Zeja (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zeja
Zeya River and Island.jpg
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz1242 km
Vízgyűjtő terület233 000 km²
Forrás Amuri terület
Torkolat Amur
é. sz. 50° 14′ 31″, k. h. 127° 35′ 53″Koordináták: é. sz. 50° 14′ 31″, k. h. 127° 35′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeja témájú médiaállományokat.

A Zeja (oroszul: Зея) folyó Kelet-Szibéria déli részén, Oroszország Amuri területén; az Amur bal oldali mellékfolyója.

Földrajz[szerkesztés]

Hossza: 1242 km, vízgyűjtő területe: 233 000 km².

A Sztanovoj-hegylánc délkeleti részéhez tartozó Tokij Sztanovik-hegységben ered. Felső szakaszán délnyugat felé folyik, Zeja város alatt délkeleti irányba fordul és az Amur–Zeja-medencében halad, majd alsó szakaszán, a Szelemdzsa-folyó torkolatától ismét délnyugat felé, a Zeja–Bureja-medencében folyik tovább és Blagovescsenszk városnál ömlik az Amurba.

Mellékfolyók[szerkesztés]

  • Legnagyobb jobb oldali mellékfolyója a szintén a Sztanovoj-hegységben eredő Giljuj (495 km), mely a Zejai-víztározóba torkollik. További jobb oldali mellékfolyók: a Tok, a Brjanta (317 km) és az Amur–Zeja-medencén át folyó Urkan (304 km).
  • Legnagyobb mellékfolyója a balról beömlő Szelemdzsa (647 km), jelentősebb bal oldali mellékfolyó még a Kupuri, a Tom, valamint a víztározóba torkolló Urkan (234 km). (A Zejának tehát két Urkan nevű mellékfolyója van.)

Városok[szerkesztés]

  • Blagovescsenszk, 217 700 fő (2005); az Amuri terület közigazgatási központja, legnagyobb városa.
  • Szvobodnij, 62 400 fő (2005); az Amuri terület második legnépesebb városa. Közelében létesült az 1990-es években az űrkutatás rakétáinak kísérleti indítóhelye (oroszul: koszmodrom).
  • Zeja, 25 600 fő (2006); egykor és részben ma is az aranybányászat központja.

Természetvédelem[szerkesztés]

A Zejai-víztározónál, a város mellett 1963-ban természetvédelmi területet (zapovednyik) alakítottak ki. Létrehozásának egyik célja éppen a víztározó hatásainak tanulmányozása volt. Az 50 km hosszú, közel 100 000 hektáros terület a Tukuringra-hegység keleti végénél, a Giljuj-folyótól délre fekszik, felszínének 80%-át fenyőerdő borítja. A területen át húzódik az örökfagy déli határa.

Erőművek, víztározók[szerkesztés]

Zeja város fölött, a folyóvölgy kanyonszerű részén nagy teljesítményű vízerőmű és hatalmas víztározó létesült. Építése közel 20 évig tartott és 1985-ben fejeződött be (ekkor kezdték nagyobb erőkkel építeni a Burejai-vízerőművet), de az erőmű már 1980 óta teljes kapacitással működik, teljesítménye 1300 megawatt. Víztározójának területe 2419 km², hossza 225 km, legnagyobb szélessége 24 km, legnagyobb mélysége 93 m, vízbefogadó képessége 68,5 km³.

Az elárasztott 2295 km²-es területen korábban 14 lakott település volt, 4460 lakójukat kitelepítették. Az erdőknek azonban csak egy részét irtották ki, a vízben álló erdők szétázása közben pedig fenol termelődik. A víztározó az ide torkolló mellékfolyók, köztük a Giljuj-folyó vízszintjét jelentősen megemelte, de a Zeja felső és alsó szakasza között megszűnt a hajóközlekedés, mivel nem épült hajóátemelő zsiliprendszer. A folyó novembertől májusig befagy, kivéve a víztározó alatti 80–100 km-es szakaszt, ahol ilyenkor a víztükör fölött sűrű köd gomolyog.

Tervezett újabb erőművek[szerkesztés]

A folyón lejjebb két újabb vízerőművet terveznek kialakítani a hozzájuk tartozó víztározókkal. Az első várhatóan kb. 300 km-re a folyó torkolatától, Szvobodnij város mellett létesül, építése 2008-ban kezdődhet el és 2013-ra fejeződhetne be; az elárasztandó terület nagyságát 11 500 hektárra becsülik.

Források[szerkesztés]