesztették.

Az építkezés második szakasza[szerkesztés]

Az építkezés folytatásáról a Szovjetunió Minisztertanácsa 1974. július 8-án kelt kormányhatározatával döntött. Ez egy 3100 km hosszú elsőosztályú vasúti fővonal építését rendelte el, Tajset és Uszty-Kut között második vágány építését, és a Tinda–Berkut között hiányzó 400 km megépítését.

1970-es években a BAM építkezését összszövetségi komszomolista építkezéssé nyilvánították. Ennek megfelelően fiatalok tízezreit irányították az ország minden részéből a építkezés mentén elhelyezkedő komszomolista építőtáborokba. Ekkor terjedtek el azok a viccek, amely szerint a BAM jelentése: Brezsnyev Átveri a Fiatalságot (oroszul: БАМ — "Брежнев Абманывает Молодёжь".[1])

Az építkezés 12 évig tartott és 1984. október 27-én fejezték be. A menetrendszerű forgalom a teljes hosszon csak 1989. november 1-jén indult el.

Az Észak-Mujszki alagút csak 2003-ban került átadásra. Ez az alagút egy 30 km hosszú nagy szintkülönbségű szakaszt váltott ki.

A BAM napjainkban[szerkesztés]

Az építkezés napjainkban is folytatódik. Befejeződött a Tindából kiinduló Jakutszk felé vezető Amur–Jakutszk-vasútvonal (AJaM) építése. A vasútvonal első szakaszát Aldan és Tommot között már 2004-ben átadták, és 2009 áprilisától a vonatok már Amgáig közlekedtek. A Nyizsnyij Besztyah állomásig tartó utolsó északi szakaszt hivatalosan 2019. július 27-én adták át.

Források[szerkesztés]

  1. www.timeout.ru. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 14.)

Képgaléria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Athol Yates, Nicholas Zvegintzov: Siberian BAM Guide. 2. Auflage, Trailblazer. ISBN 1-873756-18-6

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Baikal Amur Mainline
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál–Amur-vasútvonal témájú médiaállományokat.