Uszty-Ilimszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uszty-Ilimszk (Усть-Илимск)
Ust-Ilimsk1.jpg
Uszty-Ilimszk címere
Uszty-Ilimszk címere
Uszty-Ilimszk zászlaja
Uszty-Ilimszk zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Irkutszki terület
Járás Uszty-ilimszki
Rang város
Irányítószám 666671
Körzethívószám 39535
Népesség
Teljes népesség 82 455 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Uszty-Ilimszk (Oroszország)
Uszty-Ilimszk
Uszty-Ilimszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 00′, k. h. 102° 40′Koordináták: é. sz. 58° 00′, k. h. 102° 40′
Uszty-Ilimszk (Irkutszki terület)
Uszty-Ilimszk
Uszty-Ilimszk
Pozíció az Irkutszki terület térképén
Uszty-Ilimszk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszty-Ilimszk témájú médiaállományokat.

Uszty-Ilimszk (oroszul: Усть-Илимск) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, az Uszty-ilimszki járás székhelye.

Lakossága: 86 610 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Az Irkutszki terület központi részén, Irkutszk területi székhelytől légvonalban 650 km-re, az Angara és a folyón létesített Uszty-Ilimszki-víztározó két partján helyezkedik el. Területe 229 km². Az Angara-menti-felföld keleti részén, átlag 400–450 m tengerszint feletti magasságban épült. A TajsetUszty-Kut vasúti fővonalról Hrebtovaja állomásnál leágazó 214 km hosszú szárnyvonal végpontja. (A vonalat 1967–1970-ben létesítették.) A Bratszkba vezető aszfaltozott úttal kapcsolódik az országos úthálózathoz.

Távolsága Irkutszktól vasúton 1459 km, országúton 883 km; Bratszktól országúton 260 km.

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. A levegő évi középhőmérséklete –3,9 °C. A januári középhőmérséklet –25,6 °C, a júliusi 17,5 °C. Éves átlagban a csapadék mennyisége 500 mm; a legtöbb csapadék (az éves mennyiség 60%-a) május és augusztus között hull. A fagymentes időszak átlagos időtartama 95–105 nap. Sok éves átlagban az első fagyos nap szeptember 6., az utolsó június 6. A hótakaró október végétől májusig megmarad, átlagos vastagsága 450 mm.

Története[szerkesztés]

1965-ben az Uszty-Ilimszki-vízerőmű építőinek településeként alapították. Nevét a kb. 30 km-re délebbre épült egykori Uszty-Ilim falutól „örökölte”, melynek helyét a víztározó feltöltésekor elárasztották. Bár a név az Ilim folyó torkolatára utal (az orosz usztyje jelentése 'torkolat'), a város az Ilim angarai torkolatától kb. 20 km-re északra (a folyón lejjebb) keletkezett.

A települést a bal parton kezdték építeni. Az elkészült gát mögötti víztározó feltöltése 1974-ben kezdődött. Ugyanabban az évben a jobb parton hozzáláttak a cellulóz- és papíripari kombinát, valamint a jobb parti városrész építéséhez. Előtte, 1973. december 27-én Uszty-Ilimszk városi rangot kapott. A vízerőműben az iparszerű villamosenergia termelés 1980-ban indult meg. A gáthoz hajózsilipet nem építettek.

A mai város[szerkesztés]

A bal parti „régi város” a vízerőműtől lejjebb (folyásirányban), a jobb parti „új város” a vízerőműtől följebb épült. A két városrészt az Angarán híd köti össze. A gát tetején a két part között nincs közlekedés. A hivatalok, a kulturális intézmények többsége a jobb parti részen található, ahol a lakónegyedeket zömmel 5–9 emeletes házak alkotják. A bal parti, több különálló települést magában foglaló „régi város”-ban kertes faházakból és 4-5 emeletes épülettömbökből álló negyedek váltakoznak. A kombinát és a lakosság hőellátását egyaránt széntüzelésű hőerőmű biztosítja. Földgázvezeték nincs a városban.

Közlekedés[szerkesztés]

Az „új város” erdőkkel övezett területen, az ipari zónától távolabb fekszik, keleti szélén villamosvonal vezet a kombináthoz. A város egyetlen villamosvonalát 1988 őszén helyezték üzembe; a lakónegyedekben és közöttük autóbuszjáratok, iránytaxik közlekednek. A vasútállomás a Zseleznodorozsnij nevű külvárosban van, néhány kilométerre a jobb parti városrésztől.

Akárcsak a vasútvonal, a Bratszkból idáig kiépített egyetlen országút is zsákutca, a városból kifelé nincs folytatása. Bratszkba rendszeres autóbuszjárat közlekedik. A repülőtér a központtól 17 km-re északnyugatra terül el. A szovjet korszakban jelentős forgalmat bonyolított, majd csődbe jutott és 2001 óta nem működik.

Gazdaság[szerkesztés]

Uszty-Ilimszk úgynevezett monováros, életét – a vízerőmű mellett – egyetlen hatalmas iparvállalat működése határozza meg. A cellulóz- és papíripari kombinát alapanyaga a tajgában kitermelt fa; fő terméke a cellulóz, aminek legnagyobb részét exportálják. Az eredeti tervekkel ellentétben nem épült fel a kombinát kartongyára, sem a fafeldolgozás hulladékát is hasznosító hidrolízisüzem, és nem fejezték be a bal parti „régi város”-t sem (2015-ig).

A kombinát az „Ilim” csoporthoz (Gruppa Ilim) tartozik, mely az orosz cellulóz- és papíripar egyik vezető vállalatcsoportja. Gyárai és erdőterületei vannak Bratszkban és az Arhangelszki terület Korjazsma városában is (illetve körzetükben). Az uszty-ilimszki kombinátot a bratszki kombinát szintjére kívánták emelni és ezzel együtt a városban is felújításokat terveztek. A társaság azonban 2014 őszén bejelentette, hogy (az ukrajnai események következtében) az országgal szemben hozott gazdasági szankciók miatt a „Nagy Uszty-Ilimszk” fantázianevű terv megvalósítását elhalasztja.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala
  3. (Sajtóhír) (orosz nyelven). Ircity.ru, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2015. március 25.) (archivált)

Források[szerkesztés]

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6 
  • Uszty-Ilimszk (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 23.)
  • M. A. Vinokurov, A. P. Szuhodolov: Uszty-Ilimszk (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  • Uszty-Ilimszkij tramvaj (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 24.)